Elvesztette állását az EU Bíróságához forduló magyar bíró

A rendszer alkalmatlan

Belpol

Alkalmatlannak nyilvánították a bírót, aki 2018-ban a luxembourgi bíróságnál kezdeményezett eljárást a „Stop Soros” törvénycsomag egyik sarokpontja miatt. Szabó Gabriella története jól illusztrálja, hogy az önkényes értékelési rendszer hogyan csorbítja a bírói függetlenséget Magyarországon.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) november 23-i ítéletében Magyarországra vonatkoztatva is kimondta, hogy jogellenes, ha egy bírót pusztán azért szankcionálnak, mert a nemzeti jog és az uniós jog összeegyeztethetőségének kérdésében az EUB-hoz fordult iránymutatásért. Az ügy előzménye, hogy a Kúria – a legfőbb ügyész indítványára – 2019-ben törvénysértőnek találta Vasvári Csaba bírónak az EUB-nél kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárását. Vasvári egy folyamatban lévő büntetőügy kapcsán tett fel kérdéseket az uniós bíróságnak, egyebek közt arról is, hogy sérül-e a bírói függetlenség Magyarországon az Országos Bírósági Hivatal (OBH) akkori elnöke, Handó Tünde vitatott kinevezési gyakorlata miatt. Az EUB most a Kúria döntését és a Vasvári ellen ennek nyomán indított fegyelmi eljárást is az uniós jogba ütközőnek titulálta, jóllehet Vasvárinak az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő kérdéseit nem válaszolta meg, mert nem látott elég erős összefüggést a kérdések és az elbírálandó büntetőügy között.

Ebben a cikkben a bírókat fenyegető retorzió egy kevésbé látványos, de talán még súlyosabb formájáról lesz szó. Szabó Gabriella, a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság volt bírája nem kevesebbet állít, mint hogy azért vesztette el állását, mert egy politikailag érzékeny ügyben az EUB-hez fordult.

Igaza lett

Szabó Gabriella 2021. június 30. óta nem bíró. Ekkor szűnt meg a bírói szolgálati jogviszonya, az ügyeit azonban már márciusban elvették tőle, miután a Fővárosi Törvényszék elnöke egy vizsgálat eredményére hivatkozva azt állapította meg, hogy alkalmatlan a határozatlan időre történő bírói kinevezésre.

Szabó 2018 júliusában lett közigazgatási ügyszakos bíró a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. Kinevezése beleillett a kormányzat azon törekvésébe, hogy minél több közigazgatási tapasztalattal rendelkező szakembert hozzanak be a bírói karba; Szabó is a közigazgatásból, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól érkezett a bíróságra, bár korábban bírósági titkárként már dolgozott a Budapest Környéki Törvényszéken, ahol szabálysértési ügyekben járt el. Egy jogszabályváltozást követően 2020 áprilisában a Fővárosi Törvényszék közigazgatási kollégiumába került, itt zajlott le 2021 első hónapjaiban addigi bírói munkájának értékelése.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.