Az Országos Bírói Tanács (OBT) június 13-i ülésén határozatot hozott arról, hogy egyetért „az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének azon jogszabálymódosítás kezdeményezési javaslatával, mely a határozott időre kinevezett és vizsgálata után alkalmatlan minősítést kapott bírák szolgálati viszonyának megszűnésére vonatkozóan született”.
Januárban a bírák önigazgatási testülete, az OBT maga indítványozta Senyei György OBH-elnöknél, hogy készítsen elő törvénymódosítási javaslatot a határozott időre kinevezett bírák fokozottabb védelme érdekében, a javaslat szövegét azonban eddig nem hozták nyilvánosságra.
A Narancs.hu most kikérte a június 13-i ülésen tárgyalt dokumentumot az OBT-től. Az iratból kiderül, hogy Senyei György a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényt módosítaná akként, hogy a határozott időre kinevezett és alkalmatlanná minősített bírák bírói szolgálati viszonya ne szűnjön meg automatikusan a kinevezéstől számított harmadik év végén. A javaslat értelmében ha a bíró vitatja az alkalmatlan minősítést, akkor a bírák ügyeiben illetékes szolgálati bíróság jogerős döntéséig megtarthatja az állását. Senyei előterjesztése szerint a bíró az alkalmatlanná minősítés és a jogerős döntés közötti időszakban mentesülne a munkavégzési kötelezettség alól, de jogosult maradna az átlagilletményére.
Miért fontos ez?
Magyarországon a legtöbb bíró első kinevezése határozott időre, három évre szól. A törvény előírja, hogy az adott bíróság elnöke a harmadik év vége előtt elrendeli a határozott időre kinevezett bíró vizsgálatát. Ha a vizsgálat a bírót alkalmasnak találja, akkor ki kell nevezni határozatlan időre. Ha viszont a bíró alkalmatlan minősítést kap, akkor a ma hatályos törvény szerint a harmadik év utolsó napjával mindenképpen elveszíti az állását (megszűnik a bírói szolgálati viszonya), akkor is, ha vitatja az értékelést és jogorvoslatért folyamodik.
Ez a rendszer problematikus, hiszen nem zárja ki, hogy az esetlegesen téves értékelés alapján alkalmatlanná nyilvánított bíró hosszabb időre állás és jövedelem nélkül maradjon. Sőt, ha a szolgálati bíróság utóbb meg is állapítja, hogy a bírónak alkalmas minősítést kellett volna kapnia, az sem eredményezi automatikusan azt, hogy visszakapja az állását. Nem egyértelmű, hogy ebben az esetben ki lehet-e kényszeríteni egyáltalán, hogy az érintettet újra kinevezzék a régi álláshelyére, mindenesetre biztosan hosszas jogi procedúrának nézne elébe.
A harmadik év vége előtti alkalmassági vizsgálat ebben a formájában nagyon erős fegyver a bírósági elnökök kezében, óhatatlanul a vélt vagy valós elvárások iránti megfelelés irányába hathat, és ennyiben veszélyezteti a bírói függetlenséget is.
A kérdés nem pusztán elméleti. Szabó Gabriella törvényszéki bíró tavalyi eltávolításáról az EUobserver után a nyomtatott Magyar Narancs is részletes cikkben számolt be. Szabót 2021 márciusában nyilvánította alkalmatlanná a határozott időre kinevezett bíráknál szokásos vizsgálat után Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke. Június végével Szabó bírói szolgálati jogviszonya megszűnt, jóllehet vitatta az értékelést, és az ennek nyomán indult per több mint egy év elteltével, jelenleg is folyamatban van a másodfokú szolgálati bíróság előtt.
Szabó Gabriella ügyének külön nyomatékot ad, hogy állítása szerint politikai okokból távolították el, ugyanis ő volt az a bíró, aki még 2018-ban előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságánál a kormány számára kiemelten fontos „Stop Soros” menekültügyi törvénycsomaggal kapcsolatban.
Maradnak problémák
Bár előrelépést jelentene, az alkalmassági vizsgálat összes hiányosságát Senyei György mostani törvénymódosítási javaslata sem oldaná meg. Szabó Gabriella ügyvédei decemberi cikkünkben kritizálták a nemzetközi összehasonlításban hosszú hároméves bírói „próbaidőt” és azt is, hogy a bírák értékelésében túl sok a szubjektív elem.
Senyei javaslata nem változtatna azon a helyzeten sem, hogy a bíró az alkalmatlan minősítés alapjául szolgáló eredeti értékelést nem támadhatja meg a szolgálati bíróságon. Ha az alkalmatlanná minősített bíró nem távozik magától, akkor a bíróság elnökének kell egy úgynevezett alkalmatlansági eljárást indítania ellene. Ennek keretében készül egy újabb értékelés, és ez alapján hozza meg a végső döntést a szolgálati bíróság.
A Senyei-javaslat annyiban hozna újat, hogy ennek az alkalmatlansági vizsgálatnak a jogerős lezárultáig a határozott időre kinevezett bírák is a bírói szervezetben maradhatnának, és jogosultak lennének az átlagilletményükre is.
Ha pedig a szolgálati bíróság végül az alkalmas minősítés mellett dönt, akkor Senyei javaslata alapján az érintett bírót egyértelműen ki kellene nevezni határozatlan időre.
A kormány véleménye egyelőre nem ismert a bírói függetlenség szempontjából pozitív változást előrevetítő javaslatról. Teljesen biztosak abban sem lehetünk, hogy Senyei egyáltalán továbbította a szöveget az Igazságügyi Minisztériumhoz, mert az OBH a folyamatban lévő jogalkotásra hivatkozva nem válaszolt az erre vonatkozó kérdésünkre. Senyei György hivatala egyébként a javaslat szövegének kiadását is megtagadta, ezután fordultunk az OBT-hez, ahol nagyobb sikerrel jártunk.
