Nem örülnek a védőnők az államosításnak

  • narancs.hu
  • 2023. augusztus 21.

Belpol

700 megkérdezettből 7 volt elégedett a változással.

700 védőnőt kérdezett meg arról a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) két körben, mit szólnak a rendszer átalakításához, melynek során a feladataik átkerültek az önkormányzatoktól az államhoz. Mindössze 7 védőnő volt, aki arról számolt be, hogy elégedett a változássalírja a Népszava.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, 

július elsejétől az állam átvette a védőnői ellátást az önkormányzatoktól.

Bábiné Szottfried Gabriella, az Országos Kórházi Főigazgatóság népegészségügyért és prevencióért felelős főigazgató-helyettese a változtatás előtt azt mondta, az indok az, hogy "a jelenlegi széttöredezett, nagyon sokszereplős helyett egységes munkáltatói háttér jöjjön létre.

Ezen kívül június elsejétől él az a törvénymódosítás, amely a védőnői szakmai irányítást különválasztja a védőnői szakfelügyelettől, és a szakmai irányítás is az Országos Kórházi Főigazgatóság feladata lesz innentől."

A FESZ kérdőíveit először július elején töltötték ki, azon még az iskolákban dolgozó védőnők is részt vettek, akik egyelőre megúszták az államosítást és önkormányzati alkalmazásban maradtak. A második körben augusztus 10-én már célzottan azokat kérdezték, akik a megyei centrumkórházak felügyelete alá kerültek.

A 7 elégedett védőnőből 4 valójában annak örült, hogy megkapta a júliusi 18 százalékos ágazati béremelést, amely egyébként minden egészségügyi szakdolgozót megilletett. A másik 3 válaszadó nem árulta el az okot.

Az átvettek körében végzett második célzott felmérésben már azzal is elégedettek voltak, hogy nem romlottak a munkafeltételek. De a helyzet alig javult az elmúlt másfél hónapban" – mondta a Népszavának Szalainé P. Boglárka, a FESZ védőnői alapszervezetének vezetője.

A válaszadók csaknem harmada számolt be arról, hogy az új rendszer életbe lépése óta saját költségen kellett kisebb értékű felszerelést, eszközöket – elemet, írószert, borítékot, vizelet-, cukorvizsgálathoz szükséges anyagokat, stb. – vásárolnia ahhoz, hogy el tudja látni a feladatát.

Az államosítás óta az önkormányzatok egy része teljesen kiszállt a finanszírozásból, így nem fizetik a takarítást, megszüntették az internet- és telefonelőfizetést, de a védőnők papírt sem kapnak a nyomtatóba. Ilyen ellátmányért a centrumkórházakig kéne menni kilométereket autózva, de az a baj, hogy ott sincs eszköz. Ha lenne, az is csak óriási adminisztrációs terhek mellett lenne elérhető. Például az autóhasználathoz kapcsolódó költségtérítéshez is erre lenne szükség.

A védőnőknek ezen kívül le kell adniuk a bérszámfejtéshez szükséges jelenléti ívet is, amelyet eddig kis kitérővel beadhattak az adott önkormányzaton, de most akár 100 kilométert is autózhatnak emiatt.

A változással együtt új pecsétek is járnának, ám ezeket eddig sem sikerült rendben elintézni. Az új centrumkórházas pecsétek adattartalma ugyanis sok esetben nem megfelelő. Ahhoz, hogy a Magyar Államkincstár rendesen azonosíthassa az adatokat róluk, a védőnőknek a pecsét mellé külön oda kell írni a tanácsadó címét, a saját azonosító számukat is, hogy a kismama megkapja a neki járó állami támogatást.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.