Ami a harmadik negyedéves GDP-adat mögött van

Messze még az alja?

Belpol

Messze nem a kormány által vártaknak megfelelően alakult a GDP a harmadik negyedévben, de Orbánéknak „szerencsére” ismét van egy gazdaságpolitikai akciótervük. Könnyű megtippelni, milyen hatásuk lesz az intézkedéseknek, ha a cél az export felpörgetése, nem pedig a bizalom helyreállítása.

A fő kérdés, hogy mikor szeret ki Orbán Viktor a mágus Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterből. Bár egyelőre töretlennek tűnik a hit, kérdés, meddig lehet még eladni a „jövőre beindul a gazdaság, utána meg 4 százalék feletti lesz a GDP-bővülés” című mesét. Ennek ugyanis először tavaly, másodszor az idén meg kellett volna történni, most mégis itt állunk a recesszió küszöbén.

Nyeletlen balta

A 2024-re bemondott 4 százalékot persze nem hitte el senki, talán maga Nagy Márton sem, csak mert nagyot álmodni, hátha ez szép önbeteljesítő jóslattá válik. Ám ahogy teltek a negyedévek, úgy csökkent a növekedési prognózis, legutóbb már 2,2 százalékról csorgatta le a nemzetgazdasági tárca 1,5 százalékra. Technikailag ez még összejöhet – hiszen az első háromnegyed évben meglett belőle 0,7, s így azért ehhez bitang erős utolsó negyedév kellene –, de valójában kizárt. A jövő évre nem is igen meri a kormány bemondani a 4 százalékot, inkább a 3–6 lett a mondás, ennek a sávnak a teteje impozáns, de az sem nagy égés, ha csak az alja lesz meg. A háromnegyed éves GDP-adat tükrében indokolt lehet ezt a hármast is inkább „kettőegészvalamennyire” kanyarítani – a költségvetés benyújtásakor kiderül, így lesz-e. Persze, a költségvetést egyelőre Varga Mihály pénzügyminiszter jegyzi, nem pedig Nagy Márton.

Nem tudni pontosan, hogyan is jött össze a harmadik negyedévben az elemzők által várt 0,2 helyett mínusz 0,7 százalék, a részletes adatokra várni kell. Annyi biztos, hogy a nyári aszály hatása ebben a negyedévben megmutatkozott, de nagyjából ez az egyetlen tétel, amelynél tényleg vis maiort kiálthat a kormány. A többi nehezen védhető, például az is, hogy mindenről a német gazdaság megtorpanása tehet. Az kétségtelen, hogy a magyar ipar jelentős részben támaszkodik a német gazdaságra, de azért ezt nem volt kötelező így alakítani. Meg aztán a szintén németfüggő cseh gazdaság képes volt némi növekedésre, ahogyan maga a bűnbak német is. Vagyis volt itt más is, mint a német átok. Vélhetően a beruházások korábbi gyászos alakulása, az ipar és a zuhanó építőipar a harmadik negyedévben sem fordult száguldásba, a rossz GDP-adatot emellett a magához térni képtelen fogyasztás is ronthatta.

Vajon képes lesz a kormány olyan ösztönzőket beépíteni a rendszerbe, amelyek átbillenthetik a mostani nagyon rossz hangulatot? Erre, átnézve Nagy Márton 21 pontos gazdaságélénkítő programját, nincs túl sok esély – valójában az elmúlt időszak legőszintébb lépése az volt, hogy átnevezték Nagy minisztériumát gazdaságfejlesztésiről nemzetgazdaságira.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Váratlanul

Az ír szerző negyedik, sakkal erősen átitatott regényének szervező motívumai a szereplők éle­tébe érkező nem várt elemek.

A távolság

Az író-rendező-vágó nem lacafacázik: már az első jelenetben ott vonaglik egy tucat eszkortlány a sztriptízbár kanosabb (és pénzesebb) vendégeinek ölében, üvölt a zene, pukkan a pezsgő.

Hagytuk, hogy így legyen

  • - turcsányi -

Nagyon közel megyünk. Talán túl közel is. A komfortérzetünk szempontjából biztosan túl közel, bár a dokumentumfilm műfaja nem a komfortérzetünk karbantartására lett kitalálva, hanem azért, hogy felrázzon. Ez játékszabály, ám mégis kérdéses, hogy mennyiben kárhoztatható bárki is, aki nem rendel felrázást.

Egymás közt

Első ízben rendez olyan tárlatot a Ludwig Múzeum, amelyen kizárólag női alkotóknak a nőiség témáját feldolgozó munkái szerepelnek. A válogatás ezen első része a női szerepek és a nők megjelenítése körüli anomáliákra fókuszál a múzeum gyűjteményében őrzött műveken keresztül.

Semmi se drága

„Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: / Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza” – üzeni háromszáz idióta a lidérces múltból, csókol anyád, Szimónidész aláírással. Oh, persze, ezek csak a hülye görögök voltak, könnyű volt nekik hülyének lenni. Mi magyarok, már okultunk 1956 tapasztalatából, s sosem követnénk el efféle balgaságot.

Úgy lezáródott

Napok óta tartja izgalomban a magyar hazát az a kérdés, hogy október 9-én ki záratta le azt a kiskőrösi vasúti átkelőt, amelynél Szijjártó Péter külügyminiszter és Mészáros Lőrinc nagyberuházó & nagyvállalkozó & a szeretett vezető körüli mindenes megtekinthette a Budapest–Belgrád vasútvonal adott szakaszát és felavathatta az utolsó sínszál lerakását és összecsavarozását, vagy mit.

Sokan, mint az oroszok

Oroszország a hatalmas veszteségek dacára sem szenved emberhiányban az ukrán frontokon. Putyinék mostanra megtanulták, hogyan vegyék meg állampolgáraikat a családjuktól. A politikailag kockázatos mozgósítás elrendelésére semmi szükség – az üzlet működik. De hogyan?

Ellenzékellenzés

  • Ripp Zoltán

A Magyar Péter-jelenség a magyar társa­dalom betegségének tünete. Ugyanannak az immunhiányos állapotnak, amely a liberális demokrata jogállam bukását és Orbán hatalomban tartását előidézte. Ez az állítás persze magyarázatra szorul.