Számos oktatási intézménynek vannak égető gondjai, ez a XV. kerületi történet azonban magába sűríti mindazt, ami ma Magyarországon a közoktatás, a közigazgatás és a közélet nyomorultabb pillanataiban elő bír jönni. Egy önmagában is emberpróbáló helyzetre - arra, hogy megszüntetnek egy önkormányzati általános iskolát, s a helyén alapítványi iskola kezd működni -, ahelyett, hogy a helyzet lassan nyugvópontra jutna, rárakódnak a helyi és az országos politika hordalékai, az államigazgatási és a közoktatási jogrendszer ellentmondásai. A szereplők a gyerekek érdekeit emlegetik, ingatlanpanamázás, okirat-hamisítás, csalás és elfogultság vádja röpköd, a hivatal presztízsmeccset vív, beúszik a képbe a szcientológiai egyház mint sötét gyanú, ráadásul mindezt szomorú szenzációvá teszi egy köztisztviselő - mondjuk így - sajátos egyénisége.
Grespik megszólal
Kevés közszolgának sikerül olyan viharos tempóban ismertté válnia, mint Grespik Lászlónak. Megszállott konoksága (a külföldieknek történő budapesti ingatlaneladásokkal kapcsolatos, általa elvesztett perekről lásd keretes anyagunkat) és "tudományos" fejtegetései (a magyarság kozmikus származásáról szóló művét a Demokrata közölte) megtették hatásukat.
A Meixner-iskolával kapcsolatos interjút azzal hárította el, hogy nem akar részletekbe bonyolódni. Viszont, hogy mégis megismerkedhessünk az ezekben megbújó ördöggel, az üggyel foglalkozó beosztottját ajánlotta (aki aztán bele is ment a részletekbe). A telefonban azonban Grespik László - mint mondta, annak ellenére, hogy a Narancs "agresszív" módon áll hozzá (hát igen, a Meixner-iskolát illető ténykedését egyszer baszogatásnak minősítettük) - összefoglalta azt, ami szerinte itt a lényeg. Tehát:
´ kifejezetten a belügyminiszter utasítására járt el. "Menjetek ki, csináljatok helyszíni szemlét. Gyerekenként ellenőrizzétek le, hogy minden szabályos-e" - idézte most fel Grespik László Pintér Sándor szavait. (Az iskolai rajtaütésről tavaly novemberben a Belügyminisztérium szóvivője azt mondta a Narancsnak: a miniszter lényegében arra utasította Grespiket, hogy utalja át az iskola addig visszatartott pénzét, és "végezze felelősségteljesen a munkáját".) Ami most történik, az Grespik szerint a belügyminiszter tavalyi utasításának a folyománya: "Amennyiben nem így járok el, fegyelmit indít ellenem. December 1-jéig kaptam határidőt, hogy szedjek össze adatokat. Azóta is termelődtek adatok, bizonyítékok, tanúvallomások, szakértői nyilatkozatok, okiratok. Mostanra állt össze az az adathalmaz, aminek alapján a gyerekek érdekében lépni lehetett."
Grespik László közlése szerint a minden gyermek után egyformán járó normatíva feletti támogatást csak a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Szolgáltató Központ szakvéleménye alapján lehetne igényelni, ám "a Meixner Alapítvány létrehozta a Meixner Ambulanciát, és akire ez azt mondta, hogy fogyatékos, arra kiemelt támogatást kértek. 27 gyerek vonatkozásában kimondom, csalónak minősül a Meixner Alapítvány: 11 gyerekre nem kértek szakvéleményt, további 16-nál pedig a tanév kezdetén nem volt meg a szakvélemény. Ez, ha nem is büntetőjogi, de erkölcsi értelemben csalás."
