Magyarország legújabb miniszterének fogalma sincs arról, mennyibe kerül majd az a program, amiért ő felel

  • narancs.hu
  • 2017. november 4.

Belpol

Annyit azért lehet tudni, hogy sokkal többe.

Kósa Lajos októbertől miniszterként felel a Modern Városok Programért (MVP), amelyről végül kiderült, hogy sokkal több pénzbe fog kerülni, mint amennyit eleinte szánt volna rá a kormány. A megyei jogú városok fejlesztési programja körülbelül annyiból áll, hogy Orbán Viktor körülrajongtatja magát a helyszíneken, megígér mindent, aztán abból vagy lesz valami, vagy nem. Egyelőre nem sok minden valósult meg a beígért utakból, ipari parkokból, intézményfejlesztésekből, de még csak az első éveiben jár a beruházáscunami, bár az előkészületekkel már most is késésben vannak sok helyen.

Egy, kettő, sok

Egy, kettő, sok

 

Kicsivel több mint egy éve írtunk egy részletes cikket a témában, akkor az egyes megyeszékhelyeken elhangzott ígéretek összesítése alapján körülbelül 1500 milliárd forintra becsültük a belengetett fejlesztések összértékét. Hogy ennél sokkal többről van szó, azt Kósa Lajos most közölte: a Hajdú Online-nak adott interjúban azt mondta, eddig úgy számoltak, 3388 milliárd forintba kerülnek az államnak Modern Városok Program fejlesztései. Ezután jött csak a slusszpoén: Kósa szerint végül ennél is több pénz megy majd el az MVP-re, de hogy mennyi, azt nem tudta megsaccolni az a miniszter, aki ezért az egészért felel. Biztató.

Orbán, a vidék motorja

A miniszterelnök sokat ígért a megyeszékhelyeknek, ám kiderült, semmi sem az, aminek látszik. A tavaly indult Modern Városok Programot többször is átszabták, sok beruházás pedig el sem kezdődött. Most a településeknek kell kitalálni, hogyan lehet uniós pénzből megvalósítani mindazt, amivel Orbán kábította őket.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.