Már a betegellátás minőségét befolyásolhatja a kórházi eladósodottság

  • narancs.hu
  • 2024. december 11.

Belpol

Több beszállító közösen állt ki azért, hogy a kormány végre nézzen szembe a problémával.

Kritikus szintre ért a kórházak tartozásállományának növekedése, a probléma megoldása már nemcsak az egészségügyért felelős minisztérium, hanem a kormány kezében van – hangzott el azon a szerdai sajtótájékoztatón a Portfolio szerint. A sajtótájékoztató a helyzett súlyosságát jelezvén három kórházi beszállítókat képviselő szervezet közösen tartotta. Az ETOSZ, a MediKlaszter és az Orvostechnikai Szövetség képviselői többek közt amellett érveltek, hogy

a kormánynak végre a valódi kiadásokhoz kéne igazítania az egészségügyi intézmények dologi költségeinek finanszírozását.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar költségvetés csak a béreket rendezte az egészségügyben, a gyógyítás többi kiadását nem. Hozzátette: képtelen a beszállítók életben maradni, a kormányzat már nem is törekszik a lejárt adósságtartomány csökkentésére. Tóth Zsolt, a MediKlaszter főtitkára szerint „a kórházi adóssághelyzet tarthatatlan, az utolsó utáni pillanatban vagyunk. Ha ez nem változik, akkor az már a betegellátás minőségét befolyásolhatja.”

Az ETOSZ igazgatója, Rádai Tamás szerint az idei év végére visszafogrdíthatatlan folyamatok indultak meg a szektorban, leépítés és cégeladások jelzik a bajt. Hozzátette, hogy a magyar állam összes költségvetési szervének nem fizetése 95%-ban az egészségügyi beszállítókat érinti.

Az egészségbiztosítási alap a gyógyító-megelőző ellátásokra tavaly 2410,123 milliárd forintot költött, ehhez képest az idei előirányzat 2552,91 milliárd forint lett, ami nem egészen 6 százalékos emelkedést jelent, miközben tavaly 17,6 százalékos volt az infláció. Nem csoda, hogy a 2552 milliárdnak október végéig már majdnem a 90 százalékát elköltötték, ami magasabb az időarányos szintnél.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.