Bezárja a borászatát és Ausztriába költözik a pécsi Szabó Pince alapítója

  • narancs.hu
  • 2023. augusztus 19.

Belpol

A vállalkozókra kirótt felesleges adminisztrációra és a hanyatló magyar borkultúrára panaszkodott a szakember.

„Egy híján húsz éve szőlészkedem-borászkodom, de a jubileum el fog maradni. A meglévő keretek között nem tudom és nem is kívánom tovább működtetni pincét” – írja Szabó Zoltán pécsi borász a Facebookon. A szakember elmondta, ő a természetben tud jól dolgozni, ahhoz ért: „Az ember alkotta törvények terén sokkal esetlenebbül mozgok, a minduntalan növekvő adminisztrációs, bürokratikus terhek mértéke, a kényszerű digitalizáció fojtogatóvá vált számomra” – magyarázta. Leírása szerint szorong, nem jól alszik, és nem tartja megfelelőnek a vállalkozók körül kiépített körülményeket:

„A mostanihoz fogható vállalkozás- és emberidegen légkört én ez idáig még soha nem tapasztaltam, ehhez végképp kevés az amúgy is csapnivaló üzleti érzékem.”

Szabó Zoltán szerint a borkultúra „komplett ágazati kudarc”: „Az elmúlt bő harminc év alatt megfeleztük a szőlőültetvényeink területét, illetve felére csökkent a borfogyasztás mértéke, az átlagos boráraink a régió legrosszabbika, ennyit az állítólagos sikersztoriról.”

Szabó Zoltán a Vince bormagazinnak elmondta, hogy Ausztriába megy dolgozni egy borászathoz. „Így csak hétvégeken láthatom a fiamat.”

Ebben az interjúban Szabó azt is elmondta, a magyar borpiac nagyon torz, mivel sokan más üzleteikből fedezik a borkészítést.

„Sok szereplő van, akik nem ebből élnek. Nekik csak presztízsberuházás a pincészet, a máshol megtermelt profitot fektetik be.”

Az állam feladatáról pedig így fogalmazott: „minden alkalommal, amikor felülről belenyúlnak a piacba, csak további torzulást okoz. Simán támogatási pályázatok nélkül kellene működnie ennek az ágazatnak is és akkor az maradna talpon, aki valóban jól végzi a dolgát. Ez a piacgazdaság. Nem egészséges a magyar borszektor, mert nem önjáró.”

Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy a legnagyobb borbirtokosok között találjuk Orbán Viktor rokonait és a hozzá hű vállalkozókat. Egy 2020-as bortörvényt a tokaji NER-lovagokra szabtak, van borászata Tiborcz Istvánnak, és több mint 160 hektárt birtokolnak. Tevékenységükre persze jár állami támogatás.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.