A Kossuth tér átalakításáért felelős vezérigazgató szerint az ellenzéki tüntetések miatt kellett hajnalban elvinni Nagy Imre szobrát

  • - gera -
  • 2019. január 21.

Belpol

Wachsler Tamás elég furcsán magyarázta meg a történteket.

A Válasznak adott interjút Wachsler Tamás, a Kossuth tér rekonstrukciójáért felelős Steindl Imre Program Zrt. vezérigazgatója, aki arról is beszélt, hogy miért hajnalban, sötétben kellett elvinni a Nagy Imre-szobrát a Kossuth térről a tavalyi év végén.

Wachsler azt mondta, hogy az eltávolítás nem Nagy Imre történelmi szerepével kapcsolatos értékítélet: „Nagy Imre történelmi szerepét nem vonjuk kétségbe, ha ezt tennénk, tényleg a Szoborparkba kerülhetne az alkotás”.

Sötétben vitték el Nagy Imre szobrát a Vértanúk teréről

Hajnalban kezdték el bontani. Hajnalban kezdték el bontani Nagy Imre emlékművét a Vértanúk terén - számolt be a Klubrádió. Egy hallgatójuk küldött fotót, amelynek tanúsága szerint nyerges vontatóra pakolják az emlékmű elemeit. Felidézik: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság korábban előzetes hozzájárulását adta a Vértanúk terének átépítéséhez, és a Nagy Imre-emlékműnek a Jászai Mari téren történő felállításához.

A vezérigazgató elárulta, hogy maga döntött az elszállítás módjáról, és szerinte erre a Kossuth téri tüntetések miatt volt szükség. „A normális menetrend szerint a kivitelező bekeríti a munkaterületet, előkészíti a terepet, amikor eljön az idő, annak rendje és módja szerint elszállíttatja a műtárgyat. Erre készültünk, de az ügymenetet az elszállítás előtti néhány nap felülírta. A Kossuth téri tüntetéseken elszabadult indulatok azt vetítették előre, hogy ezt a szokványos műszaki feladatot esetleg egyesek szeretnék megakadályozni. A demonstrálás mindenkinek szíve joga, de attól tartottam: lesz olyan felhevült tüntető, aki nem méri fel a többtonnás szobor mozgatásának veszélyességét. Mondjuk aláfekszik vagy a daru elé áll, és baleset történik. A büntetőjogi felelősséget pedig én viseltem volna. És azt sem szerettem volna, hogy olyan képek szülessenek, amelyeken a Nagy Imre-szobor egy kötélen lóg. Nagyon nem” – magyarázta Wachsler.

Szerinte elvileg tartható, hogy június 16-án, Nagy Imre halálának napján állítsák fel a szobrát a Jászai Mari téren, de azt mondta, hogy ceremónia nem biztos, hogy lesz, mert „ezt a szobrot egyszer már felavatta Göncz Árpád 1996-ban”.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.