Magyar Gárda újratöltve - Második felvonás

  • Varró Szilvia
  • 2009.10.01 00:00

Belpol

Jogerős ítélet ide vagy oda, a hétvégén nem lépett fel a rendőrség Kiskunlacházán sem a roma család házát körbevevő gárdisták, sem a vasárnapi Jobbik-rendezvény gárda általi biztosítása ellen. Pedig a vasárnapi fórumon majdnem ugyanúgy zajlott minden, mint 2007-ben Tatárszentgyörgyön, amin a Magyar Gárdát betiltó bírósági ítélet alapul.
Jogerős ítélet ide vagy oda, a hétvégén nem lépett fel a rendőrség Kiskunlacházán sem a roma család házát körbevevő gárdisták, sem a vasárnapi Jobbik-rendezvény gárda általi biztosítása ellen. Pedig a vasárnapi fórumon majdnem ugyanúgy zajlott minden, mint 2007-ben Tatárszentgyörgyön, amin a Magyar Gárdát betiltó bírósági ítélet alapul.

"Most menjetek gyorsan, amíg lehet, a gyerekekkel, mondta a polgárőr. Nagyon meg volt rémülve. Úgy, ahogy volt a hat gyerek, pizsamástul, kirántottam őket az ágyból. Földutakon hagytam el a várost" - Sztojka Péter idegesen idézi föl a múlt péntek estét. Bátyja, Miklós házánál éjjel fél tizenegy körül legalább száz gárdista jelent meg. Körbevették a házat, csendőrség néven mutatkoztak be, és kérték Sztojka Richárd "kiadatását".

A 16 éves fiú ugyan Miklós unokaöccse, de nem náluk lakik. Egyike annak a három fiúnak, akiket a helyi lakosság tavasszal H. Nóra megerőszakolásával és meggyilkolásával vádolt. Nóra pillanatokon belül Szögi Lajos, az Olaszliszkán romák által meggyilkolt tanár mellé került a cigánybűnözés áldozatainak sorában. Répás József polgármester ekkor találta meg az országos ismertséghez vezető utat a cigánybűnözés sulykolásán keresztül: fáklyás felvonulást szervezett a "cigány erőszak" ellen. "Nórinak a halálesete csak egy utolsó csepp volt a pohárban" - fogalmazott egyértelműen Répás az Echo tévében. A három tizenéves roma fiú, köztük Richárd, nagybátyjaival együtt, önként vonult be a rendőrségre, hogy DNS-mintát adjon, és hazugságvizsgálatnak vesse alá magát. Nyáron a rendőrség elfogta a nem roma tettest, aki részletes beismerő vallomást tett.

Tény ugyanakkor, hogy a Sztojka család gyerekeivel kisebb-nagyobb ügyekben már meggyűlt a helyi lakosok baja. Egyikük jogosítvány nélkül száguldozik, csúnyán beszélnek az öregekkel. Olyan súlyos eset azonban eddig még nem fordult elő, mint múlt pénteken, amikor Richárd bántalmazott egy fiatal nőt. Habár a barikad.hu nyomán Félholtra vertek egy fogyatékos lányt címmel ment ki az esetről szóló hírek többsége, vettük a fáradságot, és felkerestük B. Tiborné házát. Élettársa nyitott ajtót; a láthatólag elesett és nagyon szegény férfi elmondása szerint Ricsi pár napja gyógyszert lopott tőlük, miután leitatta őt. A férfinak tilos innia, mert gyógyszert szed pánikbetegségére, ezért rosszul lett. Jelentette az esetet a rendőrségen, mire másnap a fiú visszajött, és bántalmazta élettársát. A nő fején a férfi elmondása szerint horzsolások keletkeztek, füle megfájdult, és enyhe agyrázkódása is lett. Nem tudunk vele beszélni, mert már a határban dolgozik, és jól van, mondta a férfi.

Vigyorgó pofájú állatok

Vasárnap délután öt órára a Jobbik hirdetett tüntetést Kiskunlacházán "az erőszak ellen". A szélsőjobb oldalakon olvasható felhívás szerint a rendezvényen a "Gárda biztosít". A hivatalos meghívón már az "Új" Magyar Gárda szerepel.

"Ha valaki mégis azzal a szándékkal jött ide, hogy feloszlatott szervezet újjászervezésében vegyen részt, akkor csatlakozom a hely tulajdonosához, az takarodjon innen. Ellenben a Jóisten hozott mindenkit, aki az Új Magyar Gárda Mozgalom tagjaként és leendő tagjaként érkezett ide" - mondta korábbi, augusztus 20-i rendezvényükön Vona Gábor. A közismert trükk egyelőre működik, hiszen a rendőrség Kiskunlacházán sem avatkozott be.

