Már egymásnak is ment Rákosrendező miatt Lázár és Karácsony

  • narancs.hu
  • 2025. február 11.

Belpol

A kérdés: kinek, mikor és mit kell elszállítania a területről.

Ha már bejelentette a kormány, hogy Lázár János minisztériumához kerül minden Rákosrendező körüli ügy, gyorsan meg meg is indult az üzengetés a fejlesztési miniszter és a Karácsony Gergely budapesti főpolgármester közt. Lázár szerint az első és legfontosabb kérdés, ami nem direkt az adásvételi szerződésből következik, az a terület jelenlegi állapotának megszüntetése, amihez együttműködésre van szükség a fővárossal. A feladat az, hogy kijelöljék azokat a területszakaszokat, ahol a MÁV továbbra is közlekedési tevékenységet fog végezn, de azt is hozzátette, hogy abból nem tudnak engedni, hogy „a területről a hulladékot az új tulajdonosnak úgy, ahogy ezt az arab befektető megtette volna, az adásvételi szerződés megkötését követően azonnal meg kell kezdeni elszállítani.”

Lázár hangsúlyozta, hogy amikor „a tulajdonjogát a fővárosnak bejegyzik, másnap reggel a főpolgármesternek meg kell kezdenie a szemét elszállítását, minden további együttműködés és minden további fejlesztés annak a feltételében valósulhat csak meg, hogyha a főváros a szemetet elviszi.”

Karácsony Gergely Facebookon raegált azzal, ez már a kormányzati úthenger beindulása, de álláspontja szerint egyébként ilyen része nincs a szerződésnek. A főpolgármester szerint „a miniszter úr láthatóan nem olvasta el az adásvételi szerződést. Minden kormányzati nyilatkozattal szemben a magyar állam úgy adta el a területet az arab befektetőnek, hogy a vevő nem vállalt kötelezettséget a terület megtisztítására. Az adásvételi szerződés V. 4. pontja szerint a magyar államnak és a vevőnek, immár a Fővárosi Önkormányzat cégének külön megállapodást kell majd kötnie a környezeti károk és a hulladékok kezelésének és a költségek viselésének kérdésében.

„Mi erre készen állunk: a kommunális hulladék elszállítását a Budapesti Közművek azonnal megkezdi, amint birtokba lép. A kormányzat viszont ne akarja Budapest nyakába varrni az állam és a MÁV szemetét. A Budapest Sportcsarnok építési törmelékét és a MÁV hulladékait az államnak kell elszállítania. A BKM természetesen erre is kész, de a számlát a hulladék lerakójának kell állnia” – írta, hozzátéve „ilyen léptékű beruházás nem valósítható meg máshogy, csak partnerséggel, igen, kell hozzá a kormány is. Budapesten nem fog múlni, a kormánynak pedig csak ahhoz a nyilvánvaló igazsághoz kell tartania magát: ami járt volna az arab milliárdosnak, az jár a budapestieknek is.”

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.