Magyar Gárda újratöltve - Második felvonás

  • Varró Szilvia
  • 2009. október 1.

Belpol

Jogerős ítélet ide vagy oda, a hétvégén nem lépett fel a rendőrség Kiskunlacházán sem a roma család házát körbevevő gárdisták, sem a vasárnapi Jobbik-rendezvény gárda általi biztosítása ellen. Pedig a vasárnapi fórumon majdnem ugyanúgy zajlott minden, mint 2007-ben Tatárszentgyörgyön, amin a Magyar Gárdát betiltó bírósági ítélet alapul.
Jogerős ítélet ide vagy oda, a hétvégén nem lépett fel a rendőrség Kiskunlacházán sem a roma család házát körbevevő gárdisták, sem a vasárnapi Jobbik-rendezvény gárda általi biztosítása ellen. Pedig a vasárnapi fórumon majdnem ugyanúgy zajlott minden, mint 2007-ben Tatárszentgyörgyön, amin a Magyar Gárdát betiltó bírósági ítélet alapul.

"Most menjetek gyorsan, amíg lehet, a gyerekekkel, mondta a polgárőr. Nagyon meg volt rémülve. Úgy, ahogy volt a hat gyerek, pizsamástul, kirántottam őket az ágyból. Földutakon hagytam el a várost" - Sztojka Péter idegesen idézi föl a múlt péntek estét. Bátyja, Miklós házánál éjjel fél tizenegy körül legalább száz gárdista jelent meg. Körbevették a házat, csendőrség néven mutatkoztak be, és kérték Sztojka Richárd "kiadatását".

A 16 éves fiú ugyan Miklós unokaöccse, de nem náluk lakik. Egyike annak a három fiúnak, akiket a helyi lakosság tavasszal H. Nóra megerőszakolásával és meggyilkolásával vádolt. Nóra pillanatokon belül Szögi Lajos, az Olaszliszkán romák által meggyilkolt tanár mellé került a cigánybűnözés áldozatainak sorában. Répás József polgármester ekkor találta meg az országos ismertséghez vezető utat a cigánybűnözés sulykolásán keresztül: fáklyás felvonulást szervezett a "cigány erőszak" ellen. "Nórinak a halálesete csak egy utolsó csepp volt a pohárban" - fogalmazott egyértelműen Répás az Echo tévében. A három tizenéves roma fiú, köztük Richárd, nagybátyjaival együtt, önként vonult be a rendőrségre, hogy DNS-mintát adjon, és hazugságvizsgálatnak vesse alá magát. Nyáron a rendőrség elfogta a nem roma tettest, aki részletes beismerő vallomást tett.

Tény ugyanakkor, hogy a Sztojka család gyerekeivel kisebb-nagyobb ügyekben már meggyűlt a helyi lakosok baja. Egyikük jogosítvány nélkül száguldozik, csúnyán beszélnek az öregekkel. Olyan súlyos eset azonban eddig még nem fordult elő, mint múlt pénteken, amikor Richárd bántalmazott egy fiatal nőt. Habár a barikad.hu nyomán Félholtra vertek egy fogyatékos lányt címmel ment ki az esetről szóló hírek többsége, vettük a fáradságot, és felkerestük B. Tiborné házát. Élettársa nyitott ajtót; a láthatólag elesett és nagyon szegény férfi elmondása szerint Ricsi pár napja gyógyszert lopott tőlük, miután leitatta őt. A férfinak tilos innia, mert gyógyszert szed pánikbetegségére, ezért rosszul lett. Jelentette az esetet a rendőrségen, mire másnap a fiú visszajött, és bántalmazta élettársát. A nő fején a férfi elmondása szerint horzsolások keletkeztek, füle megfájdult, és enyhe agyrázkódása is lett. Nem tudunk vele beszélni, mert már a határban dolgozik, és jól van, mondta a férfi.

Vigyorgó pofájú állatok

Vasárnap délután öt órára a Jobbik hirdetett tüntetést Kiskunlacházán "az erőszak ellen". A szélsőjobb oldalakon olvasható felhívás szerint a rendezvényen a "Gárda biztosít". A hivatalos meghívón már az "Új" Magyar Gárda szerepel.

"Ha valaki mégis azzal a szándékkal jött ide, hogy feloszlatott szervezet újjászervezésében vegyen részt, akkor csatlakozom a hely tulajdonosához, az takarodjon innen. Ellenben a Jóisten hozott mindenkit, aki az Új Magyar Gárda Mozgalom tagjaként és leendő tagjaként érkezett ide" - mondta korábbi, augusztus 20-i rendezvényükön Vona Gábor. A közismert trükk egyelőre működik, hiszen a rendőrség Kiskunlacházán sem avatkozott be.

