Szőcs Géza kilenc bűne

  • narancs.hu
  • 2012. június 13.

Belpol

A távozó Szőcs Géza kétéves ténykedése igen komoly károkat okozott a magyar kultúrának. Kilenc nyomós okkal érvelünk.

A kulturális államtitkár nem csupán bejelentette lemondását, hanem előzékenyen mindjárt kétéves tevékenykedésének mérlegét is megvonta. A Szőcs Géza által Szőcs Gézáról felfestett kép felettébb diadalmas: állítása szerint egyebek mellett ő akadályozta meg hősies két kezével Alföldi Róbert leváltását a Nemzeti Színház éléről, fontos (mármint neki fontos) filmeknek biztosított támogatást, továbbá megmentette az 56-os Intézetet, sőt − és ez tényleg rendkívüli hazafias tett − menteni próbálta az író Csurkát a kortárs nácizmusnak hazánkban utat törő politikus Csurkától. Volt pár kisebb melléfogás talán − vélte a távozó államtitkár −, de hát a legjobb családokban is megesik ilyesmi, kár is ezekre pazarolni a szót. Legalábbis szerinte.

Mi viszont úgy látjuk, hogy igenis érdemes lajstromba szedni Szőcs Géza tevékenységének a magyar kultúra számára jelentős károkat okozó legsötétebb állomásait.

Irodalom

1. Azt például, hogy idén és tavaly fogta magát, és csak azért is belerondított a számos írószervezet konszenzusos döntésével József Attila-díjra felterjesztettek névsorába. Itt kihúzott, ott beírt, az eljárás otrombaságán joggal háborgó Kukorelly Endrének pedig bicskanyitogatóan pökhendi levélben válaszolt.

2. Hogy néhány hete végigrodeózott („ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánom...”) Romániában Nyirő József hamvaival, és láthatóan képtelen volt megérteni, miért rendkívül káros, ha a nyilaskormány egyik legodaadóbb hívének ravatala mellett díszőrséget állnak a magyar állam reprezentatív képviselői.

3. Hogy megspórolta az értelmes válaszadást arra a kérdésre, miért is kell az egyebek mellett a magyar irodalom külföldi fordítóit és kiadóit támogató, valamint irodalmunk külföldi marketingjét szervező Magyar Könyv Alapítványt ellehetetleníteni.

Színház

4. Hogy regnálása idején bezárt a Budapesti Kamaraszínház és a Játékszín. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium 2012. január 1-jétől bontotta fel a két fővárosi színház szerződését, amellyel a tárca 477 millió forintot takarított meg.

5. Ott volt aztán a hírhedt Trafó-ügy: jól emlékszünk rá, hogy Szőcs még tavaly márciusban lebegtette meg a parlamentben, hogy Bozsik Yvette-nek és Markó Ivánnak szánná a Szabó György által amúgy kiválóan vezetett Trafót. Az ügy jelentős sajtóvisszhangot váltott ki. Bozsik végül is megkapta a Trafót, hogy aztán néhány hét múltán, az intézménynek és a budapesti kulturális életnek is károkat okozva szépen visszalépjen.

6. Nehéz megfeledkezni továbbá arról, hogy Szőcs államtitkársága alatt kezdett elsorvadni a hazai alternatív színházi szféra, és került Vidnyánszky Attila (színház)politikailag is túlsúlyos hatalmi pozícióba.

Múzeumok

7. Szőcs Géza államtitkárságával kezdődött a megyei múzeumok hálózatának leépítése, kivéreztetése, amiről szintén írtunk korábban itt és itt.

8. Továbbá emlékezhetünk arra is, hogy a Műcsarnok tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2010 végén érvénytelennek minősítette az intézmény ügyvezető igazgatói posztjára kiírt pályázatot, mert egyik pályázat sem felelt meg Szőcs Géza ízlésének.

Film

9. Végezetül annak is itt kell szerepelnie, hogy Szőcs Géza tehetetlenül szemlélte, ahogy az egész magyar játékfilmgyártást egyetlen (Andy Vajna nevű) ablak mögé kényszerítették.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.