Uniós irányelvbe ütközhet a magyar menedékjogi törvény július 1-jétől hatályos, a Stop Soros-csomag részeként bevezetett szigorítása – ezt állapította meg egy magyar bíró, és rögtön kezdeményezte is az Európai Unió Bíróságának (EUB) sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárását.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság augusztus 21-i végzését a Magyar Helsinki Bizottság osztotta meg lapunkkal. A Helsinki kurd nemzetiségű, szíriai állampolgár ügyfele július 19-én kért menedékjogot a tranzitzónában, kérelmét a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) az új szabályozás alapján elutasította, majd elrendelte a kitoloncolását Szerbiába. A BMH döntését a Helsinki közigazgatási perben támadta meg. Szabó Gabriella bíró egyetértett azzal, hogy az új rendelkezés ellentétes lehet az EU menekültügyi eljárásról szóló irányelvével, ezért előzetes kérdéssel fordult az EUB-hoz, a pert addig is felfüggesztette. Mivel hetek óta az összes menedékkérőt ugyanerre a passzusra hivatkozva utasítja el a BMH, várhatóan számos másik ügy is leáll a luxembourgi döntésig, azaz minimum hónapokra.
De miről van szó pontosan?
A kormány a Stop Soros-csomaggal nemcsak a menedékkérőknek jogi és humanitárius segítséget nyújtó civileket fenyegette börtönbüntetéssel, hanem szigorított a menekültkénti elismerés feltételein is. A törvénybe bekerült egy új, úgynevezett elfogadhatatlansági indok: elfogadhatatlan a kérelem, ha „a kérelmező olyan országon keresztül érkezett, ahol üldözésnek vagy súlyos sérelem veszélyének nincs kitéve, vagy ha abban az országban, amin keresztül Magyarországra érkezett, a megfelelő szintű védelem biztosított”. Ha a BHM elfogadhatatlannak minősít egy kérelmet, akkor érdemben nem kell vizsgálnia, a menedékkérőt üldözték-e hazájában, egyszerűen azon az alapon küldi vissza Szerbiába, hogy ott nem volt veszélyben. Éppen ezt csinálja a hatóság a legújabb törvénymódosítás után, igaz, Somogyvári Zoltán, a Helsinki jogi főmunkatársa szerint az új elfogadhatatlansági okot nem a hatálybalépéskor, hanem augusztus második hetében kezdték alkalmazni.
Pénzelvonás helyett börtön
A civilellenes törvényjavaslat legújabb változatából kikerültek a szervezeteket közvetlenül sújtó szankciók, a börtönbüntetés belengetése mégis minden eddiginél súlyosabban fenyegeti a jogvédőket, ezáltal a Magyarországra érkező menedékkérőket is. „Nem értek egyet azokkal, akik szerint finomodott, enyhült a kormány civilellenes lendülete. Az új Stop Soros nem szervezeti szinten fenyegeti a civileket, immár a munkatársainkat célozza, de szerintem ez aggasztó irányváltás.”
Az korábban is szerepelt a törvényben, hogy aki „biztonságos harmadik országon” keresztül érkezik, annak elfogadhatatlan a kérelme, egy 2015-ös kormányrendelet pedig biztonságos harmadik országként kezeli Szerbiát. Látszólag tehát nem hoz újat a Stop Soros. De csak látszólag. A BMH ugyanis hiába próbálta 2015 szeptemberétől a biztonságos harmadik ország koncepcióra hivatkozva visszaküldeni a menedékkérőket Szerbiába, a bíróságok rendre ezzel ellentétesen döntöttek. A biztonságos harmadik országnak ugyanis nem csupán az az ismérve, hogy ott az embert nem üldözik, szükséges még, hogy biztosított legyen „a menekültkénti elismerés kérelmezésének lehetősége, és a menekültkénti elismerés esetén a genfi egyezménnyel összhangban álló védelem”. A magyar bíróságok – egyetértésben az ENSZ-szel és más nemzetközi szervezetekkel – arra jutottak, hogy Szerbiában hiába nincs életveszélyben a menedékkérő, mivel a menekültügyi rendszer gyakorlatilag működésképtelen, senkit nem lehet oda csak úgy visszatoloncolni.
