Matolcsy második alapítványa is elbukott a bíróságon

  • narancs.hu
  • 2015. november 19.

Belpol

A Magyar Nemzeti Bank alapítványaival szemben a közérdekű adataik kiadásáért indított második perben is lapunk nyert. A bíróság leszögezte: az MNB pénze – közpénz.

A Matolcsy György elnökölte, közel 60 milliárd forinttal gazdálkodó Pallas Athéné Domus Animae Alapítványt (PADA) a Fővárosi Törvényszék első fokú, nem jogerős ítélete az adatok kiadására kötelezte. A bíróság elvi éllel azt is leszögezte: az MNB pénze – közpénz. Ez utóbbi persze soha nem is lehetett volna igazán kérdés, ha e tényt Matolcsy György jegybankelnök és az MNB nyilatkozatai nem kérdőjelezi meg. A vs.hu-nak tavaly augusztusban adott interjújában Matolcsy arra az álláspontra helyezkedett, hogy „a jegybank saját, jegybanki pénzét költi”. Egy idén februári MNB-közlemény a jegybank nyereségét a „közösség pénz”-eként aposztrofálta. A Pallas Athéné alapítványok perben előadott védekezése pedig egyenesen azt állította, hogy „az MNB költségvetése, vagyona, gazdálkodása nem része az államháztartás alrendszereinek, tehát közpénznek sem tekinthető”. S bár az MNB valóban nem része az államháztartásnak, ennek semmi köze ahhoz, hogy az MNB közpénzekkel gazdálkodik-e vagy sem.

false

Szücs Katalin bírónő a nem jogerős első fokú ítéletben viszont a jelen perben – melyben képviseletünket a Transparency International Magyarország közreműködésével a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda látta el – egyértelművé tette: „nem képezheti vita tárgyát, hogy a Magyar Nemzeti Bank vagyona közpénznek minősül. E körben osztotta a bíróság a felperesnek az Alaptörvény szerkezeti felépítéséből levont következtetését, miszerint az, hogy a közpénzek nyilvánossága és a Magyar Nemzeti Bank A közpénzek alfejezetében került elhelyezésre, megerősíti azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank vagyona közpénznek minősül.” Amihez hozzátette azt is, hogy „a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, így az erre vonatkozó közérdekű adatok kiadására a Magyar Nemzeti Bank is köteles”.

Bár a bíróság azt is megállapította, hogy a PADA közfeladatot ellátó szerv, az Alkotmánybíróság egy tavalyi határozatára utalva aláhúzta, hogy az Alaptörvény közpénzfelhasználásra, illetve a közpénzfelhasználás átláthatóságára vonatkozó rendelkezései szerint a közpénzből alapított és közpénzzel gazdálkodó alapítványnak akkor is ki kell adnia az adatokat, ha nem lenne közfeladatot ellátó szerv. „Annak tehát, hogy az alperes közfeladatot ellátó szervnek minősül-e, a közpénzek gazdálkodásával kapcsolatos közérdekű adatok kiadása szempontjából nincs jelentősége.”

A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány vagyona – mivel a vonatkozó törvények szerint nem tekinthető sem állami, sem önkormányzati vagyonnak – nem tartozik a nemzeti vagyon körébe. Ugyanakkor a fentiek szerint az alapítvány vagyona közpénz, a felhasználásával kapcsolatos adatokat ezért az alapítvány köteles kiadni lapunknak.

Az MNB alapítványairól korábban itt írtunk.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.