Már az uniós pénzeket is Orbán hobbijára költik: százmilliókat kapott a Videoton a focisták fejlesztésére

  • Magyar Krisztián
  • 2017. június 29.

Belpol

Az LMP szerint Garancsi István Videotonja egy olyan rendszer kifejlesztésére kapott 400 milliós támogatást, amely már létezik.

Még 2016 augusztusában számolt be arról a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon (Ginop) belül 68 milliárd forintnál is több uniós fejlesztési forrást osztottak ki, amellyel a tárca, pontosabban az Európai Unió 247 innovatív pályázatot támogat. A vállalatok kutatás-fejlesztési, innovációs beruházásait ösztönző program célja elvileg az, hogy ösztönözzék a „jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, továbbá ezek prototípusainak kifejlesztését”.

Tavaly októberben az Index írt egy hosszabb cikket arról, mely érdekköröknél és cégeknél landolnak a fejlesztési pénzek, és kiderült, hogy a kormányközeli nagyvállalkozóhoz, Garancsi Istvánhoz közel álló vállalkozások közül több is bekerült a támogatottak közé. Az Orbán Viktorral jó kapcsolatot ápoló üzletember köztéri plakátos cége, az Esma például 244 millió forintot kapott „intelligens reklámtáblák vezérlésére alkalmas rádiókommunikációs szenzorhálózat kutatás-fejlesztésére”, amely biztos jól jön majd akkor, ha a kormányzati hirdetéseket kell rajtuk elhelyezni.

A fejlesztés egyik helyszíne még meg sem épült

A fentebb említett Ginop-programból jutott a Garancsi István által vezetett és az érdekeltségei által birtokolt Videoton FC-nek is, illetve a focicsapatot irányító gazdasági társaságnak – erről már Hadházy Ákos számolt be csütörtöki korrupcióinfóján. Az LMP társelnöke szúrta ki, hogy a DataMagic Pénzügyi Informatikai és Tanácsadó Kft. a Fehérvár FC Kft.-vel közösen 404 millió forintot kapott arra, hogy fejlessze Garancsi csapatát. Azt a csapatot, amelynek VIP-páholyában rendszeresen megfordul a miniszterelnök – mielőtt a Puskás Akadémia elkezdett volna szárnyalni, Orbán Viktor kedvenc élvonalbeli együttese a fehérvári volt.

Garancsi István

Garancsi István

Fotó: MTI

A kormányzati pályázati összesítőben szereplő leírás szerint a 404 millió forintos támogatáshoz 200 milliós önrészt tettek hozzá a cégek, így több mint 600 millió forintból létrehoznak egy olyan adatgyűjtő rendszert, amely egyebek közt méri és összegzi a játékosok teljesítményét a mérkőzések, illetve az edzések alatt. A célok között még szerepel, hogy az így kapott adatokat beépítik a sportegyesület üzleti logikájába, menedzsmentrendszerébe, illetve kialakítanak egy „speciális, a szakmai rendszerből érkező HR-gazdálkodási modult”, jelentsen ez bármit.

false

A fejlesztés ismertetőjében az is szerepel, hogy a munka egyrészt a DataMagic székesfehérvári telephelyén, másrészt az új Sóstói Stadionban folyik majd. Utóbbival kapcsolatban azt írják, hogy „a stadion része egy 50 fő befogadására kialakított modern, informatikailag és kommunálisan is minden hiányt kielégítő irodaház. A projekt ebben az irodaházban fog folyni, a technológiai tesztelések pedig a stadion pályáján”. Ezzel csak az a gond, hogy a stadion építését a tervezettnél sokkal később kezdték meg, ott még se irodaház, se épkézláb pálya nincs, a csapat is Felcsúton játszott az utóbbi hónapokban, az új idényt is ott kezdik meg. Mi több, a projektzárásként – szintén a kormányzati összesítőben szereplő adatok szerint – megadott 2017. november 15-én át sem fogják adni a közel 16 milliárd forintból épülő arénát.

Ilyen rendszer már létezik?

Hadházy Ákos úgy véli: az innovációra elszórt uniós források egy része olyan kamufejlesztésekre megy el az országban, amelyek hasznosságát szinte lehetetlen később ellenőrizni. „Vérlázítónak” nevezte, hogy a kormány egyik legkedveltebb építőipari vállalkozója, Garancsi István egy másik céggel együtt olyan rendszert fejleszthet a saját csapatának, amely már – legalábbis az LMP-s politikus szerint – létezik, hiszen a magyar válogatott és több hazai klub is ilyet használ. „Minden bizonnyal az összeg töredékéért is megvehetnék a világ számos pontján használt, Catapultnak nevezett fejlesztést” – hangsúlyozta Hadházy.

Egyébként a Catapult-rendszernek az a lényege, hogy a focisták felvesznek egy elaptikus mellényt, amely egy jeladó segítségével továbbítja az adatokat, miközben egy GPS-alapú kis kütyüvel mérik a játékosok mozgását. Szigetszentmiklós csapata nemrég a Catapult Optimeye S5 edzéskövető rendszer vásárlásához kért tao-támogatást, úgy, hogy az indoklásban meg is említik, hogy erre 21,6 millió forintra van szükségük. Hadházy szerint Garancsiék „fejlesztése” nagyon gyanús, ezért a napokban feljelentést tesz, amitől azt várja, hogy kiderüljön: végeztek-e valódi innovációt a még le sem zárult program során, vagy az egész csak „a pénzlenyúlás miatt lett kitalálva”.

Nem csupán Garancsi István járt jól a focit szerető kormányközeli üzletemberek közül, Hadházy Ákos megemlítette, hogy Csányi Sándor OTP-vezér, az MLSZ elnöke is örülhet több Ginop-pályázati sikernek. A Csányi hatalmas cégbirodalmához tartozó Bólyi Mezőgazdasági Zrt. 1,93 milliárd forint uniós pénzt kapott az „agroökológiai alapon integrált hazai, minősített gabona- és fehérjeforrásokra alapozott termelési rendszer a magas biológiai értékű sertéshús előállítása érdekében”, a Sole-Mizo Zrt. pedig 783 milliót a „protektív kultúrák felhasználásával E-szám mentes és egyéb funkcionális tulajdonságokkal rendelkező termékcsalád” fejlesztésére.

Figyelmébe ajánljuk