Megnyitotta brüsszeli központját a közmédia, a hírhamisító Papp Dániel hitelességről szónokolt az átadón

  • narancs.hu
  • 2023. március 22.

Belpol

Háborúval, szankciós inflációval, a magyarok híréhségével indokolták, miért kell központot létesíteniük az európai fővárosban.

Bemutatta Brüsszelben megnyitott képviseleti irodáját az MTVA, ahol az MTI, az M1, a Kossuth Rádió és a hirado.hu munkatársai dolgoznak majd. Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója kiemelte, hogy a kiterjedt nemzetközi tudósítói hálózattal rendelkező közmédia számára különösen fontos, hogy az Európai Unió tulajdonképpeni fővárosában képviseleti irodával rendelkezzen.

 
Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója, Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója és Kovács Tamás Iván, Magyarország Belgiumba és Luxemburgba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete (b-j) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) brüsszeli képviseleti irodájának ünnepélyes megnyitásán 2023. március 21-én.
MTI/Balogh Zoltán
 

„A magyar közmédia elemi kötelessége, hogy minden hazánkat érintő eseményről tudósítsunk, felületeinken megszólaltassuk az érintetteket. A törvényben, kódexben és szabályzatokban deklarált feladatunk mellett ösztönzőnk, hajtóerőnk - ami nem engedi, hogy megelégedjünk azzal a teljesítménnyel, amit most végzünk - a credónk: a folyamatos innováció, a fejlődés. Kreatív erőfeszítéseket kell tennünk, hogy a magyar társadalom a leggyorsabb, legpontosabb tájékoztatást kapja az őket érintő eseményekről - méghozzá elsőkézből” – járatta a száját Papp Dániel. Azt is mondta: „A közmédia a hitelesség, a tényszerűség bázisa a magyar hírpiacon.”

Innováció címszó alatt bizonyára az olyan szórakoztató neologizmusokra gondolt, mint az „áldebreceniek” kifejezés, amit valódi debreceniekre használt az M1 Híradója az akkumulátorgyár elleni tüntetésekkel kapcsolatban.

A közmédia brüsszeli tudósítói központjából hat tagú stáb támogatja a közmédia hírügynökségi, továbbá rádiós és televíziós műsor-, valamint internetes tartalomszolgáltatását.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.