Ha nem lép a kormány a szociális tűzifa ügyében, télen nem lesz mit kiosztani a legszegényebbeknek

Belpol

Kevés a keret és nincs biztosítva az önkormányzatok elsősége.

Gyorsan kell lépni a téli szociális tüzelő ügyében, ha el akarjuk kerülni a katasztrófát – írta augusztus eleji közleményében a Habitat for Humanity Magyarország. A szervezet arra szólítja fel a kormányt, hogy minél előbb lépjenek a tüzelőanyag-támogatások ügyében, különben a legszegényebb háztartásoknak egész egyszerűen nem lesz miből tűzifát osztani télen.

Túl kicsi a keret

A téli szociális tűzifa-támogatást 2011-ben vezette be a kormány. A feltételek és a pályázati rendszer az évek során valamelyest módosultak, néhány éve azonban már sem a kritériumok, sem a támogatás összege nem változott. Jelenleg a Belügyminisztérium pályázatára az ötezer főnél kisebb lakosságszámú települések önkormányzatai jelentkezhetnek, az igényelhető mennyiség pedig például attól függ, hogy hány idős (80 év feletti), rászoruló vagy közfoglalkoztatott lakos él az adott településen. A támogatást csak azok vehetik igénybe, akik szilárd tüzelőanyaggal fűtenek, az önkormányzatok pedig a tűzifa mellett pályázhatnak barnakőszénre is (ami a valóságban sokszor rosszabb minőségű lignitet jelent, ahogy az az Átlátszó cikkéből is kiderül).

A Habitat 2018-ban átfogó kutatást készített a szociális tüzelőanyag-támogatásról:

az akkori adatok szerint nagyjából 2200 település pályázhatott és a támogatás 180 ezer háztartást ért el. Ez, a szervezet adatai szerint, a fával és szénnel fűtött lakásokban élők 12 százalékát jelentette.

A támogatás összege évek óta 5 milliárd forint, ami elenyésző ahhoz képest, hogy CSOK-ra és egyéb családtámogatásokra több száz milliárdot költ az állam. A Habitat ezért azt kéri a döntéshozóktól, hogy jelentősen emeljék meg a szociális tüzelőanyag-támogatásra szánt 5 milliárdos keretet.

Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa lapunknak azt mondta, hogy a duplázás már régóta indokolt lett volna, de a 20 milliárd forintos keret sem lenne túlzás, sőt. Erre pedig azért van szükség, mert ugyan a szilárd tüzelőanyagot használók a rezsicsökkentésből kezdettől fogva kimaradtak, a júliusban bejelentett, a rezsicsökkentést érintő változások sokak életében változást hoznak.

Ahogy a Habitat közleményében megjegyzi: „eddig a háztartások csaknem 40 százaléka, elsősorban az alacsonyabb jövedelműek használtak szilárd tüzelőt. Körülbelül felük vegyesen fával és gázzal, a legalacsonyabb jövedelmű rétegek pedig jellemzően csak szilárd tüzelőkkel fűtöttek. A rezsicsökkentés átalakítása azonban – ami a vezetékes gázt használók több mint egyharmadának pluszköltséget fog jelenteni – gyakorlatilag azonnal felhajtotta a tűzifa árát és a szilárd tüzelőt használó fűtőberendezések iránti keresletet.” Vagyis mivel egyre több olyan háztartás lesz kénytelen fával fűteni (vagy rosszabb esetben szénnel), akik eddig meg tudták fizetni a gázfűtést, a szilárd tüzelőanyagok ára az eddigieknél is jobban megugrik.

