A Milla-tüntetést támogató európai civilek

„Megtartjuk az első budapesti Roma Pride-ot”

  • - izs -
  • 2012. március 16.

Belpol

A március 15-re szervezett millás tüntetésen részt vesz az Európai Antirasszista Mozgalom néhány tagja, és európai politikusok is. Őszre 40 emberi jogi szervezetet hívnak Budapestre. Interjú Benjamin Abtannal, a mozgalom elnökével.

narancs.hu: Mi az Európai Antirasszista Mozgalom (European Grassroots Antiracist Movement, EGAM)?

Benjamin Abtan: 2010-ben hoztuk létre, hogy Európa-szerte alulról szerveződő akciók és lobbizás révén, szervezetten és együttesen léphessünk fel a rasszizmus, az antiszemitizmus és a kirekesztés ellen – már 30 országból kapcsolódtak be az EGAM munkájába. Az akciók mellett igyekszünk a civil mozgalom és a politikai élet között kapcsolatot teremteni annak érdekében, hogy hatásosabban léphessünk fel az emberi jogok védelmében.

narancs.hu: Miért tartották fontosnak, hogy eljöjjenek a magyarországi tüntetésre?

BA: Hogy jelezzük a demokráciáért harcoló civileknek: nincsenek egyedül, sok európai ország mellettük áll. Emellett ez az első lépése egy hosszú távú együttműködésnek: novemberben 40 országból jönnek majd különféle emberi jogi szervezetek képviselői Budapestre – nagyjából százan –, hogy támogassák és segítsék az itt zajló munkát. A magyarországi helyzet minden európainak fontos, hisz ami itt történik, az minket is érint.

 


Fotó: Németh

narancs.hu: Kívülről nézve mi történik Magyarországon?

BA: Az emberi jogok és a demokrácia léte, a romák helyzete, a szólás- és sajtószabadság ügyei ma Magyarországon eléggé aggasztóak, és közben egyre erősödik a szélsőjobb. Ezek a problémák nem csak Magyarországon jelennek meg: a válság hatására egész Európában megerősödött nacionalizmus. A fő különbség abban áll, hogy milyen mértékű a kisebbségekkel, illetve más népekkel szembeni ellenszenv – sajnos Magyarországon különösen súlyos a helyzet. A legaggasztóbb a romák helyzete; meglátásunk szerint a cigányok – nemcsak Magyarországon, hanem Szlovákiában, Bulgáriában és Romániában is – nagy veszélyben vannak. Ráadásul nem „csak” a kirekesztésnek és a megaláztatásoknak, de konkrét fizikai veszélynek is ki vannak téve, hisz nem egy helyen történtek olyan gyilkosságok, ahol az áldozatokat egyértelműen a származásuk alapján pécézték ki.

narancs.hu: Ki kérte fel a delegációjukat, hogy jöjjenek Budapestre?

BA: Senki sem kért fel minket, mi döntöttünk úgy, hogy fontos lenne kifejezni szimpátiánkat – az utazás költségeit is magunk álljuk. Napi kapcsolatban állunk a TASZ-szal és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodával, innen tudjuk, hogy a március 15-i tüntetés egy igen fontos esemény.

narancs.hu: A szimpátia kifejezése mellett más módon is támogatják a magyar jogvédő szervezetek és mozgalmak munkáját?

BA: Az őszi találkozó után egy átfogó, széles rétegeknek szóló kampányt fogunk elindítani, amiben az emberi jogokról, a romák helyzetéről, a szólásszabadság fontosságáról lesz szó. Különféle akciókat is be fogunk iktatni, például úgynevezett Testing Nightot – ennek, a diszkriminációt leleplező eljárásnak az a lényege, hogy egyazon éjszaka különböző szórakozóhelyekre elküldünk ugyanolyan korú, hasonlóan öltözködő és viselkedő fehéreket és színes bőrűeket. Ahová az utóbbiakat (akik lehetnek feketék, törökök, arabok vagy romák – az adott országtól függ) nem engedik be, arról a helyről kiderül, hogy rasszista és kirekesztő. Emellett megtartjuk az első budapesti Roma Pride-ot október hetedikén.

narancs.hu: Orbán Viktorról mit gondol?

BA: Nem tetszik, ahogy és amiért a nacionalizmussal játszik, ahogy stigmatizálja a romákat, sem az, ahogy az európai értékekről és intézményekről beszél. Sokat árt a demokráciának és Magyarország uniós helyzetének, miközben azzal, hogy alkalomadtán nacionalista gondolatokat fűz a beszédeibe, nagyon megerősíti a szélsőjobboldalt. Pedig a rendszerváltás idején az elsők között szólalt fel a diktatúra ellen és a demokrácia mellett – valami nagyon megváltozhatott azóta a fejében.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.