„Egy híján húsz éve szőlészkedem-borászkodom, de a jubileum el fog maradni. A meglévő keretek között nem tudom és nem is kívánom tovább működtetni pincét” – írja Szabó Zoltán pécsi borász a Facebookon. A szakember elmondta, ő a természetben tud jól dolgozni, ahhoz ért: „Az ember alkotta törvények terén sokkal esetlenebbül mozgok, a minduntalan növekvő adminisztrációs, bürokratikus terhek mértéke, a kényszerű digitalizáció fojtogatóvá vált számomra” – magyarázta. Leírása szerint szorong, nem jól alszik, és nem tartja megfelelőnek a vállalkozók körül kiépített körülményeket:
„A mostanihoz fogható vállalkozás- és emberidegen légkört én ez idáig még soha nem tapasztaltam, ehhez végképp kevés az amúgy is csapnivaló üzleti érzékem.”
Szabó Zoltán szerint a borkultúra „komplett ágazati kudarc”: „Az elmúlt bő harminc év alatt megfeleztük a szőlőültetvényeink területét, illetve felére csökkent a borfogyasztás mértéke, az átlagos boráraink a régió legrosszabbika, ennyit az állítólagos sikersztoriról.”
Szabó Zoltán a Vince bormagazinnak elmondta, hogy Ausztriába megy dolgozni egy borászathoz. „Így csak hétvégeken láthatom a fiamat.”
Ebben az interjúban Szabó azt is elmondta, a magyar borpiac nagyon torz, mivel sokan más üzleteikből fedezik a borkészítést.
„Sok szereplő van, akik nem ebből élnek. Nekik csak presztízsberuházás a pincészet, a máshol megtermelt profitot fektetik be.”
Az állam feladatáról pedig így fogalmazott: „minden alkalommal, amikor felülről belenyúlnak a piacba, csak további torzulást okoz. Simán támogatási pályázatok nélkül kellene működnie ennek az ágazatnak is és akkor az maradna talpon, aki valóban jól végzi a dolgát. Ez a piacgazdaság. Nem egészséges a magyar borszektor, mert nem önjáró.”
Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy a legnagyobb borbirtokosok között találjuk Orbán Viktor rokonait és a hozzá hű vállalkozókat. Egy 2020-as bortörvényt a tokaji NER-lovagokra szabtak, van borászata Tiborcz Istvánnak, és több mint 160 hektárt birtokolnak. Tevékenységükre persze jár állami támogatás.
