Matolcsyék és a közpénz

  • narancs.hu
  • 2016. január 22.

Belpol

„Az MNB-alapítványok által felhasznált közpénz ellenőrizetlen forrásként jelenik meg a szigorúan szabályozott felsőoktatási piacon.” A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Bizottságának állásfoglalása.

Nyilvánosságra hozták a a Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztály Közgazdaság-tudományi Bizottságának decemberi állásfoglalását.

1. A Magyar Nemzeti Banknak és a közel 200 milliárd forinttal feltőkésített Pallas Athéné alapítványainak a felsőoktatásra fordított kiadása közpénz.

2. A közpénzfelhasználás nemzetközi és hazai normáinak, törvényi szabályzásának (átláthatóság, megalapozottság, elszámoltathatóság, hatékonyság) az MNB-nek és alapítványainak a gyakorlata nem felel meg.

3. A felsőoktatásra fordítható közpénzek felelőse a magyar Országgyűlés által választott és ellenőrzött kormány és azon belül a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság. Az általuk a felsőoktatásnak juttatott összegek, illetve az érintett oktatási intézmények minden forrása csak rendkívül szigorú szabályok szerint kerülhet felhasználásra, világos felelősségi és ellenőrzési struktúrák keretében.

4. Az állami forrásokkal szemben az MNB és alapítványai minden megkötöttség nélkül, a nyilvánosságot és a szakmai kontrollt elkerülve, rejtett és átláthatatlan döntési folyamatok eredményeként jelentős forrásokat tudnak felhasználni.

5. Az MNB alapítványi programjai deklaráltan egyfajta közgazdasági nézetrendszert kívánnak uralkodóvá tenni, amit a felsőoktatásban történő térfoglalással próbál megvalósítani. Ilyen cél közpénzek segítségével történő megvalósítása sérti a tudományos szabadság alapelvét, és veszélyezteti a támogatott oktatási-kutatási intézmények autonómiáját.

6. A szigorúan ellenőrzött, de szűkös állami finanszírozás, párosulva a bőkezű, kívülről generált és meghatározott beavatkozással aszimmetriát és feszültségeket idéz elő az érintett intézményekben. A támogatások odaítélésének módja pedig bizonytalanságban tartja őket: nem tudható, mennyi ideig és milyen formában lehet az elindított programoknál erre a forrásra támaszkodni.

7. Ezek a programok a másokra kötelező minőségi mércéket, az MAB akkreditációs folyamatát is megkerülik. Az anyagi függőség miatt gyakran az érintett felsőoktatási intézmények saját minőségbiztosítási előírásai sem érvényesülhetnek.

8. Különösen kritikus – a tudósutánpótlás miatt az MTA számára is kiemelten fontos – a PhD-képzésbe való fokozódó beavatkozás. Az MNB az ország legnagyobb doktori programját vallja a magáénak, miközben még semmilyen akkreditált doktori iskolája nincs.

i. A PhD-iskolák legjobb hallgatóit igyekszik bevonni nem akkreditált programjaiba, igen magas pluszösztöndíjat ígérve. Az így kapható havi nettó jövedelem magasabb, mint az évtizedek óta oktató egyetemi docenseké. A doktori iskolák legkiválóbbjai, akiket az MNB a hatókörébe von, oktatói utánpótlásként elveszhetnek a saját egyetemeik számára.

ii. Veszélyes precedens egy Földtudományi Doktori Iskola keretében megindult Geopolitika-program, amit az MNB inspirált és bőkezűen támogat. Az MNB számára „kiskapuként” működik, hogy a PhD-iskolákon belüli program létesítéséhez nem szükséges MAB-engedély. Így megkerülheti a mindenki másra kötelező minőségbiztosítási rendszert. A korábbi 8-10 hallgatóval szemben hirtelen 62 főt vettek fel (akik zöme az MNB alkalmazottja, 300 ezer forintos ösztöndíjjal). Ennyi doktorandusznál a reális fokozatszerzési esélyhez – a geopolitika területén tudományos teljesítményt felmutató – 20-30 kvalifikált témavezetőre lenne szükség, miközben a geopolitika az MAB és az MTA tudományrendszerében jelenleg nem is szerepel. Ha az itteni létszámot összevetjük az egyes közgazdasági, gazdaságtudományi PhD-képzések szűkös és rosszul finanszírozott állami ösztöndíjas helyeivel, az aránytalanság több mint kirívó.

9. Kiemelt projekt az MNB számára a kecskeméti felsőoktatás támogatása. Jelentős forrásokkal, ingatlanvásárlásokkal külön erre létesítette az MNB a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványt. Az Országgyűlés határozata alapján, 2016 közepén – érdekes névazonossággal – létrejön a Pallas Athéné állami egyetem. Más felsőoktatási intézmények, hosszú és nehéz fejlesztési folyamatban, igen nehéz anyagi feltételek között építették ki képzéseiket, humán erőforrásaikat. Különösen igaz ez a vidéki egyetemekre. Igen egyenlőtlen versenyhelyzetet okoz, ha az állami támogatás mellett MNB-forrásokban is dúskáló intézmény lép a piacra. Különösen azért, mert egy ilyen erőltetett fejlesztés a saját oktatói gárdáját rövid távon csak a máshol kinevelt szakemberekből tudja toborozni, magasabb jövedelem biztosításával. Hosszabb távon természetesen beléphetnek az MNB és alapítványai által finanszírozott doktori programok végzettjei, ami feltehetően éppen az egyik cél.

Összegzésként megállapítjuk, hogy az MNB közvetlenül és alapítványai révén mind nagyobb teret foglal el a közgazdasági és a gazdaságtudományi felsőoktatásban és kutatásban. Az MNB-alapítványok által felhasznált közpénz ellenőrizetlen forrásként jelenik meg a szigorúan szabályozott felsőoktatási piacon: felhasználásuknál sem a közpénzügyi, sem az akkreditációs szabályok nem érvényesülnek. Sérül a támogatott intézmények autonómiája, mivel a pénzügyi támogatás elnyerése és megőrzése érdekében alkalmazkodniuk kell az „adományozó” nyílt vagy burkolt elvárásaihoz, amelyek a programok tartalma mellett a személyi feltételekre is kiterjednek.

A fentiek érintik:

i. az MTA kompetenciáját, különösen, ami a tudósutánpótlás szempontjából kulcsfontosságú PhD-képzés területét illeti;

ii. a kormányzati irányítást, amely felelős a felsőoktatási közpénzek átlátható, ellenőrizhető, számon kérhető, hatékony és a tudományterületek különböző irányzatai szempontjából semleges felhasználásáért;

iii. az MAB kompetenciáját, amely a magyar felsőoktatás minőségbiztosításában, törvényi felelősséggel, kulcsszerepet játszik.

 

Az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottsága az általa képviselt tudományterületért érzett felelősségérzettől vezérelve kéri a IX. Osztály és az MTA vezetésének a segítségét a fenti folyamatok visszafordításához. Javasoljuk, hogy az MTA hívja fel a területért felelős államigazgatási szervek és az MAB figyelmét a gazdaságtudományi képzést érintő ellentmondásos folyamatra, amit az MNB és alapítványai kiterjedő tevékenysége okozott és eredményezhet.

 

MTA IX. Osztály

Közgazdaság-tudományi Bizottsága

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.