"A közpénzek fölötti őrködés" jegyében a hivatal március végén úgy döntött, hogy elvonja a jogosulatlannak ítélt 2,5 millió forintos támogatást. (Az iskola szerint a hivatal tévesen értelmezi a kusza jogszabályi hátteret, ráadásul nemcsak a szimpla és a speciális normatíva közötti különbözetet vonta el, hanem a teljes összeget: saját logikája szerint is 1,5 milliót tévedett, az iskola kárára.) Grespik László ugyanakkor hozzáfűzte: a Fővárosi Közigazgatási Hivatal által finanszírozott közoktatási intézmények közül 2000-ben 183 intézmény 213 millió forinttal kapott többet, mint amennyinek a felhasználásáról elszámolt, a legnagyobb túlfizetés 33 helyett 56 millió volt, és néhány másik esetben is megvonták a működési engedélyt.
Ezek mellett eltörpülnek a Meixner-iskola számai, mégis a működési engedély megvonásával sújtották. Grespik szavaiból kitűnik: ennek oka az, hogy az általa csalásnak nevezett többlettámogatás-igénylés, illetve két román állampolgár engedély nélküli alkalmazása ilyen szankciót érdemlő cselekmény, ráadásul, teszi hozzá, magas helyről kapott információja szerint a Meixner-iskola mögött a szcientológiai egyház áll. Telefonbeszélgetésünk e záró pontján Grespik László azt javasolta, írjam azt, "sejtelmesen hallgat" arról a bizonyos szervről, amely ez ügyben nyomoz.
A hivatalvezetőt az sem hatja meg, hogy a szcientológusi kapcsolatot mind az iskola, mind a magát egyháznak nevező szervezet cáfolta, és az sem, hogy a szóban forgó két erdélyi magyarnak csak az augusztus 28-tól szeptember 1-jéig tartó napokra hiányzott a munkavállalási engedélye, szeptember 1-jétől már megvolt (tavaly a szokásosnál előbb, szeptember 28-án, csütörtökön kezdődött a tanév, tehát itt két munkanapból és egy hétvégéből lett 200-200 ezer forint munkaügyi bírság).
Paragrafusok mögül
Dr. Grespik Lászlóval ellentétben dr. Paizs Gábor, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal Törvényességi ellenőrzési főosztályának tanácsosa szót sem ejt szcientológiáról, ellenben az ügy vaskos dossziéiban és a CD-jogtárban lapozgatva magyarázza, hogy a hivatal szerint mennyiben nem felel meg a Meixner-iskola engedélyezése és működése a jogszabályoknak.
Állami normatíva. Ennek elszámolása nem tanévenként, hanem naptári évenként történik. Év végén az oktatási intézményeknek közölniük kell a hivatallal az egyenleget, s ha (például a tanév közbeni fluktuáció miatt) több gyerekre kaptak fejkvótát, a különbözetet kamatostul vissza kell utalniuk, ha pedig kevesebbet, meg kell kapniuk utólag. "A Meixner-iskola egy fillért sem utalt vissza, pedig itt nem egyszerűen a változó gyereklétszámból fakad az eltérés, hanem több esetben hiányzott a kiemelt támogatás jogalapja" - hivatkozik Paizs Gábor egy szakértői véleményre: "A megtörtént - nemcsak előjegyzett - vizsgálatok alapján 42 tanuló után jogosult a Rákospalotai Meixner-iskola emelt normatív támogatásra. 11 tanuló az iratanyag felülvizsgálata alapján jelenleg nem jogosult az emelt normatív támogatásra" - olvasható Csabay Katalin közoktatási szakértő március 13-i jelentésében. Paizs Gábor hangsúlyozza, összeférhetetlenségről van szó: a Meixner Alapítvány ambulanciájának nem lett volna joga megállapítania, hogy egyes gyerekekre a Meixner-iskola emelt fejkvótát kaphasson, ilyen szakvéleményt csak a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Szolgáltató Központ vagy valamelyik, tanulási képességet vizsgáló bizottság adhat. Azért most fedezték csak fel az eltérést, mert nincs apparátus a főváros összes iskolája összes tanulójának és a kért normatíváknak az összevetésére, ám mivel a belügyminiszter külön felhívta őket a gyermekenkénti ellenőrzésre, ezt észrevették. Igaz, azóta a beszédvizsgáló központ négy, korábban előjegyzett Meixner-tanulóról megállapította: jogosultak emelt normatívára, azonban az iskolának tanévkezdet előtt kell rendelkeznie a független szakvéleményekkel.
