A Milla-tüntetést támogató európai civilek

„Megtartjuk az első budapesti Roma Pride-ot”

  • - izs -
  • 2012. március 16.

Belpol

A március 15-re szervezett millás tüntetésen részt vesz az Európai Antirasszista Mozgalom néhány tagja, és európai politikusok is. Őszre 40 emberi jogi szervezetet hívnak Budapestre. Interjú Benjamin Abtannal, a mozgalom elnökével.

narancs.hu: Mi az Európai Antirasszista Mozgalom (European Grassroots Antiracist Movement, EGAM)?

Benjamin Abtan: 2010-ben hoztuk létre, hogy Európa-szerte alulról szerveződő akciók és lobbizás révén, szervezetten és együttesen léphessünk fel a rasszizmus, az antiszemitizmus és a kirekesztés ellen – már 30 országból kapcsolódtak be az EGAM munkájába. Az akciók mellett igyekszünk a civil mozgalom és a politikai élet között kapcsolatot teremteni annak érdekében, hogy hatásosabban léphessünk fel az emberi jogok védelmében.

narancs.hu: Miért tartották fontosnak, hogy eljöjjenek a magyarországi tüntetésre?

BA: Hogy jelezzük a demokráciáért harcoló civileknek: nincsenek egyedül, sok európai ország mellettük áll. Emellett ez az első lépése egy hosszú távú együttműködésnek: novemberben 40 országból jönnek majd különféle emberi jogi szervezetek képviselői Budapestre – nagyjából százan –, hogy támogassák és segítsék az itt zajló munkát. A magyarországi helyzet minden európainak fontos, hisz ami itt történik, az minket is érint.

 


Fotó: Németh

narancs.hu: Kívülről nézve mi történik Magyarországon?

BA: Az emberi jogok és a demokrácia léte, a romák helyzete, a szólás- és sajtószabadság ügyei ma Magyarországon eléggé aggasztóak, és közben egyre erősödik a szélsőjobb. Ezek a problémák nem csak Magyarországon jelennek meg: a válság hatására egész Európában megerősödött nacionalizmus. A fő különbség abban áll, hogy milyen mértékű a kisebbségekkel, illetve más népekkel szembeni ellenszenv – sajnos Magyarországon különösen súlyos a helyzet. A legaggasztóbb a romák helyzete; meglátásunk szerint a cigányok – nemcsak Magyarországon, hanem Szlovákiában, Bulgáriában és Romániában is – nagy veszélyben vannak. Ráadásul nem „csak” a kirekesztésnek és a megaláztatásoknak, de konkrét fizikai veszélynek is ki vannak téve, hisz nem egy helyen történtek olyan gyilkosságok, ahol az áldozatokat egyértelműen a származásuk alapján pécézték ki.

narancs.hu: Ki kérte fel a delegációjukat, hogy jöjjenek Budapestre?

BA: Senki sem kért fel minket, mi döntöttünk úgy, hogy fontos lenne kifejezni szimpátiánkat – az utazás költségeit is magunk álljuk. Napi kapcsolatban állunk a TASZ-szal és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodával, innen tudjuk, hogy a március 15-i tüntetés egy igen fontos esemény.

narancs.hu: A szimpátia kifejezése mellett más módon is támogatják a magyar jogvédő szervezetek és mozgalmak munkáját?

BA: Az őszi találkozó után egy átfogó, széles rétegeknek szóló kampányt fogunk elindítani, amiben az emberi jogokról, a romák helyzetéről, a szólásszabadság fontosságáról lesz szó. Különféle akciókat is be fogunk iktatni, például úgynevezett Testing Nightot – ennek, a diszkriminációt leleplező eljárásnak az a lényege, hogy egyazon éjszaka különböző szórakozóhelyekre elküldünk ugyanolyan korú, hasonlóan öltözködő és viselkedő fehéreket és színes bőrűeket. Ahová az utóbbiakat (akik lehetnek feketék, törökök, arabok vagy romák – az adott országtól függ) nem engedik be, arról a helyről kiderül, hogy rasszista és kirekesztő. Emellett megtartjuk az első budapesti Roma Pride-ot október hetedikén.

narancs.hu: Orbán Viktorról mit gondol?

BA: Nem tetszik, ahogy és amiért a nacionalizmussal játszik, ahogy stigmatizálja a romákat, sem az, ahogy az európai értékekről és intézményekről beszél. Sokat árt a demokráciának és Magyarország uniós helyzetének, miközben azzal, hogy alkalomadtán nacionalista gondolatokat fűz a beszédeibe, nagyon megerősíti a szélsőjobboldalt. Pedig a rendszerváltás idején az elsők között szólalt fel a diktatúra ellen és a demokrácia mellett – valami nagyon megváltozhatott azóta a fejében.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”