Európának fel kell készülnie a párizsihoz hasonló támadásokra, és hozzá kell szoknunk az egyre szigorodó biztonsági intézkedésekhez, de pánikra nincs ok. Párizs nem egy új korszak kezdete, hanem arra világít rá, hogy az Iszlám Állam válságban van – állítja Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója. Vele készítettünk nagyinterjút, ebből adunk most ízelítőt.
| ||
„MN: Az egyik terrorista valóban menekültek között érkezett Európába.
Tálas Péter: Ez igaz, de fenntartom azt a korábbi álláspontomat – és a német titkosszolgálat vezetőjének is ez a véleménye a merényletek után is –, hogy nagyon kockázatos a menekültek között Európába csempészni terroristákat. Nem életszerű, hogy ilyen módon tömegével érkezzenek az unióba. Tegyük fel, hogy az Iszlám Állam a menekültek között becsempész tíz vagy akár száz terroristát: ettől még a mi ellenségünk az IÁ és a beszivárgó terrorista marad, nem az a menekült, aki éppen a terror és a polgárháború miatt hagyja el hazáját. Ez majdnem annyira leegyszerűsítő megközelítés, mint ha arra a légitársaságra haragudnánk, amelynek a járatán Európába érkezett az egyik támadó. Ráadásul az iszlamista terrorizmus a menekültválság előtt is jelen volt, és velünk lesz akkor is, amikor a mostani hullám lecsendesedik. A multikulturalizmus és az integráció kérdése viszont jogosan vetődik fel. A multikulturalizmus nem kultúrák egymás mellett élését jelenti, hanem az együttélésüket, és ez nagyon fontos különbség. A brüsszeli Moleenbeek – ahonnan valószínűleg a terroristák nagyobb része Párizsba érkezett – egy olyan negyed, ahol a muszlim kisebbség szegregációban él; és rengeteg hasonló hely van Európában. A szegregáció felszámolásában többségi és kisebbségi oldalon is a mérsékelteknek lehet fontos szerepük. Ez azért is fontos, mert az Iszlám Állam ideológiájával való rokonszenv önmagában még nem feltétlenül vezet terrorizmushoz. Ehhez szükség van szegénységre, kirekesztettségre, a perspektíva hiányára és az ezekből eredő frusztrációra. Ezeket kellene kezelni és felszámolni annak érdekében, hogy minél kisebb legyen a terrorizmusra fogékony szélsőségesek száma.”
A teljes interjút a csütörtöki Magyar Narancsban olvashatja.
