Több mint egy hónappal ezelőtt országgyűlési és Európa parlamenti képviselők bementek (behatoltak/bejutottak) az MTVA székházába, ahol többük ellen fizikai erőszakot alkalmaztak biztonsági őrök. A felek kölcsönösen feljelentették egymást.
A Központi Nyomozó Főügyészség végül arra jutott, hogy az MTVA és a biztonsági őrök tevékenységében hiba nem volt, a képviselőkében annál inkább, ezért ismeretlen tettes ellen vizsgálatot indított.
„Az országgyűlési képviselők az MTVA székházában nem hivatalos személyként jártak el, ugyanis hivatalos eljárást nem folytattak, hanem megjelenésükkel, mozgásukkal kezdetektől fogva az volt a céljuk, hogy a tüntetéshez kapcsolódva, politikai követelések beolvasásával a műsorrendet megzavarva az élő műsorokat megszakítsák. A rendbontó magatartásuk miatt velük szemben jogszerűen fellépő MTVA Fegyveres Biztonsági Őrség tagjainak eljárását akadályozták, azzal szemben tettlegesen ellenálltak” – olvasható az ügyészség közleményében.
Hadházy Ákos – akit december 17-én az őrök kidobtak a közmédia épületéből – hétfőn már egyenesen úgy értékelte az ügyészség döntését, hogy „a mai nappal nagyon közel kerültünk a valódi diktatúrához”.
A képviselőknek joga volt bemenni
„A biztonsági őrök fellépése jogellenes volt a tekintetben mindenképp, hogy a képviselőnek joga van bemenni közintézménybe, s ott e minőségében vizsgálódni” – mondja Lövétei István alkotmányjogász.
| ||
A törvény így fogalmaz: „A képviselői igazolvány valamennyi közigazgatási szervhez, valamint a közintézetekhez és közintézményekhez belépésre jogosít” – sőt speciális megszorításokkal még „a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a rendvédelmi szervek és a vámhatóság működésére szolgáló területre is”.
Csakhogy ez a törvényi passzus számos kérdést felvet. Nézzük őket sorjában.
- Ezt a képviselők bármikor megtehetik?
Például kérhet-e bebocsátást egy képviselő mondjuk az agrárminisztériumba éjfélkor arra hivatkozva, hogy joga van hozzá? „Értelme ugyan nincsen, de megteheti – fogalmaz Lövétei István. – Azonban semmilyen más joga nincs, mint hogy találkozzék illetékes vezetővel, és vele megbeszélést folytasson.”
Ugyanakkor a képviselő jelenléte „nem eredményezheti az érintett szervek rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét”.
- Vajon annak számít-e, ha a képviselő a folyosókon mászkál?
A konkrét esetben: Hadházyék jöhettek-mehettek-e jogszerűen az épületben? „Nem mondhatja, hogy ő bárhova bemehet, mert képviselő. Nincs joga belépnie például a stúdióba” – értelmezi a törvényt az alkotmányjogász. Kérdés tehát, hogy Varjú László miért akart benyomulni az egyik stúdióba. A biztonsági őrök a testükkel akadályozták a bejutást.
Úgy tudjuk, a képviselők kaptak olyan szakvéleményt is, miszerint a stúdióba is bemehetnek, csak nem szabad belebeszélni a műsorba, netán kihúzkodni vezetékeket és így tovább; a hívatlan belépés ugyanis még nem aránytalan sérelem. Ezzel az okfejtéssel azonban Lövétei István (és más szakértő) sem ért egyet.
A képviselők egy közintézmény meglátogatásakor ellenőrzési jogukat gyakorolják, illetve információkat szerezhetnek a szervezet működéséről. Az ominózus estén-éjszakán-hajnalon más céljuk is volt: be akartak olvasni egy ötpontos petíciót, és erre többször is hivatkoznak.
