Mennyiért hallgat el a Heti Válasz?

  • Vári György
  • 2012. június 12.

Belpol

Birtokunkban van egy szerződés, amelyet a Heti Válasz és a második kerületi önkormányzat kötött, s ebben – nem túl nagy összegért – a hetilap vállalja, hogy nem ír semmi sértőt a kerületről. Az ügy további pikantériája, hogy eddig az önkormányzat azt állította, nem fizetett a lap mellékletében való megjelenésért.

Áprilisban megírtuk, hogy két jobboldali hetilap, a Heti Válasz és a Demokrata az utóbbi évek folyamán összesen bő százmillió forintnyi bevételhez jutott a döntő többségükben fideszes budapesti önkormányzatoktól. (Borókai Gábor reagálását a cikkre lásd itt, Bojtár B. Endre válaszát pedig itt – a szerk.) Akkor bekértük a kerületektől a lapokkal kötött megállapodásokat, s noha nem kaptuk meg minden kerülettől a szerződéseket, a megszerzettekből is csinos kis összeállítást tudtunk készíteni. Ám azóta is érkezett néhány kontraktus a postaládánkba, és ezek bizony tartogatnak meglepetéseket.

A második kerület és a Heti Válasz közti, tavalyi évre vonatkozó megállapodás (melyet most küldött el az önkormányzat) legszembeszökőbb pontja, hogy „azonnali hatályú, rendkívüli felmondás joga illeti meg továbbá a megbízót, amennyiben a Heti Válasz c. hetilapban a Megbízó érdekét bizonyíthatóan sértő információ, tényközlés, hirdetés, tájékoztatás jelenik meg”. Az orgánum tehát azt vállalta magára, hogy nem ír semmi rosszat megbízójáról, még akkor sem, ha esetleg lenne mit. Tettek ugyanilyen vállalást Óbudával, Budafok-Téténnyel és a Hegyvidéki Önkormányzattal kapcsolatban is, eleve lemondva az újságírás egyik alapfeladatáról.

Az idézett szerződés egyéb pontjai a Pest-Budai Látkép című mellékletben való megjelenésre vonatkoznak. A második kerület az előző cikkünk készültekor még azt állította, hogy bartermegállapodása volt a Heti Válasszal. Sőt, először azt írták, hogy az önkormányzat a folyóiratnak pusztán megrendelője, csak újabb érdeklődésünkre mondták el, hogy ha a hivatal nem is, de a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő Budai Polgár Nonprofit Kft.-nek volt „barter jellegű” szerződése a Heti Válasz Kft.-vel a Pest-Budai Látkép című melléklet támogatására vonatkozóan (azaz pénzt nem utaltak, de valamilyen ellenszolgáltatást nyújtottak). Most viszont a megküldött, 2011-re vonatkozó szerződésből feketén-fehéren kiderül, hogy a lap a kerülettől a melléklet támogatásáért – és a kedvezőtlen információk elhallgatásáért – havi 275 ezer forintot, év végéig tehát összesen 3 millió 300 ezret (plusz áfát) kapott. A bartermegállapodásokhoz, mint végül megtudtuk (no nem a megküldött szerződésből, hanem további kérdéseinkre adott válaszokból), annyi köze volt az ügyletnek, hogy a fizetésen felül később még arról is megállapodtak, hogy a Heti Válasz és a kerületi újság kölcsönösen hirdethetnek egymásnál. Tehát a mellékletbeli megjelenésért fizetett összegek – mint azt a szerződések hangsúlyozzák is – nem foglalják magukban az önkormányzatok esetleges hirdetéseit, azokért külön kellett viszontszolgáltatni vagy fizetni.

Az önkormányzat kérdésessé vált szavahihetőségének fényében aggasztónak tűnik, hogy a kerület mindössze ezt az egy szerződést bocsátotta végül rendelkezésünkre, noha a Heti Válasz is és a szerződések preambuluma is azt jelzi, hogy a kezdetektől „támogatják” a melléklet megjelenését.

Bónusz

Az első cikk megjelenése óta megkaptuk a XII. Kerületi Önkormányzat és a Magyar Demokratát kiadó Artamondo Kft. idei szerződését is, amely annyit ír csak elő ellenszolgáltatásként Bencsik lapjának havi 300 ezer forintért, a szerződés időtartamára tehát összesen 3 millió 600 ezer forintért cserébe, hogy „jelentősen működjön közre” a Hegyvidéki Önkormányzat „kulturális tevékenységének, munkájának és projektjeinek” népszerűsítésében. Mivel sem a megjelenések mennyiségét, sem terjedelmét nem írja elő a kontraktus, jóformán semmilyen teljesítményt nem kérhet számon a „támogatási szerződést” megkötő önkormányzat.

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.