Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára most a 24. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia keddi nyitónapján, Egerben beszélt a pedagógusok béremeléséről, amiről azt mondta, azonos arányban hazai és uniós forrásból 2025-ig 1200 milliárd forintot szán a kormány a pedagógusok illetményemelésére.
Maruzsa azt is mondta, hogy "a kormányzat is világosan látja, hogy jelentős béremelésre van szükség a köznevelés világában", újdonság, hogy ehhez a 2021-2027-es költségvetési ciklusban uniós források felhasználására is lehetőség van.
Azt is mondta, hogy szükség is van az uniós forrásokra, mert a kabinet anyagi mozgástere véges, különösen a jelenlegi rezsihelyzetben, amikor még nem látható, hogy a következő hónapokban "hány ezermilliárd forintot fogunk elégetni olyan gázszámlákra, melyeket tavaly még nem kellett kifizetni" – fogalmazott.
A Klebelsberg Központ tervezési adata szerint a jelenlegi árakat figyelembe véve
csak az iskolák fűtése a tavalyi 26 milliárd forintnál akár 225 milliárd forinttal drágább lehet, ezért a pedagógusbérek rendezéséhez a nemzeti források mellett szükség van az uniós támogatások bevonására.
Elmondása szerint a terv az, hogy 50-50 százalékban hazai és EU-költségvetésből mintegy 1200 milliárd forint lesz illetményemelésre fordítható 2025-ig. A kormány az uniós támogatásért vállalja, hogy a pedagógusok átlagbére ekkorra eléri a diplomásátlagbér 80 százalékát, és ezt az arányt 2030-ig fent is tartja. Magyarország modern kori időszámításában soha nem volt még ilyen magas ez az arány – mondta.
Számszerűsítve azt mondta, 777 ezer forint a célösszeg az idei 440 ezer forintos pedagógus átlagkeresethez képest. Hozzátette, első lépcsőként idén 10 százalékos, majd a már bejelentett emelési mértékekkel lehet kalkulálni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magasabb aránya miatt és a pályakezdő pedagógusok esetén ennél is nagyobb lesz a béremelés mértéke.
Maruzsa azt is mondta, hogy ez szerkezetében is új, rugalmasabb, inkább teljesítményalapú, kevésbé a végzettség szintjét és az életkort támogató bérszabályozást tesz szükségessé. Továbbra is kiemelt közoktatási cél marad a digitalizáció, a társadalmi felzárkózás elősegítése, a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése, belső átképzési program elindítása és a továbbképzési rendszer átalakítása.
A konferencián György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a Tanítsunk Magyarországért programról beszélt, ennek célja megmutatni a településükön kívüli világot azoknak a felső tagozatos általános iskolásoknak, akik a munkalehetőségektől távolabb élnek. Elmondta, ma országszerte 17 egyetem, 110 általános iskola és 1008 mentor foglalkozik 4227 gyermekkel, de fontos a hálózat további bővítése. Mivel a felmérések szerint 10 ezerre tehető a mentorálásra szoruló diákok száma, ehhez 2500 mentorra és a kistelepülések lefedettségének növelésére van szükség - jegyezte meg. Azt szeretnék elérni, hogy 2030-ra minden mai általános iskolás rendelkezzen szakmával, vagy ha képességei engedik, tanuljon tovább.