Ez több mint necces. A hatályos jog értelmében egy képviselő nem követelheti semmilyen szerkesztőségben azt, hogy mondandóját tegyék közzé; és ha ez az intézmény az egyébként penetránsan működő MTVA, akkor sem. „Ha az volt a gond, hogy a köztévé nem adta le az öt pontot, s a képviselők szerint az a lakosság tájékoztatása szempontjából fontos lett volna, az az intézmény működésében rejlő hiba. De legfeljebb kérheti, hogy tessék szíves lenni bemondani az öt pontot” – mondja erről Lövétei István.
A legkevésbé sem mellékes, hogy a képviselők beszélni akartak az MTVA vezérigazgatójával (vagy az abban a pillanatban ott tartózkodó felelős vezetővel) – és ehhez, mint a fentiekben láttuk, joguk van. Érdekes szituáció, ha egy közintézmény vezetője ilyen szituációban a találkozó helyett inkább valahol meglapul.
- Alkalmazhattak-e a biztonsági őrök erőszakot a képviselőkkel szemben?
„A felvételek azt igazolják, hogy a képviselők épületből történő eltávolítása jogszerűen történt. (...) Mindezek alapján az országgyűlési képviselők sérelmére hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménye és más bűncselekmény sem valósult meg, ezért e körben a feljelentést elutasítottuk” – áll az ügyészség közleményében.
Varjú Lászlót a sétálása miatt fogták meg erőszakkal a biztonsági őrök, Hadházy Ákost és Szél Bernadettet pedig kidobták az épületből – ezekről felvételek vannak. És ilyet nem tehettek jogszerűen.
„A biztonsági őrnek joga van az intézmény szabályszerű működésének megvédésére. Feltartóztathatja a képviselőt, és megakadályozhatja abban, hogy olyasmit csináljon, amire a képviselői felhatalmazás nem terjed ki. Ki is kísérheti az épületből, de nem alkalmazhat erőszakot. Azt csak a rendőr teheti meg, akit akkor kell hívni, ha az őr ki akarja paterolni a behatolót az épületből, és az nem hajlandó ennek eleget tenni. Tehát nem ragadhatja meg és dobhatja ki” – mondja Lövétei István.
| Megjegyzés: és nem a mentelmi jog miatt – amire egyébként folyamatosan hivatkoztak a képviselők, szerintünk helytelenül –, tudniillik a mentelmi jog a történetben nem játszik szerepet. Az a szabálysértési és büntetőeljárás lefolytatásától védi a képviselőt; némi malíciával fogalmazva: a mentelmi jog az ügyészség döntése nyomán lehet majd fontos a képviselőknek. |
A jogszabály szerint „a képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntető eljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani, vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.” Azt, hogy bemehettek az épületbe, maga az MTVA ismerte el azzal, hogy beengedte a képviselőket.
- Min érték őket tetten?
A fegyveres biztonsági őr (mint bárki más) hivatalos személy elleni erőszakot követ el, ha az országgyűlési képviselőt annak hivatalos eljárásában bántalmazza. Amúgy a jogtalanul besétáló embereket nyilván mindenki kitessékelheti az épületből, még egyszerű bérhazudozó tévés dolgozó is.
Akinek – ha nem akar az illető távozni – joga van visszatartani a rendőrök megérkezéséig.
Többet nem tehet annál, mit hogy hívja a rendőröket. Vagyis addig sem agyabugyálgathatja el a behatolót, ameddig az nem lép fel támadólag vele szemben. És ez vonatkozik a fegyveres biztonsági őrre is, akinek persze vannak különleges jogosultságai (például igazoltatás, táskavizsgálat stb.), eszközei (gumibot, lőfegyver, miegyéb).
E ponton nem árt tisztázni egy másik félreértést.
- Hivatalos személy-e az MTVA székházában dolgozó biztonsági őr?
A törvény szövege egyértelmű: a biztonsági őr nem hivatalos személy (mint az országgyűlési képviselő), hanem közfeladatot ellátó személy.
