Már az Európai Bizottság is vizsgálja a debreceni akkumulátorgyár környezethasználati engedélyét

  • narancs.hu
  • 2023. augusztus 23.

Belpol

Jávor Benedek, a Párbeszéd-Zöldek európai képviselője nyújtotta be a panaszt, amire vizsgálat indult.

Tavasszal nyújtott be panaszt az Európai Bizottságnak Jávor Benedek képviselő, amelyben felhívta a figyelmet, hogy az engedélyben szereplő akkumulátorgyár vízigénye olyan vízbázist terhel meg Debrecenben, amely már jelenleg is jelentősen túl van használva, a különböző vízkivételek akár háromszorosan is meghaladhatják a visszapótlódás ütemét. 

Jávor arról ír a Facebookon, hogy az Európai Unió Víz Keretirányelve eközben a felszín alatti vízbázisok helyzetének javítását, azok jó állapotának elérését írja elő. „A CATL-gyár engedélyezése lehetetlenné teszi ennek teljesítését, és a vízbázis állapotának további súlyos romlását vetíti előre. Mindez erőteljesen károsítja a jelenleg is kiszáradó, a felszín alatti vizekhez kötődő, Natura 2000-es (azaz uniós) védelem alatt álló olyan ökoszisztémákat, mint például a debreceni Nagyerdő. Továbbá akadályozzák az uniós finanszírozású CIVAQUA projekt céljainak megvalósulását is, hisz annak célja éppen a talajvízszint-süllyedés megállítása és a térség vízpótlása” - írja a képviselő. Ez a cél sem teljesülhet, ha a nagy nehezen a térségbe juttatott vizet egyből elhasználja az akkumulátorgyár.

Mindez azt jelenti, hogy az engedély az unió Víz Keretirányelvét és Élőhelyvédelmi Irányelvét is sérti, továbbá az uniós finanszírozás kárba veszését eredményezi.

A Párbeszéd-Zöldek politikusa arról ír, hogy a magyar zöldhatóság politikailag befolyásolt és a működésképtelenség határán billeg, amivel szemben objektív, független szervezet vizsgálatára van szükség, hogy kiderüljön, milyen tényleges hatásai lehetnek a CATL akkumulátorgyárának a debreceni vízbázisokra. 

Jávor szerint Magyarország Kína „ökogyarmatává” válhat, ha az akkumulátorgyár-beruházások így folytatódnak: „A Bizottság mostani válasza alapján megkezdték a panaszomban foglaltak vizsgálatát!” 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.