Ami a harmadik negyedéves GDP-adat mögött van

Messze még az alja?

Belpol

Messze nem a kormány által vártaknak megfelelően alakult a GDP a harmadik negyedévben, de Orbánéknak „szerencsére” ismét van egy gazdaságpolitikai akciótervük. Könnyű megtippelni, milyen hatásuk lesz az intézkedéseknek, ha a cél az export felpörgetése, nem pedig a bizalom helyreállítása.

A fő kérdés, hogy mikor szeret ki Orbán Viktor a mágus Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterből. Bár egyelőre töretlennek tűnik a hit, kérdés, meddig lehet még eladni a „jövőre beindul a gazdaság, utána meg 4 százalék feletti lesz a GDP-bővülés” című mesét. Ennek ugyanis először tavaly, másodszor az idén meg kellett volna történni, most mégis itt állunk a recesszió küszöbén.

Nyeletlen balta

A 2024-re bemondott 4 százalékot persze nem hitte el senki, talán maga Nagy Márton sem, csak mert nagyot álmodni, hátha ez szép önbeteljesítő jóslattá válik. Ám ahogy teltek a negyedévek, úgy csökkent a növekedési prognózis, legutóbb már 2,2 százalékról csorgatta le a nemzetgazdasági tárca 1,5 százalékra. Technikailag ez még összejöhet – hiszen az első háromnegyed évben meglett belőle 0,7, s így azért ehhez bitang erős utolsó negyedév kellene –, de valójában kizárt. A jövő évre nem is igen meri a kormány bemondani a 4 százalékot, inkább a 3–6 lett a mondás, ennek a sávnak a teteje impozáns, de az sem nagy égés, ha csak az alja lesz meg. A háromnegyed éves GDP-adat tükrében indokolt lehet ezt a hármast is inkább „kettőegészvalamennyire” kanyarítani – a költségvetés benyújtásakor kiderül, így lesz-e. Persze, a költségvetést egyelőre Varga Mihály pénzügyminiszter jegyzi, nem pedig Nagy Márton.

Nem tudni pontosan, hogyan is jött össze a harmadik negyedévben az elemzők által várt 0,2 helyett mínusz 0,7 százalék, a részletes adatokra várni kell. Annyi biztos, hogy a nyári aszály hatása ebben a negyedévben megmutatkozott, de nagyjából ez az egyetlen tétel, amelynél tényleg vis maiort kiálthat a kormány. A többi nehezen védhető, például az is, hogy mindenről a német gazdaság megtorpanása tehet. Az kétségtelen, hogy a magyar ipar jelentős részben támaszkodik a német gazdaságra, de azért ezt nem volt kötelező így alakítani. Meg aztán a szintén németfüggő cseh gazdaság képes volt némi növekedésre, ahogyan maga a bűnbak német is. Vagyis volt itt más is, mint a német átok. Vélhetően a beruházások korábbi gyászos alakulása, az ipar és a zuhanó építőipar a harmadik negyedévben sem fordult száguldásba, a rossz GDP-adatot emellett a magához térni képtelen fogyasztás is ronthatta.

Vajon képes lesz a kormány olyan ösztönzőket beépíteni a rendszerbe, amelyek átbillenthetik a mostani nagyon rossz hangulatot? Erre, átnézve Nagy Márton 21 pontos gazdaságélénkítő programját, nincs túl sok esély – valójában az elmúlt időszak legőszintébb lépése az volt, hogy átnevezték Nagy minisztériumát gazdaságfejlesztésiről nemzetgazdaságira.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.