"Meggyőződésünk szerint a kormánynak nem feladata, hogy irányt szabjon az állampolgárok ízlésének és gondolkodásának"

  • narancs.hu
  • 2019. február 9.

Belpol

Több mint negyven tudós, művész csatlakozott ahhoz a kezdeményezéséhez, amelyben közösen ítélik el a „kormánynak nem tetsző ágazatok” vagy nézetek „elsorvasztására” irányuló törekvéseket.

A Válasz online-on jelent meg az alábbi nyilatkozat, amit már több mint negyven tudós, művész és közéleti személyiség írt alá, elsőkként Pálinkás József, Beer Miklós, Csaba László, Lányi András és Szathmáry Eörs.

Nyilatkozat

 

Alulírottak kötelességünknek érezzük, hogy emlékeztessük a kultúra és a tudomány területén intézkedő állami vezetőket: a sikeres reformok alapos előkészítés és nyilvános mérlegelés nyomán születnek. Az érintettek akarata ellenére kierőszakolt változások a szellemi életben soha nem érik el a céljukat.

Meggyőződésünk szerint a mindenkori kormánynak nem feladata, hogy irányt szabjon az állampolgárok ízlésének és gondolkodásának, vagy a tudományos kutatás céljait egymaga jelölje ki. Kötelessége ellenben, hogy az adófizetők pénzéből megfelelő munkafeltételeket biztosítson a tudósok és művészek számára.

false

 

Fotó: fortepan.hu

A tudás átadásáért és megújításáért a felelősség elsősorban az értelmiséget terheli. E felelősség tudatában kell visszautasítanunk az elhamarkodott döntéseket, a kizsarolt végrehajtást, az intézmények rendjének felforgatását, a kormánynak nem tetsző ágazatok vagy nézetek elsorvasztására irányuló törekvést.

Tiltakozunk a napi érdekekhez, tudományosan kellőképpen alá nem támasztott elképzelésekhez igazított intézményalapítás gyakorlata ellen, és elítéljük a világnézetek őszinte párbeszédét ellehetetlenítő durva vádaskodást, uszító hangnemet.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a legnépesebb értelmiségi pályákon – a tanárok és orvosok körében – a munkakörülmények és a jövedelmi viszonyok annyira megromlottak, hogy ez egyre több diplomást késztet a pálya – vagy az ország – elhagyására, elsősorban a fiatalokat. Ennek végzetes következményei már ma is tapasztalhatóak, a jövőben súlyosbodni fognak.

Budapest, 2019. február 9.

Pálinkás József, Beer Miklós, Csaba László, Lányi András és Szathmáry Eörs

kezdeményezéséhez csatlakoztak:

Ascher Tamás, rendező, egyetemi tanár
Bakró-Nagy Marianne, nyelvész, egyetemi tanár
Bálint Csanád, régész, az MTA tagja
Béres Tamás, teológus, egyetemi tanár
Bibó István, művészettörténész
Buzinkay Géza, történész, professor emeritus
Czoch Gábor, történész, egyetemi docens
Csibra Gergely, pszichológus, egyetemi tanár
Dávidházi Péter, irodalomtörténész, az MTA tagja
Entz Géza, művészettörténész, a Műemlékvédelmi Hivatal volt igazgatója
Falus András, immunológus, az MTA tagja
É. Kiss Katalin, Bolyai-díjas nyelvész, az MTA tagja
Hudecz Ferenc, kémikus, az MTA tagja
Jeszenszky Géza, történész, volt miniszter
Kárpáti Péter, drámaíró
Kelevéz Ágnes, irodalomtörténész
Kenesei István, nyelvész, az MTA tagja
Keresztes K. Sándor, építész, volt miniszter
Keszei Ernő, kémikus, egyetemi tanár
Király Miklós, jogász, egyetemi tanár
Kollár László, mérnök, egyetemi tanár
Mélyi József, művészettörténész
Monok István, művelődéstörténész, egyetemi tanár
Nusser Zoltán, Bolyai-díjas neurobiológus, az MTA tagja
Nyíri Kristóf, filozófus, az MTA tagja
Orosz Ferenc, az MTA Enzimológiai Intézet tudományos igazgatója
Pál Csaba, Bolyai díjas biológus
Ritoók Zsigmond, klasszika filológus, az MTA tagja
Róna-Tas András nyelvész, orientalista, az MTA tagja
Szabó András Péter, történész
Szajbély Mihály, irodalomtörténész, egyetemi tanár
Szakolczai György, közgazdász, professor emeritus
Szeidl György, gépészmérnök, egyetemi tanár
Szilágyi Márton, irodalomtörténész, egyetemi tanár
Takács-Sánta András, humánökológus, egyetemi docens
Tallár Ferenc, filozófus, professor emeritus
Túri László kémikus, egyetemi tanár
Ullmann Tamás, filozófus, egyetemi tanár
Vajda Zsuzsanna, pszichológus, egyetemi tanár
Vajna Zoltán, gépészmérnök, az MTA tagja
Valuch Tibor, történész, tudományos tanácsadó
Vásáry István, orientalista, nyelvész, az MTA tagja
Vida Gábor, biológus, az MTA tagja
Zsoldos Attila, történész, az MTA tagja

A kezdeményezők kérik, hogy akinek fontos a magyar kultúra, tudomány és oktatás ügye, csatlakozzon nyilatkozatukhoz az alábbi címen: palinkas [dot] nyilatkozat [at] gmail [dot] com, jelezve, hogy nevét, foglalkozását (titulusát) feltüntethetik az aláírási íven.

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.