Augusztus elejéig 1385 külföldi állampolgárságú, embercsempészetért jogerősen elítélt, kiutasított fogvatartottat bocsátottak reintegrációs őrizetre
– ezt válaszolta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) a 24.hu kérdésére. Gyakorlatilag ennyi embert engedtek szabadon a magyar börtönökből.
Az úgynevezett reintegrációs őrizet annyit tesz, hogy ha az elítélt nem hagyja el az ország területét 72 órán belül, vagy a reintegrációs őrizet időtartama alatt Magyarország területére visszatér – és ez a rendőrség tudtára jut –, akkor az elítéltet a legközelebbi börtönben előállítják. Ebben az esetben az embercsempészeknek a hátralévő szabadságvesztésüket le kell tölteni és feltételes szabadságra sem bocsáthatóak.
Ez mindössze 6 esetben történt meg a szabadon engedett külföldi állampolgárságú embercsempészek közül.
Közülük 3 ember nem hagyta el az országot és bűncselekményt is elkövetett időközben, ekkor kapták el a rendőrök őket. Egyikük esetében még 72 órának sem kellett eltelnie, hogy újabb bűncselekményt kövessen el, így került vissza a börtönbe. Egy török és egy grúz állampolgár pedig a határon akadt fenn a 72 órás határidőn túl.
A magyar kormány a börtönök túltelítettsége miatt, de költséghatékonyságra hivatkozva májusban döntött úgy, hogy az embercsempészet miatt elítélt külföldieket kiengedik a börtönből azzal a feltétellel, hogy 72 órán belül kötelesek elhagyni Magyarországot.
Akkor úgy nyilatkoztak a kormány miniszterei, köztük Rétvári Bence, hogy
Magyarországnak azért kellett meghoznia ezt a döntést az embercsempészekkel kapcsolatban, mert Brüsszel nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, viszont megbünteti hazánkat, ha túlzsúfoltak a börtönök.
Ebből aztán ahogy azt várni lehetett, diplomáciai botrány lett: az osztrák külügy bekérette Magyarország bécsi nagykövetét. Szijjártó Péter ezt követően azt nyilatkozta, hogy nem irányul egyetlen szomszédos ország ellen sem a magyarországi börtönökben fogva tartott külföldi embercsempészek kiutasítása.
