Aggódhatunk a magyar médiaszabadságért

  • MTI/narancs.hu
  • 2017. július 11.

Belpol

Egy friss tanulmány szerint 2010 óta folyamatosan épül le a jogállamiság.

Komoly aggodalomra ad okot a médiaszabadság és -pluralizmus helyzete Magyarországon egy friss tanulmány szerint, amelyet az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságának (LIBE) ülésén ismertettek kedden Brüsszelben, számolt be az MTI.

Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) által a LIBE megbízásából elkészített értékelésben a magyar, a bolgár, a francia, a görög, a lengyel, az olasz, illetve a román sajtó helyzetét hasonlították össze. A Magyarországról szóló részben arról írnak, hogy

2010 után a törvényhozás „példátlanul korlátozó médiatörvényt” fogadott el,

azóta pedig szisztematikusan leépítették a fékek és ellensúlyok rendszerét, a jogállamiságot.
Hangsúlyozták, hogy:

– Magyarországon 50 százalék feletti a politikai pártokhoz kötődő sajtótermékek aránya,

– bizonyos kormánypárti újságok reklámbevételeinek akár a 29–80 százaléka is az államtól vagy állami cégektől származik,

– a tulajdonosi viszonyok jelentősen átalakultak az Orbán Viktor és Simicska Lajos közötti háború kirobbanása óta,

– a kormány azóta új médiabirodalmat épített ki.

A szerzők szerint a történtek jól mutatják, hogy az országban egy médiatermék sikere nagyban függ a kormányzathoz való viszonytól. Bárd Petra, a tanulmány egyik szerzője elmondta: gyakorlatilag közpénzeket csatornáznak be egyes sajtótermékek támogatására. Hozzátette,

a cenzúra nem a törvényeken, hanem a finanszírozási struktúrákon keresztül valósul meg.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő is felszólalt a tanulmány kapcsán, és közölte: a bemutatott jelentés rendkívül elfogult, tele van csúsztatásokkal és összeesküvés-elméletekkel, számos valótlanságot állít, ráadásul „vagy semmivel nem támasztja alá, vagy csak magyar nyelvű, meglehetősen szubjektív cikkekkel”. A képviselő azt is megjegyezte, érzése szerint ez egy „megrendelt tanulmány”. Erre Bárd Petra úgy reagált: az általuk feltárt adatokat számos más, független tanulmány is alátámasztja. Majd indítványozta, hogy az EU hozzon létre egy objektív és átlátható mechanizmust a sajtószabadság helyzetének vizsgálatára.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.