Matolcsy második alapítványa is elbukott a bíróságon

  • narancs.hu
  • 2015. november 19.

Belpol

A Magyar Nemzeti Bank alapítványaival szemben a közérdekű adataik kiadásáért indított második perben is lapunk nyert. A bíróság leszögezte: az MNB pénze – közpénz.

A Matolcsy György elnökölte, közel 60 milliárd forinttal gazdálkodó Pallas Athéné Domus Animae Alapítványt (PADA) a Fővárosi Törvényszék első fokú, nem jogerős ítélete az adatok kiadására kötelezte. A bíróság elvi éllel azt is leszögezte: az MNB pénze – közpénz. Ez utóbbi persze soha nem is lehetett volna igazán kérdés, ha e tényt Matolcsy György jegybankelnök és az MNB nyilatkozatai nem kérdőjelezi meg. A vs.hu-nak tavaly augusztusban adott interjújában Matolcsy arra az álláspontra helyezkedett, hogy „a jegybank saját, jegybanki pénzét költi”. Egy idén februári MNB-közlemény a jegybank nyereségét a „közösség pénz”-eként aposztrofálta. A Pallas Athéné alapítványok perben előadott védekezése pedig egyenesen azt állította, hogy „az MNB költségvetése, vagyona, gazdálkodása nem része az államháztartás alrendszereinek, tehát közpénznek sem tekinthető”. S bár az MNB valóban nem része az államháztartásnak, ennek semmi köze ahhoz, hogy az MNB közpénzekkel gazdálkodik-e vagy sem.

false

Szücs Katalin bírónő a nem jogerős első fokú ítéletben viszont a jelen perben – melyben képviseletünket a Transparency International Magyarország közreműködésével a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda látta el – egyértelművé tette: „nem képezheti vita tárgyát, hogy a Magyar Nemzeti Bank vagyona közpénznek minősül. E körben osztotta a bíróság a felperesnek az Alaptörvény szerkezeti felépítéséből levont következtetését, miszerint az, hogy a közpénzek nyilvánossága és a Magyar Nemzeti Bank A közpénzek alfejezetében került elhelyezésre, megerősíti azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank vagyona közpénznek minősül.” Amihez hozzátette azt is, hogy „a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, így az erre vonatkozó közérdekű adatok kiadására a Magyar Nemzeti Bank is köteles”.

Bár a bíróság azt is megállapította, hogy a PADA közfeladatot ellátó szerv, az Alkotmánybíróság egy tavalyi határozatára utalva aláhúzta, hogy az Alaptörvény közpénzfelhasználásra, illetve a közpénzfelhasználás átláthatóságára vonatkozó rendelkezései szerint a közpénzből alapított és közpénzzel gazdálkodó alapítványnak akkor is ki kell adnia az adatokat, ha nem lenne közfeladatot ellátó szerv. „Annak tehát, hogy az alperes közfeladatot ellátó szervnek minősül-e, a közpénzek gazdálkodásával kapcsolatos közérdekű adatok kiadása szempontjából nincs jelentősége.”

A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány vagyona – mivel a vonatkozó törvények szerint nem tekinthető sem állami, sem önkormányzati vagyonnak – nem tartozik a nemzeti vagyon körébe. Ugyanakkor a fentiek szerint az alapítvány vagyona közpénz, a felhasználásával kapcsolatos adatokat ezért az alapítvány köteles kiadni lapunknak.

Az MNB alapítványairól korábban itt írtunk.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.