Habár a várost jelző tábla után minket is igazoltatnak, és felírják adatainkat, nem világos, mire lesz ez jó, hiszen a forgalmas 51-es úton haladók egyáltalán nem biztos, hogy a rendezvényre mennek. Ennyi volt a felhajtás: a rendezvény körül, biztonságos távolban mindössze két-három rendőr lézeng, ketten a tetőről kameráznak. Lehet, hogy a rendőrség azért nem intézkedett a rendezvényen, mert adatokat akart gyűjteni a résztvevőkről. Más okkal ugyanis nem magyarázható, miért nem szólították fel a résztvevőket a szabálysértés, a rendezőket pedig a bűncselekmény abbahagyására, miért nem bírságoltak vagy állítottak elő. A Magyar Gárda százötven-kétszáz tagja ugyanis egyenruhában, alakzatban, a szokásos katonai vezényszavakra sorakozott fel a kiskunlacházi városháza előtt. Átlagosan tízpercenként hangzott fel az "Adjon az isten!" - "Szebb Jövőt!" A beszédek fő témája a cigánybűnözés volt, a megszólalók e köré építették fel mondandójukat.

"Felszakadtak azok a régi sebek, melyek Horák Nóri halála után keletkeztek. A cigányok fél évig csöndben voltak, de most újra megkeserítik az itt lakók életét" - adja meg az alaphangot Gerecz Attila, a Jobbik helyi vezetője. Ugyanezt folytatja Vona Gábor, Kiss Róbert gárdakapitány, s részben a kiskunlacházi polgármester is. A legtöbb beszédben felhangzik négy helyi, állítólag cigányok által elkövetett, állítólag súlyos bűncselekmény, és az önvédelem szükségessége. A helyi jobbikos gárdavédelmet kér a gárdakapitánytól. Megkapja.

Horák Nórit mégis cigányok gyilkolták meg. Mindennapos a verés és a gyilkolási szándék. Volt egy idős, akit úgy kifosztottak a cigányok, hogy hajléktalan lett, s csak egy borotvát szeretett volna. Az egyik gárdistától pénzt kapott. De azt is ellopták a cigányok. "Nekik, akik sakkban tartják az egész települést! Nekik, akiknek alanyi jogon jár, hogy a lakosok zsebe, táskája és háza kitáruljon előttük. Nekik, akik még semmit se tettek le az asztalra, csak várják, hogy amit más a verejtékével szerzett meg, elvehessék" - tüzelte a népet Kiss Róbert, aki szerint a magyaroknak össze kell fogniuk. "Mert aki ma bemegy a házba, az holnap áldozattá válik. Mert ezek a vigyorgó pofájú elfajzott állatok csak addig lehetnek kiskirályok, amíg mindenki elmegy. Bemegy a házba, egyedül marad. Meg kell mutatnunk, hogy eddig, és ne tovább a bűnözőknek. Hány idős nénit, fiatal lányt kell még megerőszakoljanak, hány fiatal gyereknek kell még kifordítsák a zsebét, hány embert kell agyonverjenek, hogy fel merjük tenni a kérdést: meddig még?" - szónokolt Kiss, majd kijelentette, hogy rendet akarnak, s a végsőkig küzdeni fognak a rendért.

Érthetetlen passzivitás

Noha a Sztojka-háznál jelen lévő körülbelül húsz személyt igazoltatta a rendőrség, szombaton még csak mérlegelték, indítsanak-e ellenük eljárást. Hétfőre kiderült, indítanak - ám nem azért, mert gárdista-egyenruhában voltak. A rendőrség ugyanis legújabban úgy értelmezi a gárdát feloszlató bírósági ítéletet, hogy akkor történik szabálysértés, ha a gárdatagok egyenruhát viselnek, alakzatban vonulnak, vezényszavak hangoznak el, és a beszédek tartalma megfélemlítő (lásd Ötből mondjuk három című keretesünket).

Tény, hogy a nyári, a gárdát jogerősen feloszlató ítélet indoklása szerint külön-külön a beszédek tartalma, az egyenruha, az alakzatban vonulás, a vezényszavak és a speciális köszöntések elhangzása nem indokolja a véleménynyilvánítási és egyesülési jog gyakorlásába való beavatkozást. Ezek együtt azonban már olyan fokban sértik mások szabadsághoz és biztonsághoz való jogát, amely indokolta a gárda feloszlatását. A bíróság ítélete, azaz a Magyar Gárda feloszlatása után a rendőrség nem mérlegelhet: ha ezek a magatartások megismétlődnek, az szabálysértésnek minősül, ha pedig a felszólítás ellenére sem hagyják abba, az illetőket elő lehet állítani. Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza szerint a pénteki és vasárnapi kiskunlacházi események egyértelműen a bíróság által jogellenesnek nyilvánított magatartásnak tekintendők, azaz legalábbis szabálysértésnek minősülnek. A rendőrség fellépésének elmaradása így szakmailag érthetetlen. A hezitálás méltányolható volt a jogerős bírósági ítélet megszületése előtt, ugyanis az alkotmányos alapjogok közti mérlegelés bonyolult feladatát a bíróságnak és nem a rendőröknek kell elvégezniük. Ám az ítélet világos: a rasszista beszéd elhangzása olyan környezetben, ahol roma lakosok élnek, akik nem tudják kivonni magukat az elhangzott gondolatok alól (foglyul ejtett közönség), a beszéd során alkalmazott militáris-paramilitáris szimbólumok (egyenruha, vezényszavak, menetelés) és az állami kényszeralkalmazás monopóliumának elvitatása együtt kétségtelenül a gárdaítéletben tilalmazott magatartásnak minősül.

