Orvosok beszámolói alapján mutatná be a valós kórházi helyzetet az orvosi kamara

  • narancs.hu
  • 2020. november 5.

Belpol

Új felületet hoz létre a Magyar Orvosi Kamara (MOK), amelyen a kórházak járvány keltette problémáit mutatják be orvosok beszámolói alapján.

A MOK már ki is küldte az első felhívást, amit hamarosan továbbiak követnek - írja a 444.hu. Dr. Svéd Tamás, az orvosi kamara titkára megerősítette a lap hírét. Mint mondta, meg szeretnék mutatni, mi a valós helyzet a kórházakban, egyrészt valós küzdelmük bemutatásával is megbecsülve az ott dolgozókat, másrészt mert a közvéleménynek és az illetékeseknek is tudniuk kell a problémákról. A MOK titkára szerint "csak akkor várható javulás és változás, ha a döntési szinteken értesülnek a problémákról.”

A kezdeményezéssel kapcsolatban, ami a "realitás projekt" munkacímet viseli, Svéd Tamás úgy nyilatkozott a portálnak,  “ideális esetben alulról jelentik, hogy problémát észlelnek, fentről jön a visszajelzés, hogy megkapták a jelzést, majd egy újabb arról, mit tettek a hiba kijavítása érdekében, végül ismét egy a működés szintjéről, hogy a probléma megfelelően megoldódott-e. Ehelyett jelenleg a folyamat nagyon gyakran az első lépcső után megáll, a kamara például jelzéseket, javaslatokat készít és küld, akár a járványügyi védekezés, akár az új egészségügyi jogviszonyt szabályozó törvény kapcsán, de sokszor arról sem érkezik visszajelzés, hogy sikerült-e megtalálni a megfelelő célszemélyt, aki intézkedni tudn.”

A napokon belül felálló rendszerben az orvosok akár nevük publikus vállalása nélkül is küldhetnek beszámolókat - olvasható a cikkben. A MOK ugyanakkor saját csatornáin keresztül ellenőrzi az információk hitelességét. “Nem szeretnénk lyukra futni, sem a rémületkeltés, sem a bizalom aláásása nem célunk. Abban bízunk, hogy a valóság tényeinek ismerete segíti a túlélést” - nyilatkozta Svéd Tamás, aki szerint egyes egészségügyi intézmények azért is akadályozhatják az információáramlást, hogy ne tűnjenek fel rossz színben. Ez azonban oda vezet, hogy Magyarországon kevesebb publikus információ segíti a járványügyi védekezést és szervezést, mint más országokban.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.