Habár a várost jelző tábla után minket is igazoltatnak, és felírják adatainkat, nem világos, mire lesz ez jó, hiszen a forgalmas 51-es úton haladók egyáltalán nem biztos, hogy a rendezvényre mennek. Ennyi volt a felhajtás: a rendezvény körül, biztonságos távolban mindössze két-három rendőr lézeng, ketten a tetőről kameráznak. Lehet, hogy a rendőrség azért nem intézkedett a rendezvényen, mert adatokat akart gyűjteni a résztvevőkről. Más okkal ugyanis nem magyarázható, miért nem szólították fel a résztvevőket a szabálysértés, a rendezőket pedig a bűncselekmény abbahagyására, miért nem bírságoltak vagy állítottak elő. A Magyar Gárda százötven-kétszáz tagja ugyanis egyenruhában, alakzatban, a szokásos katonai vezényszavakra sorakozott fel a kiskunlacházi városháza előtt. Átlagosan tízpercenként hangzott fel az "Adjon az isten!" - "Szebb Jövőt!" A beszédek fő témája a cigánybűnözés volt, a megszólalók e köré építették fel mondandójukat.

"Felszakadtak azok a régi sebek, melyek Horák Nóri halála után keletkeztek. A cigányok fél évig csöndben voltak, de most újra megkeserítik az itt lakók életét" - adja meg az alaphangot Gerecz Attila, a Jobbik helyi vezetője. Ugyanezt folytatja Vona Gábor, Kiss Róbert gárdakapitány, s részben a kiskunlacházi polgármester is. A legtöbb beszédben felhangzik négy helyi, állítólag cigányok által elkövetett, állítólag súlyos bűncselekmény, és az önvédelem szükségessége. A helyi jobbikos gárdavédelmet kér a gárdakapitánytól. Megkapja.

Horák Nórit mégis cigányok gyilkolták meg. Mindennapos a verés és a gyilkolási szándék. Volt egy idős, akit úgy kifosztottak a cigányok, hogy hajléktalan lett, s csak egy borotvát szeretett volna. Az egyik gárdistától pénzt kapott. De azt is ellopták a cigányok. "Nekik, akik sakkban tartják az egész települést! Nekik, akiknek alanyi jogon jár, hogy a lakosok zsebe, táskája és háza kitáruljon előttük. Nekik, akik még semmit se tettek le az asztalra, csak várják, hogy amit más a verejtékével szerzett meg, elvehessék" - tüzelte a népet Kiss Róbert, aki szerint a magyaroknak össze kell fogniuk. "Mert aki ma bemegy a házba, az holnap áldozattá válik. Mert ezek a vigyorgó pofájú elfajzott állatok csak addig lehetnek kiskirályok, amíg mindenki elmegy. Bemegy a házba, egyedül marad. Meg kell mutatnunk, hogy eddig, és ne tovább a bűnözőknek. Hány idős nénit, fiatal lányt kell még megerőszakoljanak, hány fiatal gyereknek kell még kifordítsák a zsebét, hány embert kell agyonverjenek, hogy fel merjük tenni a kérdést: meddig még?" - szónokolt Kiss, majd kijelentette, hogy rendet akarnak, s a végsőkig küzdeni fognak a rendért.

Érthetetlen passzivitás

Noha a Sztojka-háznál jelen lévő körülbelül húsz személyt igazoltatta a rendőrség, szombaton még csak mérlegelték, indítsanak-e ellenük eljárást. Hétfőre kiderült, indítanak - ám nem azért, mert gárdista-egyenruhában voltak. A rendőrség ugyanis legújabban úgy értelmezi a gárdát feloszlató bírósági ítéletet, hogy akkor történik szabálysértés, ha a gárdatagok egyenruhát viselnek, alakzatban vonulnak, vezényszavak hangoznak el, és a beszédek tartalma megfélemlítő (lásd Ötből mondjuk három című keretesünket).

