"Óriási gondoknak nézünk elébe a rezsinövekedés miatt, csak ezt még több településen nem igazán merik néven nevezni. A legtöbb polgármester úgy van vele, akkor jár jobban, ha hallgat és reménykedik a csodában." Ezt Eszes Béla, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) társelnöke, Jánoshida polgármestere mondta lapunknak. Eszes szerint hiába is reménykednek a polgármesterek abban, hogy majd kompenzálni fogják településüket, olyan horribilis összegekről van szó, amit nehezen teremthet elő még az állam is. Akár az is felmerülhet, hogy veszélybe kerülhet az önkormányzati működés.
Jánoshidán már most jelentős gondokkal néznek szembe. A szociális területre szánt pénzük lényegében elfogyott. A gyermekétkeztetést sem tudják megnyugtatóan megoldani, mert a közétkeztetés olyan szinten drágult. Az alapanyagoktól kezdve az üzemanyagig (a kiszállítás sem kis tétel) minden többe kerül, mint egy éve. Olyan drasztikus áremelkedés van ezen a téren, hogy nagyon sokan legalább a napi egyszeri meleg étkezést sem tudják biztosítani gyermekeiknek. Az ilyen családok persze az önkormányzathoz fordulnak segítségért, de hiába, hiszen a helyhatóságnak sincs miből adnia, kereteik végesek.
Eszes Béla példaként említette, hogy a településen az idősek otthonának fűtése az előző télen belekerült 700 ezer forintba, ám a gázár hétszeres emelkedése miatt ez nagyjából 5 millió forintba fog kerülni. Nem tudják ezt kifizetni, ezért az időseket a faluházba költöztetik október 15-ével, mert ott fával tudnak fűteni. A sors fintora, hogy az idősek napközi ellátását biztosító épületben nemrég korszerűsítették a fűtést, és tértek át az akkor még olcsó gázra, amit most képtelenek lesznek megfizetni.
A közvilágítás helyzetét említve a polgármester elmondta, eddig olyan szerződésük volt, amelyben bruttó 65 forintot fizettek kilowattonként, most azonban nem köt velük szerződést a szolgáltató, a napi árra hivatkozva. Ha most mondana árat, akkor a világpiacit mondaná, ami jelenleg 380 forint. Hogy mi lesz a közvilágítással, nem tudni, december 30-ig szól a szerződésük. A MÖSZ erre javasolta, hogy legyen központi beszerzés, az állam legyen a vásárló, tőle vehessék meg az áramot a települések, és ne télen kelljen fizetni érte. Egyelőre ez függő kérdés, ahogy az is, hogy kérték, ne nullásan kelljen teljesíteni a költségvetést december 31-ig, mert az jelenleg lehetetlennek tűnik.
"Egyértelmű, hogy veszélybe kerülhet az emberek mindennapi megélhetése. Nem tudnak majd fűteni, nem képesek megvenni az alapvető élelmiszereket, nem tudnak áramot fizetni, tűzifát pedig nem tudnak vásárolni, mert az is horror áron van már most, ha egyáltalán lehet kapni"
- sorolta a problémákat Eszes Béla.
Jánoshidán is nagyon sokan csak kis tételben vásárolnak tüzelőanyagot, mert egyszerre nagy mennyiséget nem tudnak kifizetni. Arról nem beszélve, hogy nő majd a légszennyezettség, mert az emberek mindenféle szemetet el fognak tüzelni. Eddig is így volt, de ezután még inkább így lesz. A rászorulók számára a szociális tűzifa jelenthet megoldást. Ám itt az a gond, hogy nem tudják, mennyi fát fognak kapni a minisztériumtól. Egy biztos, hogy az eddigi 200 köbméternyi szociális tűzifa keretre eddig átlag 200 család jelentkezett be, az idén már 400, és még hol van a tél.
Eszes Béla szerint egyértelmű, hogy a 2500 kistelepülés közül kétezer óriási bajban van, mert se tartaléka, se bevétele nincs.