Működési engedély. Paizs Gábor szerint nem helyes, hogy a XV. kerületi jegyző adta ki annak az iskolának (a Meixnernek) a működési engedélyét, amely a XV. kerület önkormányzati iskolája (a Tóth István Ált. Isk.) helyén kezdett működni. Az államigazgatási eljárásról szóló törvény értelmében nem tartja ildomosnak, hogy "saját" ügyében járt el, mert annak idején kiélezett politikai vita kísérte az intézmény megszüntetését, ha pedig ő önkormányzati alkalmazottként a testület ellenében megtagadja a működési engedély kiadását, az állásával játszik - márpedig Paizs Gábor szerint meg kellett volna tagadnia. Indoklása szerint azért, mert az egyik szakértői vélemény szerint a Meixner-iskola pedagógiai programja csak bizonyos "hiányok felszámolása után" felel meg "a hatályos jogszabályoknak és a nemzeti alaptantervben megfogalmazott követelményrendszernek", a működési engedély szövegében pedig nem szerepel utalás arra, hogy az iskolát felszólították volna a hiányok pótlására, és az meg is történt volna. "Magyarul - fogalmaz Paizs Gábor - iratellenesség van. De ha meg is történt a korrekció (az iskola vezetője szerint megtörtént, papír van róla - Sz. T.), a pedagógiai program jegyző által hitelesített példányából ez nem derül ki."
Paizs Gábor szerint a pedagógiai program legproblematikusabb pontja az iskolába történő próbaidős felvétel: a közoktatási törvény nem tesz lehetővé próbaidőt, a 65. paragrafus szerint "tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre", beíratás nélkül nem lehet iskolába járni, a tanulói jogviszony megszűnéséről rendelkező 75. paragrafus pedig nem szól arról, hogy a próbaidő eredménytelensége miatt is sor kerülhetne e jogviszony megszüntetésére. "A rákospalotai jegyzőnek meg kellett volna néznie, hogy a Meixner-iskola pedagógiai programja ebből a szempontból megfelel-e a közoktatási törvénynek. Ha a szakértő által látott pedagógiai programban szerepel a próbaidő, nyilván észrevételezi, mert ez akkora szakmai hiba lett volna, de nem észrevételezte, mert nyilvánvalóan nem látta benne, s nem is tudni, hogyan került bele. Az egy külön pedagógiai szakmai vita tárgya lehetne, hogy a törvényt esetleg a próbaidő lehetővé tételének irányában kellene-e módosítani, de a hatályos törvényben nincs olyan, hogy járok is iskolába meg nem is. Ez durva jogszabálysértés, jóval nagyobb súlyú, mint egy-egy eljárásjogi vita. Olyan alapvető kérdés, amely indokolja a működési engedély megsemmisítését."
Paizs Gábor szerint a próbaidő alkalmazásával elvileg megtörténhet az, hogy egy gyerekre az iskola emelt normatívát kér, aztán a tanító néni úgy dönt, hogy mégse járjon oda, amivel nemcsak a gyerekben okozhat törést, hanem az iskola is mindaddig kap utána pénzt, amíg az év végi elszámolási időszakban nem jelentik ki onnan. "Nem azt mondom, hogy így nyúltak le pénzt, erre nincs is bizonyíték, de a rendszer egésze szempontjából van egy ilyen lehetőség. Nekünk és minden más hatóságnak az a szerepünk, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel az összes kiskaput becsukogassuk."
Az államigazgatási eljárásról szóló törvény 71. paragrafusa védi ugyan a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat, amire a Meixner-iskola igazgatója, Csorba József hivatkozik is, azonban Paizs Gábor szerint "ezzel nem lehet legitimálni törvénysértően szerzett jogokat" - szerinte pedig itt pontosan erről van szó. A most megismétlendő első fokú eljárás során mind a súlyosabb anyagi jogi, mind a kevésbé súlyos eljárásjogi kérdéseket újra megvizsgálják, a működési engedélytől a Meixnerben foglalkoztatott pedagógusok képesítéséig, és "ha a kőbányai jegyző mindent a jogszabályi feltételeknek megfelelőnek talál, nem lesz oka megtagadni a működési engedélyt, folytatódhat tovább a munka".
