Maruzsa Zoltán tagadja, hogy pedagógushiány lenne az országban

  • narancs.hu
  • 2023. augusztus 19.

Belpol

A köznevelési államtitkár szerint nálunk az egy tanárra jutó diákok száma az uniós átlagnál is kedvezőbb.

Interjút adott a Népszavának Maruzsa Zoltán, akit arról is kérdeztek, miért nincs meg a tanév rendje két héttel az iskolakezdés előtt. „A tanítás szeptember 1-én mindenképpen elkezdődik, az, hogy a téli vagy a tavaszi szünet meddig tart, nem jelent problémát tanévkezdéskor” – kommentálta az államtitkár.

Arra, hogy miért van szükség rövidebb nyári szünetre és hosszabb téli és tavaszi szünetre, azt mondta, tavaly január 8-ig tartott a téli szünet energetikai okból, és annak jó volt a fogadtatása. Az államtitkár Szlovákiára hivatkozott, és azt mondta, nem lesz gond a nyári meleggel.

Maruzsát a tanárhiányról kérdezték a legtöbbet. Az államtitkár korábban azt mondta, csak a „baloldal” üzenete, hogy 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből. Szerinte 2010 óta 165-170 ezer fő között mozog a pedagógusok száma, pedig a tanulók száma 200 ezerrel csökkent. „Az egy tanárra jutó diákok száma pedig az uniós átlagnál is kedvezőbb nálunk.”

Maruzsa szerint minden nyáron nyugdíjba vonulnak nagyjából 4500-an, de amúgy a nyugdíjasok foglalkoztatása is egyszerűsödött. „A pedagógusképzésben június végén közel 6 ezren végeznek, közülük is sokan jönnek ebben az időszakban.”

Arra, hogy az Oktatási Hivatal szerint az elmúlt tanévben mindössze ennek harmada, 1884 volt a pályakezdő pedagógusok száma, az államtitkár nem válaszolt érdemben. Egyet viszont ígért: „Természetesen a cél az, hogy fiatalítsuk a pályát, ezért a jövőben nem lesz az életkornak szerepe a bérezésnél, ez a fiataloknak kedvező változás.”

Az is kiderült, hogy a jövőben a tankerületek vezetői több pénzt adhatnak annak a tanárnak, aki nagyobb szükséget tölt be, tehát lehetőség lesz béralkura: „Amennyiben az adott iskolában nagy szükség van például egy matematika-informatika szakos tanárra, akkor magasabb bért ajánlhat számára.”

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.