Megnyitotta brüsszeli központját a közmédia, a hírhamisító Papp Dániel hitelességről szónokolt az átadón

  • narancs.hu
  • 2023. március 22.

Belpol

Háborúval, szankciós inflációval, a magyarok híréhségével indokolták, miért kell központot létesíteniük az európai fővárosban.

Bemutatta Brüsszelben megnyitott képviseleti irodáját az MTVA, ahol az MTI, az M1, a Kossuth Rádió és a hirado.hu munkatársai dolgoznak majd. Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója kiemelte, hogy a kiterjedt nemzetközi tudósítói hálózattal rendelkező közmédia számára különösen fontos, hogy az Európai Unió tulajdonképpeni fővárosában képviseleti irodával rendelkezzen.

 
Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója, Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója és Kovács Tamás Iván, Magyarország Belgiumba és Luxemburgba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete (b-j) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) brüsszeli képviseleti irodájának ünnepélyes megnyitásán 2023. március 21-én.
MTI/Balogh Zoltán
 

„A magyar közmédia elemi kötelessége, hogy minden hazánkat érintő eseményről tudósítsunk, felületeinken megszólaltassuk az érintetteket. A törvényben, kódexben és szabályzatokban deklarált feladatunk mellett ösztönzőnk, hajtóerőnk - ami nem engedi, hogy megelégedjünk azzal a teljesítménnyel, amit most végzünk - a credónk: a folyamatos innováció, a fejlődés. Kreatív erőfeszítéseket kell tennünk, hogy a magyar társadalom a leggyorsabb, legpontosabb tájékoztatást kapja az őket érintő eseményekről - méghozzá elsőkézből” – járatta a száját Papp Dániel. Azt is mondta: „A közmédia a hitelesség, a tényszerűség bázisa a magyar hírpiacon.”

Innováció címszó alatt bizonyára az olyan szórakoztató neologizmusokra gondolt, mint az „áldebreceniek” kifejezés, amit valódi debreceniekre használt az M1 Híradója az akkumulátorgyár elleni tüntetésekkel kapcsolatban.

A közmédia brüsszeli tudósítói központjából hat tagú stáb támogatja a közmédia hírügynökségi, továbbá rádiós és televíziós műsor-, valamint internetes tartalomszolgáltatását.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.