Majtényi László elmondta, miért ment bele az államfőjelöltségbe, és mennyi pénze ment már rá a kampányra

Belpol

„Odafönt mindent meg fognak tenni azért, hogy ne legyen meg a szükséges számú támogatóm.”

E heti nyomtatott kiadásunk interjút készített a demokratikus ellenzék elnökjelöltjével. Az izgalmas beszélgetés két részletével igyekszünk most kedvet csinálni idei 3. lapszámunkhoz.

MN: Az ellenzéki pártok eddigi reakciói után a DK és az LMP támogatása tűnik még kétségesnek. Mit tippel, meglesz a 40 képviselői ajánlás?

Majtényi László: Valószínűleg meglesz, de mivel odafönt mindent meg fognak tenni azért, hogy ne legyen meg, még ezt a részét sem tartom lefutottnak. Annyiban fontos volna, hogy elnökjelöltként a Nemzeti Együttműködés parlamentjében szónokolhatnék a majdani magyar köztársaságról, ami nem lenne egy rossz napja az életemnek. De akkor is van értelme az egésznek, ha erre nem kerül sor, mert csak 38 vagy 39 támogatóm lesz.

(...)

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Mennyire tervezte meg az elnökjelölti kampányt? Van már valamilyen forgatókönyv a fejében?

ML: Egyáltalán nem terveztem meg, még nem volt rá időm, amikor beszélgetünk, nincs egy hete, hogy elfogadtam a jelöltséget. A lehetőségeket kell nyilván mérlegelni, eddig nulla forint nulla fillérből zajlott a kampány.

MN: Ez így is marad?

ML: Könnyen lehet, és nem is bánnám, ha így maradna. Rövidesen egy vidéki városba megyek, fel sem merült, hogy ennek milyen költségei lesznek, a saját autóm saját benzinjét használom. A kormány politikai tanácsadói valószínűleg úgy gondolták, hogy legjobb lesz ignorálni ezt a történetet, néhány gyalázkodáson túl sem a közmédiában, sem a Habony-médiában nem volt visszhangja a felkérésemnek. Ez nehéz helyzet, mert én nem két Magyarországról szeretnék beszélni, hanem az egyetlen Magyarországról. Nem két állampolgári közösségről, hanem a magyar állampolgárok közösségéről. A kampány jórészt társadalmi párbeszédből áll majd. Jó lenne eljutni vidéki helyekre, fővárosi helyekre, közönséghez. Ennyi.

Folytatás a Magyar Narancs nyomtatott kiadásában, amely már kapható az újságárusoknál.

Figyelmébe ajánljuk

„A harmincas-negyvenesek gyakran megkérdezik maguktól, hogy miért élünk még mindig itt”

Soltész Béla Osztatlan közös című második novelláskötetének szereplői átlagos emberek, akik a 2020-as évek rossz közhangulata ellenére, a polikrízis közepette próbálnak boldogulni. Generációs tapasztalatokról és az élet minden területére beférkőző politikáról is beszélgettünk a szerzővel, aki társadalomtudósként a migráció hatásait kutatja, dél-amerikai kalandjairól pedig útleírásaiban számolt be.

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”