Ami a harmadik negyedéves GDP-adat mögött van

Messze még az alja?

Belpol

Messze nem a kormány által vártaknak megfelelően alakult a GDP a harmadik negyedévben, de Orbánéknak „szerencsére” ismét van egy gazdaságpolitikai akciótervük. Könnyű megtippelni, milyen hatásuk lesz az intézkedéseknek, ha a cél az export felpörgetése, nem pedig a bizalom helyreállítása.

A fő kérdés, hogy mikor szeret ki Orbán Viktor a mágus Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterből. Bár egyelőre töretlennek tűnik a hit, kérdés, meddig lehet még eladni a „jövőre beindul a gazdaság, utána meg 4 százalék feletti lesz a GDP-bővülés” című mesét. Ennek ugyanis először tavaly, másodszor az idén meg kellett volna történni, most mégis itt állunk a recesszió küszöbén.

Nyeletlen balta

A 2024-re bemondott 4 százalékot persze nem hitte el senki, talán maga Nagy Márton sem, csak mert nagyot álmodni, hátha ez szép önbeteljesítő jóslattá válik. Ám ahogy teltek a negyedévek, úgy csökkent a növekedési prognózis, legutóbb már 2,2 százalékról csorgatta le a nemzetgazdasági tárca 1,5 százalékra. Technikailag ez még összejöhet – hiszen az első háromnegyed évben meglett belőle 0,7, s így azért ehhez bitang erős utolsó negyedév kellene –, de valójában kizárt. A jövő évre nem is igen meri a kormány bemondani a 4 százalékot, inkább a 3–6 lett a mondás, ennek a sávnak a teteje impozáns, de az sem nagy égés, ha csak az alja lesz meg. A háromnegyed éves GDP-adat tükrében indokolt lehet ezt a hármast is inkább „kettőegészvalamennyire” kanyarítani – a költségvetés benyújtásakor kiderül, így lesz-e. Persze, a költségvetést egyelőre Varga Mihály pénzügyminiszter jegyzi, nem pedig Nagy Márton.

Nem tudni pontosan, hogyan is jött össze a harmadik negyedévben az elemzők által várt 0,2 helyett mínusz 0,7 százalék, a részletes adatokra várni kell. Annyi biztos, hogy a nyári aszály hatása ebben a negyedévben megmutatkozott, de nagyjából ez az egyetlen tétel, amelynél tényleg vis maiort kiálthat a kormány. A többi nehezen védhető, például az is, hogy mindenről a német gazdaság megtorpanása tehet. Az kétségtelen, hogy a magyar ipar jelentős részben támaszkodik a német gazdaságra, de azért ezt nem volt kötelező így alakítani. Meg aztán a szintén németfüggő cseh gazdaság képes volt némi növekedésre, ahogyan maga a bűnbak német is. Vagyis volt itt más is, mint a német átok. Vélhetően a beruházások korábbi gyászos alakulása, az ipar és a zuhanó építőipar a harmadik negyedévben sem fordult száguldásba, a rossz GDP-adatot emellett a magához térni képtelen fogyasztás is ronthatta.

Vajon képes lesz a kormány olyan ösztönzőket beépíteni a rendszerbe, amelyek átbillenthetik a mostani nagyon rossz hangulatot? Erre, átnézve Nagy Márton 21 pontos gazdaságélénkítő programját, nincs túl sok esély – valójában az elmúlt időszak legőszintébb lépése az volt, hogy átnevezték Nagy minisztériumát gazdaságfejlesztésiről nemzetgazdaságira.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.