Kedd reggel Gulyás József (SZDSZ) az Országházban napirend előtti felszólalásában adott hangot aggodalmának, hogy a gárdisták és a mögöttük lévő politikai erő nyíltan semmibe veszik a köztársaság bíróságának jogerős döntését. Mivel a rendőrök láthatóan bizonytalanok abban, hogy mit is kellene tenni, Gulyás rámutatott: a rendőrségi törvény értelmében az országosan egységes joggyakorlat kialakításáért a rendészeti miniszteren keresztül a kormány, valamint az országos rendőrfőkapitány is jogosult intézkedni. A kormány nevében válaszoló Avarkeszi Dezső szerint az ügyben a "miniszter úrnak is aggályai vannak". Lapzártánk után kaptuk a hírt, hogy Draskovics Tibor belügyminiszter vizsgálatot rendelt el a Kiskunlacházán történtek miatt.

Ötből mondjuk három

Garázdaság szabálysértése miatt indíthat eljárást a rendőrség a péntek este a kiskunlacházi Sz. család háza előtt felsorakozott gárdisták ellen - mondta a Magyar Narancsnak a Pest megyei rendőr-főkapitány. Ármós Sándor szerint körülbelül húsz embert igazoltattak; egyszerre ennyien voltak a roma család házánál, míg a többiek autókban vagy gyalogosan voltak jelen a szomszédos utcákban. Arra azonban nem volt oka a rendőrségnek, hogy feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel szabálysértése miatt indítson eljárást, ahogy azt korábban Szentendrén és Kerepesen tették. A főkapitány szerint a bíróság jogerős ítélete úgy értelmezhető, hogy önmagában például a ruhaviselet nem számít jogellenesnek: a másodfok indoklása szerint öt dolognak kell egyszerre fennállnia, hogy a szabálysértés vagy bűncselekmény megvalósuljon (ruhaviselet, vezényszó, alakzat, vonulás és megfélemlítő jelleg); a rendőrség pedig akkor lép fel, ha ebből legalább három megvalósul. Ármós Sándor szerint nem lett volna indokolt intézkedni a vasárnapi jobbikos rendezvényen, mert a helyszínen civilben jelen lévő kollégái úgy ítélték meg, hogy az ötből nem volt meg a három indok. A rendőrök szerint a gárdisták nem vonultak, s vezényszavak sem hangzottak el, és bár az elhangzott beszédek megfélemlítőek voltak, csak egy gárdista beszélt - ellene minden valószínűség szerint büntetőeljárás indul. Ám a beszédért az azt hallgató gárdistákat nem lehet felelősségre vonni. Felvetésünkre, hogy az elhangzott "Adjon az Isten!" - "Szebb jövőt!", a "Sorakozz!, "Pihenj", "Tisztelegj", "Balra át!", "Jobbra át!" kifejezések vajon minek minősülnek, a főkapitány azt felelte: újra megnézhetik a felvételeket, de szinte kizártnak tartja, hogy a gárdista hallgatóság ellen eljárást indítsanak.

Kiss Róbert, a felszólaló gárdakapitány ellen (ahogy Vona Gábor ellen is) már a szentendrei és kerepesi rendezvények miatt is indult büntetőeljárás egyesülési joggal való visszaélés miatt - más kérdés, hogy a bíróság dönt arról, volt-e erre alapja a rendőrségnek. Kiss ellen most újra eljárást indítanak.

A Pest megyei rendőrfőkapitány lapunk kérdésére elismerte, hogy csakugyan nehéz eldönteni az adott helyzetben, mikor valósul meg a szabálysértési eljárás: a rendőrség abban bízik, hogy az első ítéletek pontosabb eligazítással szolgálnak. "Addig az adott helyszínen és körülmények között kell eldönteni, mi a teendő."

