Menjünk csak tüntetni: ordas kamu a kormány meghátrálása CEU-ügyben

Belpol

Palkovics László úgy nyilatkozik, mintha nem olvasta volna a lex CEU-t.

Sokan meghátrálásként értelmezik, Palkovics László CEU-ügyben tett mai nyilatkozatait. A hvg.hu-nak fejtette ki az oktatási államtitkár, hogy az egyetem akkor is folytathatná budapesti működését és az amerikai diplomák kiadását, ha esetleg nem sikerülne határidőig teljesítenie a lex CEU új feltételeit (campus és oktatási tevékenység Amerikában, nemzetközi szerződés a magyar és az amerikai kormány között).

Palkovics szerint ehhez csak arra lenne szükség, hogy a magyar egyetemnek számító Közép-európai Egyetem (KEE) licencszerződéssel végezze a CEU képzéseit Magyarországon. Az államtitkár azt is elmondta, 2009-ben néhány képzésre már létrejött egy ilyen megállapodás a két jogi entitás között, ezt kellene most kibővíteni.

Ez az érvelés azonban több ponton sántít.

A legfeltűnőbb, hogy épp a múlt héten elfogadott lex CEU teszi lehetetlenné a licencszerződéses megoldást amerikai intézmények számára.

A felsőoktatási törvény 77. paragrafusa jelenleg így rendelkezik:

„Az Európai Gazdasági Térségről, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes állam által elismert felsőoktatási intézmény államilag elismert alap-, mester-, illetve azzal egyenértékű – közös képzésnek nem minősülő – osztott képzésének magyar felsőoktatási intézmény által történő indítását az oktatási hivatal nyilvántartásba veszi, ha a képzés megszervezésében az érintett külföldi és magyar felsőoktatási intézmény megállapodott, és a külföldi felsőoktatási intézmény e megállapodásban vállalja a magyar felsőoktatási intézmény által folytatott képzésre tekintettel a külföldi oklevél kiállítását.”

A lex CEU egy keveset idézett szakasza értelmében viszont

hatályát veszti e bekezdésnek az „illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD)” szövegrésze. Ez azt jelenti, hogy felsőoktatási licencszerződést magyar egyetemmel a jövőben csak EGT-tagállamban elismert intézmény köthet, az amerikai CEU nem.

A CEU alkotmányossági kifogásai között szerepel is, hogy ezzel a Közép-európai Egyetem számára lehetetlenné válik „licenciaképzés formájában” végezni a CEU képzéseit. Palkovics államtitkár tehát olyan megoldást javasol az egyetemnek, amelyet egy hete éppen az ő minisztériuma kezdeményezésére tiltott meg a jogalkotó.

Elértük Enyedi Zsoltot, a CEU rektorhelyettesét,

aki megjegyezte, hogy jogászaikkal még értékelik az államtitkár nyilatkozatát, de első ránézésre úgy látja, OECD-országokból valóban lehetetlen lesz a licencmegállapodásra alapuló megoldás.

Ha esetleg ezen a ponton visszakozna a kormány, az sem jelentene megnyugtató megoldást a CEU-nak, mert az egyetem amerikai része akkor is elvesztené magyarországi működési engedélyét. Ezzel Enyedi szerint kiszolgáltatottabbá válnának a magyar kormánynak, és a változás az amerikai akkreditációikra is hatással lehet.

A rektorhelyettes ugyanakkor hozzátette: elképzelhető, hogy az államtitkár tud valamilyen lehetőségről, amiről ők nem. Ezért is furcsa, hogy a megoldási javaslatot nem a tárgyalások során, hanem a sajtóban vetette fel.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.