"Érdekes tél elé nézünk nálunk és szerte az országban." Ezt már Markót Imre, Törökszentmiklós polgármestere mondta. Nekik is végesek a lehetőségeik, és kizárt, hogy bármi alapot tudnának létrehozni, amiből a rezsit tudnák támogatni a rászorulóknak.
Markót Imre elmondta, jelenleg szociális támogatásra nem jelentkeztek még be többen. Törökszentmiklóson szociális tűzifaként a városban kivágott fákat osztják szét; ha többen jelentkeznek igénylőként a megszokottnál, akkor még a tűzifát is meg kell majd vásárolnia a városnak, ami nem kis tételt jelenthet majd a megnövekedett árak miatt.
Most ott tartanak, hogy a többletkiadásokat megpróbálják átcsoportosítással megoldani. Ez úgy néz ki, hogy sikerülni fog. Az már most biztos, hogy egy olyan beruházást nem tudnak megvalósítani, amire pedig pályázati pénzt nyertek el. Az önrészt, egy 30 millió forintos tételt a többletrezsire kénytelenek elkölteni az alföldi kisvárosban.
"Az önkormányzati intézmények esetében mindenhol takarékosságra rendezkedünk be, az előirányzatokat módosítjuk, ahol lehet, a többletkiadásokban visszalépünk" - mondta a polgármester. További emeléseket terveznek a közétkeztetésben, esetleg a szociális ellátásban. Azon is elgondolkodnak, hogy a karácsonyi díszkivilágítással mi legyen.
Törökszentmiklóst az idei évben csak az utolsó öt hónapra 41-42 millió forint többletkiadás sújtja a rezsinövekedés miatt. Jövőre pedig még ennél is nagyobb kiadásra számít a város vezetője. Elképzelhető, hogy nem tudnak semmit beruházni, fejleszteni, felújítani.
Információink szerint Karcagon is komoly megszorításokat terveznek. Mint megtudtuk, az évek óta a Fidesz egyik fellegvárának számító város két állami iskolájában áttérhetnek az online oktatásra a fűtési szezonban, vagy esetleg félévente gyerekenként 5 ezer forint fűtési díjat szednének. Felmerült, hogy bezárnák a nagy sportcsarnokot, ahogy az úgynevezett belső sportcsarnokot is, és vélhetően a strand- és gyógyfürdőt sem tudják majd üzemeltetni, mert nem tudják fedezni a költségeket. A művelődési központban téli programokat halaszthatnak el. Az iskolai tornatermekből pedig egyedül a reformátusoké üzemelhetne télire. Ezek természetesen csak lehetőségek, tervek, amiket egyelőre nem ismertettek a nyilvánossággal.
Hogy milyen konkrét lépésekre kényszerül egy kistelepülés, azt talán Érsekcsanád helyzete példázza a legjobban. Mint arról a Narancs.hu is beszámolt, a Bács-Kiskun megyei község polgármesterének Facebook-bejegyzése szerint a hivatal 4 napos munkarendre tér át, a könyvtár és a művelődési ház hetente kétszer nyit ki. Nyitvatartási időben maximum 20 fok, azon kívül 16 fok lehet minden épületükben. Az óvoda fűtése és a gyermekétkezés fenntarthatatlan, csak a fűtés drágulása annyi lesz, mint az éves adóbevételük. Felső Róbert hozzátette: a fő kérdés, hogy a közvilágítást meddig lehet fenntartani, mert a jelen feltételek mellett nem lehet kifizetni az áramszámlát.
De bajban lehetnek a nagyvárosok is. Szintén megírtuk, hogy Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere pénteken közösségi oldalán ismertette, mi mennyibe kerül jövőre a városnak. A közvilágításért 2021-ben 295,7 millió forintot fizettek, idén várhatóan ez a költség 688,5 millió lesz, jövőre pedig 1 milliárd 657,5 millió forint. A városi uszoda működtetése tavaly 39,5 millióba került, idén ez 214,9 millió, jövőre 330,2 millió lesz. Az egyik óvoda, a Gyöngyvirág gázszámlája tavaly 6,7 millió volt, idén 10,8 millió – jövőre 42,4 millió.
