Megtámadták az Ab-n az árstopot az élelmiszerláncok

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 22.

Belpol

Szerintük a kormány visszaélt a veszélyhelyzeti jogalkotással és alaptörvényellenes az árstop. 

A hazánkban működő multinacionális élelmiszerláncok közös alkotmányjogi panaszukban kérik azt az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsák meg a hat alapvető élelmiszer hatósági árát rögzítő kormányrendeletek Alaptörvény-ellenességét, és azokat a kihirdetésükre visszamenőleges hatállyal semmisítsék meg – írja az Index.

A kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, a csirke far-hát és az UHT 2,8 százalékos tehéntej árát idén február 1-től rögzítette a kormány a taval yoktóber 15-i szinten. 

A hatósági élelmiszerárakat rögzítő jogszabályokat az augusztus 1-jén kelt alkotmányjogi panaszukban támadták meg az Alkotmánybíróságon, az „élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelemmel foglalkozó, országos hálózattal, más EU-tagállamban honos anyavállalattal rendelkező gazdasági társaságok” képviseletét a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda vállalta. 

 

Az indítványozók az egyes élelmiszerek kiskereskedelmi árának maximumát megállapító kormányrendelet, valamint az ezen intézkedéssel összefüggő egyéb jogszabályok Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, illetve alkalmazhatatlanságuk kimondását kérték az Alkotmánybíróságtól.

Az indítványozók szerint a szabályozás sérti a kellő felkészülési idő követelményét, továbbá mind az árrendelet, mind a veszélyhelyzeti kormányrendeletek érvényessége kapcsán

felmerül a kormány veszélyhelyzeti jogalkotói jogkörével történt visszaélés is, 

nem alkalmasak a veszélyhelyzeti célok elérésére, ahhoz semmi közük nincs. Ráadásul az indítvány szerint súlyosan sérti a jogbiztonság követelményét, hogy az „ideiglenes” jelleggel bevezetett hatósági ármaximálás további hónapokra lett kiterjesztve. Hivatkoznak arra is, hogy az intézkedések korlátozzák az alaptörvényből levezetett szerződési szabadságot is. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.