Előny a piacon

Az 5 milliárdos támogatási keret eddig nagyjából arra volt elég, hogy a már említett, körülbelül 180 ezer rászoruló háztartás 1-2 köbméternyi tűzifához jusson, holott az átlagfogyasztás egy háztartásban egy fűtési szezon alatt 5-10 köbméter. 2020 decemberében, amikor Nógrád megyei kistelepülésekre látogattunk, az ottani lakosok arról számoltak be, hogy nagyon kevés az a mennyiségű szociális tűzifa, amit az önkormányzattól kapnak és sokszor csak januárban vagy februárban érkezik meg hozzájuk, holott van, hogy már szeptembertől fűteniük kell, például esténként, főként ott, ahol gyerekek is vannak.

Ennek az lehet az oka, hogy a Belügyminisztériumhoz augusztus 31-ig lehet benyújtani a pályázatokat, amiket legkésőbb szeptember 30-ig bírálnak el. Ahogy a Habitat megjegyzi, addigra viszont jó esély van rá, hogy késő lesz intézkedni; csak frissen vágott, nedves tűzifát tudnak majd vásárolni az önkormányzatok, ami nem megfelelő a fűtéshez, ráadásul az is kérdéses, hogy mennyit kell rá várniuk. Ezért a szervezet szerint

szabályozni kellene, hogy az önkormányzatok a fabeszerzésekben előnyt élvezzenek az erdőgazdálkodóknál a piaci alapon vásárlókkal szemben.

Erre azonban, mint Feldmár Nóra elmondta, egyelőre semmiféle biztosítékot nem látnak. A Népszava több polgármestert megkérdezett arról, náluk hogy működik idén a szociális tüzelő beszerzése: volt, aki arról számolt be, hogy az erdészet addig nem értékesít másoknak tűzifát, amíg az önkormányzat igényeit ki nem elégíti, de volt olyan is, aki inkább szénre pályázik, és az illetékes erdészet is arra kérte őket, hogy ha lehet, inkább ne fát igényeljenek.

A Habitat mind a Belügyminisztériumnál, mind az Agrárminisztériumnál rákérdezett augusztus elején, hogy milyen intézkedésekkel biztosítják azt, hogy a szociális tüzelőanyag-pályázat keretében igényelt tűzifához az önkormányzatok időben hozzáférjenek, és mielőbb ki tudják osztani azt a rászoruló háztartások számára. A Belügyminisztériumtól egyelőre még nem kaptak választ, az Agrárminisztérium viszont a napokban reagált. A tárca válasza szerint „az Erdőgazdálkodási Főosztály tájékoztatása alapján a szociális tüzelőanyag program évek óta megszokott menetrend szerint zajlik, ennek megfelelően a korábbi években igényelt mennyiségek kiszolgálására az előző évekhez hasonlóan felkészült az ágazat, külön intézkedés bevezetése nem indokolt.” Válaszukból továbbá az is kiderült, hogy „tavaly 2351 önkormányzat nyújtott be érvényes támogatási igényt, így mintegy 180-190 ezer család kaphatott a téli tüzelőjéhez segítséget.”

Feldmár Nóra ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az „előző évekhez hasonlóan” idén nem fog működni, a rezsicsökkentés miatti változások és az árak emelkedése miatt ugyanis idén a helyzet nem lesz az előző évekhez hasonló, hanem sokkal rosszabb.

Aszimmetrikus elosztási rendszer

A Habitat már 2018-as tanulmányában kifejtette, hogy a támogatás összege mellett egyéb problémák is vannak a szociális tüzelőanyag-támogatás rendszerével. Például az, hogy igen nagy aszimmetriák vannak az elosztásban. Sikeres pályázat esetén ugyanis a Belügyminisztérium átutalja az önkormányzatnak az összeget, a település abból megveszi a tűzifát és a szenet, a kiosztás azonban már helyi kritériumok szerint történik. A szervezet ezért azt javasolta, hogy „a szilárd tüzelőanyag-támogatásra rászorulók körét kívánatos volna központilag meghatározni”, illetve azt mondták, hogy „a támogatás elosztásában szükséges a rászorultság elvének jobb érvényesítésére lenne szükség”, például egy „egységes jövedelemplafon bevezetésével annak érdekében, hogy magas jövedelműek ne vehessék igénybe a támogatást”.