Iskolai nézőpontból
Csorba József pontosan ezt szeretné: folytatni a munkát. De ehhez a Meixner-iskolának előbb túl kellene élnie ezt az akadályfutást. A pedagógus-szociológus igazgató pontról pontra cáfolja az egyébként nem Grespik és nem is Paizs, hanem dr. Lakatos László főosztályvezető által aláírt április 13-i határozatot, amely az államigazgatási törvény 71. paragrafusa alapján, jogszabálysértésre hivatkozva megsemmisíti a rákospalotai önkormányzatnak az iskola működési engedélyét tartalmazó, tavaly májusi határozatát.
Azt mondja, épp a mostani megsemmisítő határozat ellentétes az államigazgatási törvény 71. paragrafusának (2) b. pontjával, mely szerint határozat nem semmisíthető meg, ha megváltoztatása vagy megsemmisítése jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene: a jóhiszemű jogszerzés és -gyakorlás pedig tény mind az iskola pedagógusainak és diákjainak, mind azoknak a szülőknek a részéről, akik gyakran súlyos tanulási zavarral küzdő gyermeküket pont ez okból taníttatják itt.
Szerinte a Közigazgatási Hivatal határozata megalapozatlanul hivatkozik "eddig nem ismert okiratok"-ra, mert a négy pontból, melyben leírják, mire kell "nyomatékosan" figyelnie az új eljárást folytató hatóságnak, három a pedagógiai programra vonatkozik; csak a negyedik új, de az nagyon: az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Fővárosi Főfelügyelősége által az erdélyiek ügyében hozott, még nem is jogerős, megfellebbezett határozata.
Csorba József állítja, hogy a két, összességében pozitív pedagógiai szakértői véleményben javasolt korrekciókra a rákospalotai jegyző felszólította őket, "ezeket a korrekciókat mi természetesen elvégeztük, minderről az iratanyagban dokumentáció található". "Iratellenesség" pedig azért nincs, mert mindkét szakértői vélemény javaslatait bedolgozták a programba, s a működési engedély kiadásakor a jegyző mindkettőre együttesen támaszkodhatott.
A próbaidős felvétellel kapcsolatban Csorba József azt mondja: egyes esetekben még a tanulói jogviszony létesítése, a tényleges felvétel előtt tölt néhány napot a gyerek az osztályban. Túlzásnak tartja, hogy ez is indokolhatja a működési engedély megvonását. "Mivel szakmai szempontból jók a tapasztalataink, szívesen alkalmaznánk ezt a jövőben is. A szülők sem jeleztek eddig egyetlen esetben sem kifogást, néha ők kezdeményezik a próbaidőt, hogy döntésüket megalapozzák. Ha ezt a metódust most mégis törvénysértőnek ítélik, mi tudomásul vesszük, és korrigáljuk a pedagógiai programunkat, kivesszük ezt a fél mondatot."
A Közigazgatási Hivatal szerint vizsgálandó, kinek a felhatalmazásából írta alá az iskola pedagógiai programját Damó Eszter. Pedig ehhez nem kell nyomozni: a Fővárosi Bíróság 1999. november 12-i végzése szerint ő a nyilvántartásba vett és közhasznú szervezetté minősített Meixner Alapítvány képviselője. Való igaz - és erre a Fővárosi Főügyészségtől kapott felszólítás hívta fel a figyelmet -, hogy amikor 2000. február 14-én az iskola alapító okiratát az alapítvány kuratóriuma ügyvédnél elkészíttette, nem hoztak külön dokumentált kuratóriumi jóváhagyást arról, hogy ki írja alá az iskola alapító okiratát. Utólag, 2000. május 15-én a Meixner Alapítvány kuratóriuma jóváhagyta Damó Eszter február 14-i aláírását.
