Aggódhatunk a magyar médiaszabadságért

  • MTI/narancs.hu
  • 2017. július 11.

Belpol

Egy friss tanulmány szerint 2010 óta folyamatosan épül le a jogállamiság.

Komoly aggodalomra ad okot a médiaszabadság és -pluralizmus helyzete Magyarországon egy friss tanulmány szerint, amelyet az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságának (LIBE) ülésén ismertettek kedden Brüsszelben, számolt be az MTI.

Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) által a LIBE megbízásából elkészített értékelésben a magyar, a bolgár, a francia, a görög, a lengyel, az olasz, illetve a román sajtó helyzetét hasonlították össze. A Magyarországról szóló részben arról írnak, hogy

2010 után a törvényhozás „példátlanul korlátozó médiatörvényt” fogadott el,

azóta pedig szisztematikusan leépítették a fékek és ellensúlyok rendszerét, a jogállamiságot.
Hangsúlyozták, hogy:

– Magyarországon 50 százalék feletti a politikai pártokhoz kötődő sajtótermékek aránya,

– bizonyos kormánypárti újságok reklámbevételeinek akár a 29–80 százaléka is az államtól vagy állami cégektől származik,

– a tulajdonosi viszonyok jelentősen átalakultak az Orbán Viktor és Simicska Lajos közötti háború kirobbanása óta,

– a kormány azóta új médiabirodalmat épített ki.

A szerzők szerint a történtek jól mutatják, hogy az országban egy médiatermék sikere nagyban függ a kormányzathoz való viszonytól. Bárd Petra, a tanulmány egyik szerzője elmondta: gyakorlatilag közpénzeket csatornáznak be egyes sajtótermékek támogatására. Hozzátette,

a cenzúra nem a törvényeken, hanem a finanszírozási struktúrákon keresztül valósul meg.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő is felszólalt a tanulmány kapcsán, és közölte: a bemutatott jelentés rendkívül elfogult, tele van csúsztatásokkal és összeesküvés-elméletekkel, számos valótlanságot állít, ráadásul „vagy semmivel nem támasztja alá, vagy csak magyar nyelvű, meglehetősen szubjektív cikkekkel”. A képviselő azt is megjegyezte, érzése szerint ez egy „megrendelt tanulmány”. Erre Bárd Petra úgy reagált: az általuk feltárt adatokat számos más, független tanulmány is alátámasztja. Majd indítványozta, hogy az EU hozzon létre egy objektív és átlátható mechanizmust a sajtószabadság helyzetének vizsgálatára.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.