Máté Gábor azt mondja, nem tudott a DK-soknak járó olcsóbb színházjegyekről

  • narancs.hu
  • 2024. január 10.

Belpol

Azt kijelentette, hogy semmilyen kapcsolatuk nincsen Gyurcsány Ferenc pártjával.

Novemberben a kormány egyik fő szócsöve, a Magyar Nemzet arról írt, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) tagjai árengedménnyel kaptak jegyeket a budapesti Katona József Színházban.

A színház igazgatója, Máté Gábor most az ugyancsak kormányközeli Indexnek adott interjúban azt mondta, hibáztak, amikor a belső vizsgálat előtt adtak ki közleményt az ügyről: „Kapkodás volt. Egyébként én akkor, a sajtó hozzánk intézett kérdéseiből szereztem tudomást erről az egészről. (...) A legkellemetlenebb az volt, hogy nemhogy nem én döntöttem erről, még csak nem is tájékoztattak róla. Ez önmagában képtelen helyzet.”

Azt is hozzátette, alapszituációban is hibáztak: „Elkövetődött egy hiba, pedig a színház működésének az alapvetésében is benne van, hogy semmiféle párthoz nem tartozunk, és nem is támogatunk semmiféle pártot.”

Az interjúból kiderül, hogy a DK, miután megkapta a színháztól az ajánlatot csoportos kedvezményre, „úgy kommunikálta, mintha ez egy privilegizált helyzet lenne: mennyire megéri párttagnak lenni, mert azok még ilyen ajándékokat is kapnak. Ez került aztán nyilvánosságra”. A színház célja alapvetően az volt, hogy az eladatlan székekre nézőt találjon.

Erre azért volt szükség, mert novemberben váratlanul visszaesett a jegyvásárlási kedv: „Egy Apák és fiúk előadáson le kellett ereszteni a felezőt. (...) Pangás állt be a nagyszínpadi előadásainknál, amiből született egy kétségbeesett kísérlet arra, hogy kiket lehetne még megszólítani, és akkor elkövetődött ez a rettenetes ostobaság.”

A Katonában végül elbocsátottak egy vezetőt az ügy miatt. Máté Gábor most úgy nyilatkozott, nem mond le az ügy miatt:

„Nem akartam, hogy igazuk legyen azoknak, akiknek az az érdekük, hogy a Katona ne működjön.”

Az általa vezetett színház korábban is volt már a kormány és a hozzá lojális sajtó célkeresztjében: még Fekete Péter államtitkársága idején a színház egyik rendezőjének, Gothár Péter #MeToo-ügyét kihasználva állandósították a „zaklatószínház” kifejezést, később részben erre építve vezényelte le Vidnyánszky Attila köre az SZFE elfoglalását.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.