A júliustól érvényes szövegváltozatot viszont úgy is lehet értelmezni, hogy önmagában elfogadhatatlanná teszi a kérelmet, ha valaki olyan országon át menekült, ahol nem üldözik (jóllehet a BMH a Helsinki Bizottság tapasztalatai szerint továbbra is hivatkozik arra, hogy Szerbiában megfelelő a menekültügyi rendszer). Csakhogy a magyar menedékjogi törvénynek különböző uniós jogszabályokkal is összhangban kell lennie. A menedékjogi eljárásokról szóló 2013-as irányelv pedig meghatározza, mikor minősíthetnek elfogadhatatlannak egy kérelmet a tagállamok: említi például a biztonságos harmadik ország elvét, de olyan megoldást, mint amilyet a Stop Soros hozott be, nem tartalmaz.
| ||
Szabó Gabriella bíró végzésében valószínűsíti, hogy az uniós irányelv felsorolása kimerítő, tehát a tagállami kormányok nem vezethetnek be önhatalmúlag plusz elfogadhatatlansági okokat, már csak azért sem, mert ez a kérelmezőre nézve kedvezőtlenebb helyzetet teremtene. Mindenesetre az EUB-tól várja annak végső eldöntését, hogy a magyar szabályozás összeegyeztethető-e az uniós irányelvvel. (A bíró egy másik kérdést is feltett Luxembourgnak. Ez arra vonatkozik, hogy a menekültügyi döntések bírósági felülvizsgálatára adott nyolcnapos határidő nem túl rövid-e, nem sérti-e a tisztességes eljáráshoz való jogot.)
És mi következik ebből?
Érdekesség, hogy a perben a BMH-t képviselő főosztályvezető-helyettes erőteljesen védelmébe vette a menedékjogi törvény kifogásolt módosítását. Azzal érvelt, hogy „az eljárási irányelv megalkotásakor nem lehetett előre látni, hogy 2015-től százezres nagyságrendben fognak menedékjog iránti kérelmet előterjeszteni a harmadik világbeli, a civilizáció perifériáján elhelyezkedő országok állampolgárai”. Azt is mondta, hogy az EUB megkérdezése a pert és ezzel a „jogalkotói akarat végrehajtását” beláthatatlan időre elhalasztaná. Somogyvári Zoltán szerint azonban még mindig ez lehet a lehető leggyorsabb megoldása a kormány által előidézett helyzetnek. „Ha az EUB valóban sürgősséggel tárgyalja a magyar bíróság kérdését – például azért, mert az eljárás befejezéséig a menedékkérőket a tranzitzónában fogva tartják –, akkor 2-3 hónapon belül várhatunk döntést” – mondja.
| ||
A helsinkis ügyvédek egyelőre arról számolnak be, hogy a szíriai kurd kérelmező ügye után a többi hasonló közigazgatási pert is felfüggeszti a Fővárosi Bíróság, így jelentős számú menedékkérő sorsa múlhat a luxembourgi bíróság döntésén. Ha az EUB azt állapítja meg, hogy a magyar jogszabály ellentétes az EU-direktívával, az a törvényt még nem semmisíti meg, de a magyar bíróságok várhatóan arra utasítják majd a BMH-t, hogy ne alkalmazzák az újonnan bevezetett elfogadhatatlansági okot.
Hogy az új magyar menekültügyi szabályozás ellentétes lehet az uniós joggal, az egyébként az Európai Bizottságnak már korábban feltűnt. A Bizottság júliusban többek között az új elfogadhatatlansági ok miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben (emellett kritizálták a Stop Soros jogvédőket kriminalizáló részét is). Ha a kötelezettségszegési eljárásban a kormánynak nem sikerül meggyőznie Brüsszelt vagy nem változtat a törvényen, akkor a Bizottság is az EUB-hoz fordulhat.
Előbb-utóbb tehát a magyar bíróság beavatkozása nélkül is minden bizonnyal Luxembourgba került volna az ügy, de a sürgősségi előzetes döntéshozatal felgyorsítja az ügymenetet. A Bizottság kötelezettségszegési eljárásában viszont pluszelem, hogy nemcsak a menedékjogi törvényt, hanem a Stop Sorossal párhuzamosan módosított Alaptörvényt is támadja. Az alkotmányba bekerült ugyanis, hogy „nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve”. Ha tehát az EUB most az irányelvvel ellentétesnek találja a magyar menedékjogi törvényt, azzal akár az uniós jog és a nemzeti „alkotmányos identitás” viszonyáról szóló vitát is kinyithatja.
Az új menekültügyi szabályozással és a Helsinki Bizottság ügyvédeinek munkájával a Magyar Narancs következő lapszámában is foglalkozunk.