Ugyancsak vizsgálandó a Közigazgatási Hivatal szerint, hogy rendelkezésre állnak-e az iskolában az oktató-nevelő munkához szükséges személyi, tárgyi és költségvetési feltételek. Az igazgató szerint a személyi és tárgyi feltételeket a tanév kezdete előtt és a váratlan novemberi kiszálláskor is megvizsgálták a hivatal emberei, s mivel tudomása szerint egyik ellenőrzéskor sem készült sem jegyzőköny, sem határozat, hiányosság feltárásáról sem tud. "A költségvetési feltételek vizsgálatának felvetése pont a jogos normatívát kezdetben ki nem fizető, majd most jelentős normatívát megítélésünk szerint alaptalanul elvonó hivatal részéről talán kicsit cinikusnak is tekinthető" - fogalmaz Csorba József. Azért tartja tévesnek a hivatal álláspontját, mert szerinte az ő esetükre az az oktatási miniszteri rendelet érvényes, amely lehetővé teszi, hogy 2001. március 15-ig lehessen szakvéleményt kérni az emelt normatívára "esélyes" gyerekekről. E rendelet figyelembe veszi azt, hogy a 2000. augusztus végi tanévkezdet előtt, nyáron nem is szerezhették volna be a szakvéleményeket, mert nem dolgozott a szakértői bizottság - az ellentmondásos helyzetet az okozza, hogy ez a határidő túl van a normatíva elszámolásának év végi határnapján. Különben pedig, teszi hozzá, 80 gyerekből 75 már rendelkezik szakvéleménnyel.
Ami a munkavállalási engedély nélküli négy augusztusi napot illeti, az igazgató állítja: ezekre nem fizettek bért. Méltánytalanságnak tartja, hogy ilyen rövid idő miatt maximális büntetést szabtak ki rájuk.
Csorba József szerint a Közigazgatási Hivatal egyetlen elmarasztaló megállapítása sem megalapozott, s pláne nem olyan súlyú, hogy komolyan veszélyeztetné az iskola működését. Hangulatkeltésre viszont alkalmasak. Az új eljárás Kőbányára helyezése a rákospalotai jegyző elfogultsága miatt pedig szerinte azért nem fair, mert ilyen alapon maga a Közigazgatási Hivatal is elfogultnak tekinthető a XV. kerületi önkormányzattal szemben (hiszen perben állnak). S ugyanígy Grespik László hivatalvezető is elfogult lehet Csorba József iskolaigazgatóval szemben, aki a novemberi "rutinellenőrzés" kapcsán feljelentette őt hivatali hatalommal való visszaélés miatt.
Szőnyei Tamás
Kronológia
1999. november 12.: A Fővárosi Bíróság közhasznú szervezetként nyilvántartásba veszi az olvasás-írás nehézségekkel küzdő gyermekekkel való szakszerű foglalkoztatás módszertanát terjesztő, őket oktató Meixner Alapítványt. Képviselője: Damó Eszter.
2000. február 14.: A Meixner Alapítvány kuratóriumi ülésén Damó Eszter aláírja a Meixner-iskola alapító okiratát.
2000. február 23.: A rákospalotai képviselő-testület elfogadja a Tóth István Ált. Isk. megszüntetését és a Meixner Alapítvánnyal kötendő közoktatási megállapodás tervezetét.
2000. február 27.: Meghal Meixner Ildikó, a nevét viselő módszer kidolgozója.
2000. május 16.: Nagy Antal rákospalotai jegyző kiadja a Meixner-iskola működési engedélyét.
2000. május 25.: Hajdú László rákospalotai polgármester aláírja a közoktatási megállapodást.
2000. július 7.: Grespik László fővárosi közigazgatási hivatalvezető felszólítja a képviselő-testületet a szerinte jogszabálysértő önkormányzati határozatok július 31-ig történő visszavonására.
