"Magyarországon és Lengyelországban a kémprogramok a rendszer szerves részét képezik"

  • narancs.hu
  • 2022. november 8.

Belpol

Azonnali moratóriumot javasol a kémszoftverek használatára egy EU-s tervezet.

Elkészült a Pegasus és a hozzá hasonló kémszoftverek használatáról szóló európai parlamenti jelentés tervezete, jelentette be az azt elkészítő Sophie in’t Veld holland liberális európai parlamenti képviselő - számol be a Népszava.

A sajtótájékoztatón elmondta:

Magyarországon és Lengyelországban látjuk, hogy a kémprogramok a rendszer szerves részét képezik, egy olyan rendszerét, amelyet úgy építenek fel, hogy ellenőrizze, sőt elnyomja az állampolgárokat, vagyis a kormány kritikusait: az ellenzéket, az újságírókat, a közéredekű bejelentőket.

Mivel egyetlen kormány sem volt hajlandó hivatalos adatokat kiadni a kémszoftverek használatáról nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, ezért a jelentés elsődleges forrásaként a Pegasus vizsgálóbizottságban megtartott meghallgatások és a tagállamokban tett látogatások szolgáltak.

A jelentéstervezet szerint

  • az EU-tagországok a kormányai széles körben használják a kémprogramokat a polgárok ellen.
  • Négy vagy öt olyan tagállam is van, ahol nyíltan visszaélnek ezek használatával, és politikai célok érdekében vetik be őket.
  • A programok használata kevéssé vagy egyáltalán nem elszámoltatható.
  • Nincs érdemi európai felügyelet sem a nagy teljesítményű kíberfegyverek magánszemélyek elleni illegális használatának megfékezésére.

A dokumentumban megoldásokat is javasolnak, például:

  • Azonnali moratórium a kémszoftverek értékesítésére, megszerzésére, átadására és használatára. (A moratóriumot csak országonként, bizonyos feltételekhez kötötten lehetne feloldani.)
  • A kémprogramok kormányzati szervek általi használatát szabályozó közös uniós szabványok megteremtése, és például a “nemzetbiztonság” közös európai meghatározása.
  • Egy lista azoknak a foglalkozási ágaknak a képviselőiről is, akiket nem lehet kémszoftverrel megfigyelni, például ebbe a csoportba tartoznának az ügyvédek, újságírók, politikusok és orvosok.

A kémszoftverek használatát vizsgáló bizottság munkája jövő márciusig tart, a végleges jelentést ekkor hagyhatják jóvá a képviselők.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.