Neked ajánljuk

Amatőr, archív

A borító tipográfiája és grafikai megoldásai édes-vegyes emlékeket ébreszthetnek az ötven fölötti hallgatókban. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat az 1970-es évek végétől jelentetett meg hasonló kiszerelésű válogatásalbumokat olyan zenekaroktól, amelyeknek addigra 4–5 nagylemezük volt.

Mögötte fájdalom

A fiatalon eltávozó művész (1879–1920) minikiállítását a Magyar Nemzeti Galéria a halálának 100. évfordulóján készült bemutatni, a tárlatot nagyrészt egy magángyűjtő adományára, illetve új vásárlásokra alapozták. 

Prüntyögés és pátosz

Egyre több a kortárs magyar dráma, legalábbis a függetleneknél és a budapesti main­stream színházak stúdiói­ban, és egyre látványosabb az a tendencia, hogy a szerzők, dramaturgok, rendezők a színház, és nem az irodalom felől érkeznek (ami nem jelenti azt, hogy adott esetben a darabjaik ne lehetnének esztétikailag is értékesek). Ez a pezsgés jót tesz a szcénának: kitermel egyfajta eszköztárat, módszertant, és hosszú távon a középszer színvonalát is emelheti.

Túl a szeméthegyen

A háttérben szemetes zsákokban rengeteg PET-palack. Megjelenik kék estélyiben a műsorközlő, és szájbarágós-hajlongós-negédes modorban felkonferálja Bellinitől a La sonnambulát, amelyet, ahogy ő mondja, egy nagyszerű énekesnő fog előadni. Harmad­éles a cím, aki tud olaszul, annak sérti a fülét a rossz hangsúly. 

Ismeretlen vizeken

A 19. század végén két nő egymásba szeret, aztán több mint öt évtizeden át élet- és üzlettársakként egy hajótársaság élén állnak: ez a történet fikcióként is izgalmas lenne. De Bertha Torgersen és Hanna Brummenæs valóban léteztek. A szerzőnek ez a harmadik magyarul megjelent regénye, a fordítás az előző kettőhöz (Lélegezz, Anyám ajándékai) hasonlóan Petrikovics Edit munkája. A szöveg nőtörténeti és LMBTQ-történeti szempontból egy­aránt kiemelt jelentőségű.

Politikai konstrukció

Az 1950-es évek Magyarországa és a Rákosi-rendszer kapcsán rögtön a mindent elborító Rákosi-képek ugranak be, közöttük az, amelyiken a hős egy búzamezőn kalászokat fogdos, meg persze az, hogy „Sztálin legjobb magyar tanítványához” köthető az ötvenes évek Magyarországán a „személyi kultusz időszaka”. Szinte halljuk az „éljen Rákosi” skandálást az ütemes tapssal.

Három majom egyszerre

„Nem tudom, nem emlékszem, hogy mi volt, nagyon távoli ez nekem már, ködös” – mondotta a tisztelt bíróságnak Berec Zsolt Fidesz-tag, valamikori Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlési alelnök Boldog István Fidesz-tag, volt fideszes országgyűlési képviselő tárgyalásán. Boldogot és társait korrupcióval vádolják, a volt képviselőre hatéves börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség.

Köhög, fullad

Az Orbán-rezsim szellemi, adminisztratív és morális leépülésének és kormányzóképtelenségének immár minden áldott nap megnyilvánuló tünete az a felülről gerjesztett káosz, amely az oktatásban és az egészségügyben eluralkodott. Mindkét, az ország jólétét és hosszú távú sikerességét meghatározó ágazat túljutott a válság 24. óráján, és mindkettőben a még fellelhető szakszerű működés kizárólag a benne résztvevők elhivatottságán, s még inkább a tűrőképességén múlik.

Hűséges hátország

A magyar kormány kilenc, vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással büntetett orosz oligarchát szeretne leszedetni az Európai Unió szankciós jegyzékéről. Az orosz elnök legbelsőbb körének tagjairól van szó, akiknek fontos szerepük van Putyin háborújának finanszírozásában.

Az erő nem velünk van

Orbán Viktor országstratégiáját nemrég Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója vázolta fel „Nem a szétbontásra, igen az összekapcsolásra – ez Orbán stratégiája a következő évtizedre!” címmel. Az írás egy tavaly év végén, zárt körben elhangzott Orbán Viktor-beszéd összefoglalójaként jelent meg, először a Mandiner.hu-n, majd minimális változtatással és a kormányfőre utalás nélkül a nyomtatott Mandiner hetilapban is.

Mesél az erdő

Guberálók kutatják át a déli határkerítésnél Magyar­országra bejutott ázsiai, afrikai emberek hátrahagyott holmiját, pénzt, telefont, powerbankot keresve. Az elfogott embercsempészek autóit bandák bontják szét. Az önkormányzatok hiába szerveznek rendszeres begyűjtést, nem győzik elvinni a szemetet.