2000. augusztus 25.: "A személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak" - írja Grespik a Meixner-iskolában előző nap tartott helyszíni szemléről, de az alapítvány "irathiányosságai" miatt mégis megsemmisíti az iskola működési engedélyét.
2000. augusztus 28.: Pintér Sándor belügyminiszter levele szerint a jogvita nem akadálya a tanévnyitónak, amelyre sor is kerül.
2000. szeptember-október: A Közigazgatási Hivatal visszatartja a Meixner-iskola normatív támogatását.
2000. október 12.: Pintér Sándor felülbírálja az iskola működési engedélyét megsemmisítő Grespik-határozatot.
2000. november 7.: Grespiket fogadja a belügyminiszter, s utasítást ad a normatíva fizetésére és felelősségteljes munkavégzésre.
2000. november 7-8.: Grespik hivatala rajtaütésszerű ellenőrzést tart az iskolában.
2000. november 10.: Megérkezik a normatív támogatás az iskola számlájára.
2001. január 11.: Grespik kéri a Belügyminisztériumot, vonják be a Nemzetbiztonsági Hivatalt a Meixner-ügy vizsgálatába annak állítólagos szcientológiai kapcsolata miatt.
2001. január 23.: A Pesti Központi Kerületi Bíróság május 16-ra halasztja a XV. kerületi önkormányzat és a Közigazgatási Hivatal perének tárgyalását: a hivatal a kerület és az iskola közokatási megállapodásának érvényességét támadja.
2001. március vége: Noha Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa korábban jogszerűnek találta a Meixner-iskola alapítványi működésbe adását és működését, a Közigazgatási Hivatal 2,5 millió forint állami normatívát von el az iskolától, mert állítólag több tanuló után igényelt emelt támogatást, mint ahányan valóban speciális foglalkozásra szorulnak.
2001. április 13.: A Közigazgatási Hivatal újra - gyakorlatilag a belügyminisztert felülbírálva - megsemmisíti az iskola működési engedélyét, és a kőbányai jegyzőre bízza a megismételt engedélyezési eljárás lefolytatását.
2001. április 18.: Az Oktatási Minisztérium közleménye: a közoktatási helyettes államtitkár megvizsgálja a Közigazgatási Hivatal Meixner-iskolát érintő határozatát, de érdemi állásfogalást csak az előzményeket dokumentáló összes irat bekérése és megismerése után alakítanak ki. Majd.
Sok az idegen
Több alkalommal helyezte hatályon kívül a Fővárosi Bíróság a Fővárosi Közigazgatási Hivatal (FKH) külföldi állampolgárok magyarországi tulajdonszerzését elutasító határozatát. Így első fokon igazat adott a bíróság egy francia állampolgárnak, akitől a hivatal tavaly szeptemberben megtagadta a lakásvásárláshoz szükséges engedélyt. Dr. Farkas Lilla, a felperes ügyvédje a Narancsnak elmondta: a Közigazgatási Hivatal túllépett hatáskörén, amikor általános tilalmat határozott meg a külföldi természetes és jogi személyek magyarországi ingatlanszerzése ügyében. Az ügyvéd szerint a hivatal nem tett eleget indoklási kötelezettségének: nem a konkrét ügyet, hanem az általánosságokat vizsgálta, így például, hogy a külföldiek magyarországi tulajdonszerzése sérti-e a közérdeket. Az FKH elutasító határozatából nem derült ki, mely tények alapján állapította meg, hogy a külföldiek ingatlanvásárlása árfelhajtó hatású, tehát ellentétes a közérdekkel. Nem világos az sem, mely forrásokra hivatkozva állítja, hogy a nyolcadik kerületben kiugróan magas a külföldi állampolgárok ingatlanszerzése.
Az FKH az általános eljárási határidőt felrúgva, többször is hiánypótlásra szólította fel a francia állampolgárt: nyilatkoznia kellett például arról is, büntetett előéletű-e, amit pedig az eljárásra vonatkozó jogszabály nem követel.
A Közigazgatási Hivatal egyes döntéseit már az EU-tagállamok magyarországi nagykövetei is kifogásolták.
- v -
