Vidnyánszky Attila visszautasítja, hogy a Színikritikusok díjára jelöljék a Nemzeti előadását

  • narancs.hu
  • 2023. augusztus 23.

Belpol

A Színházi Kritikusok Céhe viszont akkor is jelöli, ha ez a Nemzeti Színház igazgatójának nem tetszik.

Vidnyánszky Attila „meglepődve tapasztalta”, hogy a 2022-2023-as évad Színikritikusdíjára a Nemzeti Színház egyik produkciójának alkotóit is jelölték. A kritikusokból álló testület ugyanis a Nemzeti Színház Don Juan című előadásának díszletét tartotta jelölésre érdemesnek, amit a Numen / For Use csapata és Ivana Jonke közösen tervezett.

 Ezt a meglepetést a Színházi Kritikusok Céhének levélben is tolmácsolta, majd kijelentette: „Azért ért váratlanul ez a nevezés, mert korábban Tompa Andreával levélben közöltem, hogy a Színházi Kritikusok Céhe jelölési eljárását hosszú évek óta szakmaiatlannak és politikailag motiváltnak tartom, és a Nemzeti Színház vezetőjeként nem szeretném semmilyen módon legitimálni ezt az ideológiai szándékot” – írja Vidnyánszky.

A kritikuscéh válaszolt Vidnyánszkynak és azt írták, immár több mint negyven éve úgy működik a szavazás, hogy minden egyes szavazásra jogosult kritikus külön szavazólapot kap, amelyen a többiektől függetlenül írja be saját jelöltjeit minden egyes kategóriában. „Mivel tehát a folyamat szuverén kritikusok egyéni ízlésén alapszik, semmilyen körülmények között nem áll módunkban visszavonni a Numen / For Use és Ivana Jonke jelölését. Nem lehetséges megmásítani, hogy a színikritikusok az évad mely teljesítményét tartják a leginkább kiemelkedőnek, akkor sem lenne az, ha maguk a jelöltek kérnének minket erre.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.