Mi a felháborító és mi nem Orbán indiai útját illetően?

Narancsblog

Indiába ment nyaralni fű alatt Orbán Viktor. De mi ezzel a gond? Ezzel pont semmi, kár, hogy ott van minden más.

Nem érdekel. Alapvetően se, de máshogy se, hogy a magyar (akármilyen) miniszterelnök hol nyaral vagy telel. Még a nyilvánosan igazolt fizetéséből is kijön egy kábé bármilyen nyaralás. Az meg, hogy milyen guru nyomkodja a fájós derekát (vagy a feleségéét), még Orbán Viktor esetében is magánügy, neki is lehet olyan testtájéka, amiről nem kell beszámolnia. A fájós dereka például pont ilyen. (Ha nekem lenne ajúrvédás haverom, szerintem én is kérnék tőle tanácsot, hogy mi legyen az ízületeimmel.) Szóval teljesen felesleges ezen rugózni. És mivel állítása szerint amúgy makkegészséges, nincs is miről beszélni. Az meg aztán tényleg legfeljebb Lévai Anikóra tartozik, hogy a férje három napig hordja ugyanazt az inget – vagy lehet, hogy hat ugyanolyan inge van, ki tudja.

Idegesítő és fárasztó, hogy mondja, aki luxusnyaralásra vágyik, az menjen Ausztriába, aki meg kultúrára vágyik, az Indiába, mert azt azért mindenki tudja, melyik kör lehet a drágább. Nemcsak azért, mert a Railjet kevesebbért visz ki Bécsbe, mint bármelyik légitársaság Indiába. A luxusszálloda a Bahamákon, a síparadicsomokban és Dél-Indiában is baromi drága. Mégis megpróbálja filléres fapados utazásnak beállítani a számítások szerint tízmilliás nyaralást. Ez mind-mind lehet idegesítő, talán felháborító is.

De sokkal felháborítóbb, hogy a magyar miniszterelnök még mindig úgy tesz, mintha ő a köpcös fickó lenne az utca végéről, pedig mindenki tudja, hogy ebből legfeljebb a köpcös igaz. Sokkal felháborítóbb, hogy a miniszterelnök éveken át úgy tett, mintha nem juthatna túl Krk szigetén, mintha neki ennél nem futná többre, hosszabbra, miközben még akkor is futná neki bármire, ha nem lenne a családjáé és a haverjáé fél Magyarország. Sokkal felháborítóbb, hogy a miniszterelnöknek kulcsa van egy ellenzéki pártelnök testvérének adriai birtokához, használja a vendégházat, és aztán nem érti sem ő, sem a pártelnök, hogy ezzel mi is a gond

Sokkal felháborítóbb, hogy állami géppel megy Firenzébe, hogy benézzen a lányához – akkor is, ha Firenze tényleg tök bumlis, mert vagy Rómába vagy Pisába kell repülni, onnan meg vasúttal tovább, vagy mehetünk Flixbusszal átszállással, vagy éjszakai vonattal. Sokkal felháborítóbb, hogy akkora birtoka van Hatvanpusztán, hogy az összes Széchenyi meg Széchényi csettintene – persze, ők akadémiára, könyvtárra meg hídra szórták el a pénzüket. Nekik is fontos volt a kultúra. Ezek mind-mind sokkal feháborítóbbak annál, hogy Orbán Viktor fogta a feleségét és egyelőre még nem saját lábon álló gyerekeit és elvitte őket nyaralni baromi sok pénzért.

Nem az a gond, hogy a miniszterelnök eltapsolja kéthavi fizetését a nyaraláson, pihenjen csak, mindenkinek jár két hét tengerpart. Nem az a baj, hogy meg se hívták a lengyel elnökség nyitóbulijára, úgyhogy inkább elhúzott több ezer kilométerre Lengyelországtól. Nem is az a baj, hogy erről nem szívesen beszél – volt idő, amikor a kormánykommunikáció kiadta közleményben, hogy ki, mikor, hol nyaral, és mindig csámcsogás lett a vége. Az a baj, hogy ez a cseppnyi igazság, vagyis hogy Orbán Viktornak is joga van pihenni és nyaralni igénye és kedve szerint, úgy néz ki a többi csúsztatás, kamu és sunnyogás mellett, mint a trágyadombra tett koktélcseresznye. Ezen viszont nem segít az se, ha napjában háromszor cserél inget.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.