Tény, hogy a nyári, a gárdát jogerősen feloszlató ítélet indoklása szerint külön-külön a beszédek tartalma, az egyenruha, az alakzatban vonulás, a vezényszavak és a speciális köszöntések elhangzása nem indokolja a véleménynyilvánítási és egyesülési jog gyakorlásába való beavatkozást. Ezek együtt azonban már olyan fokban sértik mások szabadsághoz és biztonsághoz való jogát, amely indokolta a gárda feloszlatását. A bíróság ítélete, azaz a Magyar Gárda feloszlatása után a rendőrség nem mérlegelhet: ha ezek a magatartások megismétlődnek, az szabálysértésnek minősül, ha pedig a felszólítás ellenére sem hagyják abba, az illetőket elő lehet állítani. Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza szerint a pénteki és vasárnapi kiskunlacházi események egyértelműen a bíróság által jogellenesnek nyilvánított magatartásnak tekintendők, azaz legalábbis szabálysértésnek minősülnek. A rendőrség fellépésének elmaradása így szakmailag érthetetlen. A hezitálás méltányolható volt a jogerős bírósági ítélet megszületése előtt, ugyanis az alkotmányos alapjogok közti mérlegelés bonyolult feladatát a bíróságnak és nem a rendőröknek kell elvégezniük. Ám az ítélet világos: a rasszista beszéd elhangzása olyan környezetben, ahol roma lakosok élnek, akik nem tudják kivonni magukat az elhangzott gondolatok alól (foglyul ejtett közönség), a beszéd során alkalmazott militáris-paramilitáris szimbólumok (egyenruha, vezényszavak, menetelés) és az állami kényszeralkalmazás monopóliumának elvitatása együtt kétségtelenül a gárdaítéletben tilalmazott magatartásnak minősül.

Kedd reggel Gulyás József (SZDSZ) az Országházban napirend előtti felszólalásában adott hangot aggodalmának, hogy a gárdisták és a mögöttük lévő politikai erő nyíltan semmibe veszik a köztársaság bíróságának jogerős döntését. Mivel a rendőrök láthatóan bizonytalanok abban, hogy mit is kellene tenni, Gulyás rámutatott: a rendőrségi törvény értelmében az országosan egységes joggyakorlat kialakításáért a rendészeti miniszteren keresztül a kormány, valamint az országos rendőrfőkapitány is jogosult intézkedni. A kormány nevében válaszoló Avarkeszi Dezső szerint az ügyben a "miniszter úrnak is aggályai vannak". Lapzártánk után kaptuk a hírt, hogy Draskovics Tibor belügyminiszter vizsgálatot rendelt el a Kiskunlacházán történtek miatt.

Ötből mondjuk három

Garázdaság szabálysértése miatt indíthat eljárást a rendőrség a péntek este a kiskunlacházi Sz. család háza előtt felsorakozott gárdisták ellen - mondta a Magyar Narancsnak a Pest megyei rendőr-főkapitány. Ármós Sándor szerint körülbelül húsz embert igazoltattak; egyszerre ennyien voltak a roma család házánál, míg a többiek autókban vagy gyalogosan voltak jelen a szomszédos utcákban. Arra azonban nem volt oka a rendőrségnek, hogy feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel szabálysértése miatt indítson eljárást, ahogy azt korábban Szentendrén és Kerepesen tették. A főkapitány szerint a bíróság jogerős ítélete úgy értelmezhető, hogy önmagában például a ruhaviselet nem számít jogellenesnek: a másodfok indoklása szerint öt dolognak kell egyszerre fennállnia, hogy a szabálysértés vagy bűncselekmény megvalósuljon (ruhaviselet, vezényszó, alakzat, vonulás és megfélemlítő jelleg); a rendőrség pedig akkor lép fel, ha ebből legalább három megvalósul. Ármós Sándor szerint nem lett volna indokolt intézkedni a vasárnapi jobbikos rendezvényen, mert a helyszínen civilben jelen lévő kollégái úgy ítélték meg, hogy az ötből nem volt meg a három indok. A rendőrök szerint a gárdisták nem vonultak, s vezényszavak sem hangzottak el, és bár az elhangzott beszédek megfélemlítőek voltak, csak egy gárdista beszélt - ellene minden valószínűség szerint büntetőeljárás indul. Ám a beszédért az azt hallgató gárdistákat nem lehet felelősségre vonni. Felvetésünkre, hogy az elhangzott "Adjon az Isten!" - "Szebb jövőt!", a "Sorakozz!, "Pihenj", "Tisztelegj", "Balra át!", "Jobbra át!" kifejezések vajon minek minősülnek, a főkapitány azt felelte: újra megnézhetik a felvételeket, de szinte kizártnak tartja, hogy a gárdista hallgatóság ellen eljárást indítsanak.

Kiss Róbert, a felszólaló gárdakapitány ellen (ahogy Vona Gábor ellen is) már a szentendrei és kerepesi rendezvények miatt is indult büntetőeljárás egyesülési joggal való visszaélés miatt - más kérdés, hogy a bíróság dönt arról, volt-e erre alapja a rendőrségnek. Kiss ellen most újra eljárást indítanak.

A Pest megyei rendőrfőkapitány lapunk kérdésére elismerte, hogy csakugyan nehéz eldönteni az adott helyzetben, mikor valósul meg a szabálysértési eljárás: a rendőrség abban bízik, hogy az első ítéletek pontosabb eligazítással szolgálnak. "Addig az adott helyszínen és körülmények között kell eldönteni, mi a teendő."

Neked ajánljuk