A tavaly őszi mélypont (65 százalék) után valamivel kevesebben érzik úgy az év elején, hogy az országban rossz irányba mennek a dolgok (57 százalék) – derült ki a HVG számára készített januári Medián-elemzésből, melyet január 9. és 11. között készített 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. Ám a jó irányt érzékelők aránya még így sem haladja meg az egyharmadot.
A kormányváltást akarók tavaly szeptemberi abszolút többsége relatívvá vált, 52 százalékról 48 százalékra csökkent.
A felmérés szerint ez a változás a pártpreferenciák számaiban is megmutatkozik:
ma minden harmadik ember, a választani tudó úgyneveztt biztos szavazók közül pedig minden második a Fidesz–KDNP-re voksolna.
A kormánypártok újbóli erősödése azonban nem jár együtt a bizonytalanok számának csökkenésével,
sőt a párt nélküliek, tehát a választani nem akaró vagy nem tudó polgárok 37 százalékos aránya a mostani ciklus rekordjának számít.
Az elbizonytalanodás egyértelműen elsősorban az ellenzéket sújtja. Kevés kivétellel mindegyik ellenzéki párt veszített szeptember óta 1-2 százalékot, és egyikük sem tudott hajszálnyit sem erősödni.
Viszont a lemorzsolódás ellenére a kevesebb mint fél év múlva esedékes európai parlamenti választásokon akár négy vagy öt ellenzéki párt is mandátumhoz juthat, de addig még nagy helyezkedés és versengés várható, különös tekintettel az azonos időben sorra kerülő önkormányzati választásokra.
A Medián szerint az EP-választás elsősorban akkor adhatna némi esélyt az ellenzéknek, ha sikerülne a voksolást, a tétet megemelve, mintegy az EU-tagságról szóló népszavazássá, a magyar tagság melletti kiállássá transzformálni. Ennek ugyanis a közvéleménykutató meglátása szerint változatlanul nagy többsége van a magyar társadalomban: igaz, hogy az ellenzéki szavazóknak bő kilenctizede támogatja teljes mértékben vagy inkább az ország EU-tagságát, de a pozitív attitűd a kormánypárti szavazók négyötödét is jellemzi.
