Még nehezebb lesz megismerni a közérdekű adatokat
pxfuel.com.jpg

Még nehezebb lesz megismerni a közérdekű adatokat

  • narancs.hu
  • 2020. május 5.

Belpol

Háromszor annyi idő alatt kell válaszolni. A járványra hivatkoznak.

Az eddigi 15 napról 45 napra emelkedik a közérdekű adatkérelem válaszadásának határideje egy tegnap este megjelent kormányrendelet értelmében, írja az mfor. A változtatást a koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzettel indokolják, és annak végéig marad is érvényben. Ugyanez vonatkozik a szóbeli kérelmek mostani eltörlésére, és a személyes adatszolgáltatás leállítására is. A változtatás a már beadott kérelmekre is vonatkozik.

Azzal, hogy az állami kommunikációt beszűkítették és egyéb kérdésekre nagyon ritkán válaszolnak az állami, önkormányzati szervek, nagyon felértékelődött a közérdekű adatigénylések szerepe.

Az infotörvény eddig 15 napos határidőt szabott a kérdések megválaszolására, ami indokolt esetben (például ha nagy adatmennyiséget kell elküldeni) további 15 nappal meghosszabbítható. Most minden kérésre egyből a 45 napos válaszidő vonatkozik.

A Fidesz-kormány már korábban is szűkítette a közérdekű adatigénylés lehetőségét mikor megteremtette annak lehetőségét hogy az adatközlők pénzt kérjenek az adatközlésért, ha a válaszadás „a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, vagy az a dokumentum vagy dokumentumrész, amelyről az igénylő másolatot igényelt, jelentős terjedelmű, illetve a költségtérítés mértéke meghaladja a kormányrendeletben meghatározott összeget".

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.