Ezért is abszurd az a párbeszéd, ami Hadházy Ákos és az MTVA különlegesen védett objektumának biztonsági főnöke között lezajlott. Az utóbbi szerint „hivatalos személy a képviselő is, hivatalos személy a fegyveres biztonsági őr is. (…) Az egyik hivatalos személy, a másik hivatalos személy. (…) Azon vitatkozunk, hogy melyik hivatalos személynek van magasabb jogosultsága épületen belül” – ami pontosan mutatja, hogy a biztonsági személyzetnek gőze sincs a saját jogállásáról.
Ráadásul egyértelműen látszania kell annak, hogy valaki biztonsági őr. A tévészékházban azonban volt, aki mackófelsőben állta útját a parlamenti képviselőnek. És bár rá volt arra írva, hogy fegyveres biztonsági őr, az még csak nem is tűnt egyenruhának. Továbbá jelvénnyel, igazolvánnyal kell igazolni a különleges intézkedési jogosultságot.
- Vajon elegendő-e az, ha a biztonsági főnök ezt ráutaló magatartással igazolja?
A törvény világosan fogalmaz: „A fegyveres biztonsági őrt az őrség működési területén (…) szolgálati igazolványa és jelvénye igazolja. A formaruhán »fegyveres biztonsági őr« felirat helyezhető el.” A szolgálati igazolványnak tartalmaznia kell többek közt a fegyveres biztonsági őr „arcfényképét”, a „fegyveres biztonsági őrség” feliratot, „a fegyveres biztonsági őr nevét, beosztását”.
Sokuk azonban – például a Varjú László ellen a folyosón intézkedők közül – külön kérésre sem voltak hajlandók azonosítani magukat.
- Mit tehettek meg a biztonsági őrök a képviselőkkel szemben?
A fegyveres biztonsági őr jogosult „az intézkedésének tettlegesen ellenszegülő személyt a rendőrség megérkezéséig visszatartani”. Testi erővel csak „a biztonságot veszélyeztető tevékenység megszakítása érdekében (…) az arányosság követelményének betartásával alkalmazhat (…) cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására kényszerítést”.
December 16-17-én legfeljebb ellenszegülésről volt szó. A biztonsági őrök körbeállhatták volna a képviselőt, elállhatták volna az útját, ha szerintük az bűncselekményre készül – de többet nem tehettek volna.
| ||
Az MTVA feljelentést tett – holott egyszerűbb lett volna, ha akkor azonnal a rendőrséghez fordulnak, hogy az intézkedjen, illetve vegyen fel jegyzőkönyvet. (Ha már a rettegő médiamunkások – vagy a biztonsági őrök – olyannyira fenyegetve érezték magukat Kunhalmi Ágnestől.)
A Helsinki Bizottság közleményben ismertetett véleménye szerint – amely mindenben ellentmond az ügyészégi értelmezésnek – „nyilvánvaló, hogy az országgyűlési képviselők hivatalos minőségükben voltak az MTVA épületében – másként nem is mehettek volna be, ott-tartózkodásuk során az országgyűlésről szóló törvényben foglalt hatáskörüket gyakorolták. Emiatt dobták ki őket erőszakkal. A bűncselekmény gyanúja így legalábbis fennáll. És mivel tettenérésen kívül még rendőrség sem alkalmazhat semmilyen kényszerintézkedést a mentelmi joggal rendelkező képviselőkkel szemben, ezért felmerült a mentelmi jog megsértése is, amit a házelnöknek kell az érintetteknek majd bejelenteniük. Olyat ugyanis nyilvánvalóan nem tehet meg egy biztonsági őr, amit egy rendőr sem tehetne.”
Kocsis-Cake Olívio, a Párbeszéd politikusának írásbeli kérdésére reagálva Pintér Sándor belügyminiszter elismerte, hogy az országgyűlési képviselőknek joguk van belépni közintézményekbe, csakhogy szerinte „ha egy közintézmény az országgyűlési képviselő megítélése szerint nem – vagy nem maradéktalanul – biztosítja a belépést vagy az épületben tartózkodást, a megsértett jogosultság érvényesítésére, annak kikényszerítésére a rendőrség hatáskörrel nem rendelkezik”.