Feldmár Nóra szerint az is problémás, hogy csak az ötezer fő alatti települések pályázhatnak, hiszen az önkormányzatok költségvetése egyre inkább csökken, a legrászorultabb csoportok élete pedig egyre csak nehezebb lesz, így nem biztos, hogy egy nagyobb település „elbír” saját büdzséből a szociális tűzifa megvásárlásának feladatával. Főként most nem, amikor a tűzifa ára egyre csak emelkedik.

A rendszer további problémája, hogy ugyan az önkormányzatnak nincs szüksége önerőre (ott legalábbis, ahol jelentős a munkanélküliség, ahol ez nem érvényes, ott az önkormányzatnak ezer forint plusz áfa önrészt kell vállalnia minden köbméter fa után, és ötszáz forint plusz áfát egy köbméter szén után), a szociális tüzelőre egy az egyben megkapja az állami támogatást, a szállítás viszont már az ő feladata és az ő költsége. Sok önkormányzatnak idén ezzel is meggyűlik majd a baja, hiszen a benzinár emelkedése miatt a szállítás is egyre csak drágul. Ahogy Feldmár Nóra megjegyzi:

ráadásul a szenet sokkal olcsóbb kiszállítani, mint a fát, így az is előfordulhat, hogy az egyébként sokkal környezetszennyezőbb barnakőszén (és lignit) felé fordulnak az önkormányzatok és rajtuk keresztül a lakosok is.

A környezetet is szennyezi

A légszennyezés kérdése nagyon fontos, ahogy ugyanis a Habitat felhívja a figyelmet: „tűzifa hiányában pedig, az egyéni problémákon túl – például egy hideg, nem megfelelően fűtött házban sokkal gyakoribbak a megbetegedések, ami az egészségügynek is plusz terhet jelent – borítékolható, hogy a már eddig is aggasztó mértékű légszennyezés mértéke is ugrásszerűen meg fog nőni a rossz minőségű tüzelők és a szintetikus anyagok (hulladékok, lomok, textilek) kényszerű égetése miatt.”

Ezért fontos lenne, ha a kormány a szociális tüzelőanyag-programon keresztül példát mutatna és a szociális tűzifa nem a frissen kivágott, nem kellőképpen száraz, így kisebb fűtőértékű fából állna, hanem a több éve kivágott és megfelelően kiszárított fából, amivel a tüzelés nemcsak gazdaságosabb, hanem a levegő minőségét is kevésbé rontja. Az alacsony jövedelmű magánembereknek ugyanis nincs annyi megtakarításuk, amiből előre meg tudnák venni a fát és ki tudnák szárítani. Emellett hasznos lenne az is, ha a Fűts okosan! kampány és a hatékony és környezetbarát tüzelési módszerek ismerete minél több emberhez el tudna jutni.

„Az is fontos lenne, hogy a tűzifahiány és az áremelkedés miatti kapkodás ne eredményezzen visszafordíthatatlan környezeti károkat. Például nem szabad újból belefogni a barnakőszén és a lignit kitermelésébe, hogy ezeket szennyező és egészségtelen lakossági tüzelőként árusítsák, vagy ész nélkül kivágni minden fát” – zárja közleményét a Habitat for Humanity Magyarország. Utóbbival kapcsolatban némi reményt az adhat, hogy az augusztus 4-én kiadott kormányrendeletet néhány napja, augusztus 16-án miniszteri utasítással módosították. Ennek értelmében az állami erdőkben a természetvédelmi vagy Natura 2000-es rendeltetésű, őshonos fajokból álló erdőkben tarvágás nem végezhető. Az utasítás továbbá arra is kitér, hogy a megnövekedett tűzifa-igényt elsősorban az akác kitermelésével kell teljesíteni.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk