Még rosszabbnak látják a magyar helyzetet – elkészült a Sargentini-jelentés frissített változata

  • narancs.hu
  • 2022. július 4.

Belpol

Eltelt négy év, újabb átfogó jelentés elfogadására készül az Európai Parlament Magyarország kapcsán. Úgy látják, tovább romlott a demokrácia állapota hazánkban.

Mint ismert, 2018 szeptemberében az Európai Parlament kétharmados többséggel szavazta meg a Sargentini-jelentést, amely alapján a parlament felkérte a tagállamokat, indítsák meg Magyarországgal szemben az alapszerződések 7. cikkelye szerint eljárást. Az ok: Magyarországon súlyosan és rendszerszintűen sérülnek az uniós alapértékek.

A tagállamok az elmúlt négy év során néhány meghallgatást tartottak, de a folyamat nem jutott el a következő fázisig, amelyben ajánlásokat fogalmaznak meg az érintett kormánynak.

Az EP-ben a holland zöldpárti Judith Sargentini helyét a francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield vette át, ő az unió jelentéstevője Magyarországgal kapcsolatban. Mostanra el is készítette a jelentés frissített változatát, amelyről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság a jövő héten, az Európai Parlament pedig szeptemberben szavaz.

A jelentést a Népszava olvasta. A lap összefoglalójában arról ír, hogy az anyagban végigveszik azt a 12 területet, amelyek tekintetében a Sargentini-jelentés elmarasztalta Magyarországot. Összességében elmondható, ez alapján

az elmúlt négy év eseményeit tekintve a magyar demokrácia állapota csak még rosszabbá vált.

Az anyagban szó esik többek között a veszélyhelyzet határozatlan ideig történő meghosszabbításától, a Kúria elnökének megválasztásán át, a Pegasus kémprogram használásáig aktivisták, újságírók, ügyvédek és politikusok ellen. De megemlítik, hogy a több mint 470 kormánypárti médiumot magában foglaló Közép-európai Sajtó és Média Alapítványt (KESMA) is, amely tovább szűkítette a független sajtó mozgásterét és az emberek objektív információkhoz való hozzáférését. Mindemellett előkerült a Magyar Tudományos Akadémia és a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiájának csorbítása, a kormányt bíráló civil szervezetekre nehezedő nyomás, ahogy az alapvető jogok biztosának függetlenségét megkérdőjelező vélemények is és az egyes kisebbségek hátrányos megkülönböztetése

A jelentés nemzetközi szervezetek véleményére alapozva kifogásolja, hogy törvényeket, sőt alkotmánymódosításokat előzetes nyilvános konzultáció nélkül fogad el a magyar kormány, valamint azt, hogy az állam beavatkozik az önkormányzati feladatokba, és hogy az áprilisi parlamenti választásokat nem egyenlő versenyfeltételek mellett rendezték meg.

A frissített anyagban szereplő kritikák aligha meglepőek, hisz' az EP Delbos-Corfield által vezetett vizsgálóbizottsága már a tavaly októberi budapesti látogatása során is arra jutott, hogy romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon a Sargentini-jelentés elfogadása óta.

A július 1-től hivatalban lévő cseh uniós elnökség Magyarország ügyében ősszel újabb meghallgatást tart majd. 

Az EP-képviselők ismét arra készülnek, hogy felszólítsák a többi közösségi intézményt arra, hogy "vessenek véget az uniós normák elleni támadásoknak, és addig ne hagyják jóvá az országnak járó közösségi támogatásokat, amíg fennáll az azokkal való visszaélés kockázata, és amíg a nemzeti hatóságok nem teljesítik a jogállamiság területén megfogalmazott brüsszeli ajánlásokat".

(Népszava)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk