Mészáros és Szíjj alapja építhet autópályákat

  • narancs.hu
  • 2022. május 6.

Belpol

Csak így érdemes koncessziós szerződést kötni, ahogy most intézte a kormány, és nem úgy, ahogy az elődei, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága szerint. A DK európai parlamenti képviselője szerint viszont ez megint lopás.

35 évre szóló koncessziós szerződést kötött az autópályákra a kormány, a döntés értelmében a Themis Magántőkealap vezette konzorcium nyert, amely Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető – írja a Portfolio.hu.

A döntésről Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke és Csekő Zsolt, a Nemzeti Koncessziós Iroda elnöke tájékoztatott pénteken. A döntést három éve készítették elő. Szóba került, hogy az Európai Uniótól ilyen célra már nem kap támogatást az ország, így csak a költségvetésből vagy más forrásból juthat erre pénz 2022 után.

A kiírás autópálya-építésre és -karbantartásra együtt vonatkozott. 2032-ig 317 kilométeren kell új autópályát építeni, 265 kilométeren sávbővítést terveznek, az üzemeltetés és fenntartás feladata pedig 1044 kilométerre vonatkozik. 

A döntéshez kapcsolódva a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága közleményt juttatott el az MTI-hez. Ebben az áll, hogy a Koncessziós Tanáccsal együtt azt javasolják, a kormány fontolja meg az M5 és M6 autópályákra vonatkozó, élő koncessziós szerződések feltételeinek újratárgyalását is.

Az indok: az állam szempontjából „rendkívül kedvezőtlen szerződéseket kötöttek a 2010 előtti kormányok az M5 és az M6 jelzésű autópályák koncessziós hasznosítása érdekében”. Ezt a Koncessziós Tanács számára készített „hiánypótló, tudományos mélységű összehasonlító vizsgálata” állapította meg. 

Az állam a szerződések szerint rendelkezésre állási díjat (RÁD) fizet a magánbefektetőknek. A szerződések hátrányos pénzügyi modelljei miatt a 2008-2012 közötti éveket nézve az államnak több mint 100 milliárd forinttal többe került az M5 és M6 autópályák rendelkezésre állási díját kifizetni, mint amennyi bevétele összesen származott az autópályák használatának díjfizetéséből, annak ellenére, hogy az M5 és M6 autópályák hossza együttesen az ország jelenlegi teljes díjköteles úthálózatának csupán a 6%-a – állapította meg a vizsgálat. 

Jelentős, mintegy 160 milliárd forint szabad pénzáramra tesz szert az M5 autópályát üzemeltető koncessziós társaság annak következtében, hogy a koncessziós szerződésben a rendelkezésre állási díj legjelentősebb elemét a felvett hitel adósságszolgálatára való hivatkozással alakították ki.

Ugyanakkor a koncessziós szerződéshez képest a hitel futamideje 5,5 évvel korábban lejár, vagyis az utolsó 5,5 évben a rendelkezésre állási díj fizetése anélkül marad fenn, hogy a koncesszornak a hitelt törleszteni kellene.

A vizsgálat továbbá megállapította, hogy a társasági adó mértékének kedvező változása miatt a jellemzően külföldi hátterű koncessziós társaságok mintegy 23,5 milliárd forint extra nyereséget realizálnak a szerződéses időszak végéig, míg az állam, mint koncesszióba adó az adózási környezet kedvező megváltozásából semmilyen formában nem részesedik.

Szintén lényeges szempont, hogy a koncesszorok az eredetileg tervezetthez képest alacsonyabb működési költséggel üzemeltetik az említett autópálya szakaszokat. Valamennyi koncesszor lényegesen több osztalékot vett ki a szerződések megkötése óta, mint az az eredeti terveikben szerepelt. A kivett osztalék mértéke jelenleg 144 milliárd forint. A szerződések végéig pedig 70%-kal lehet több, mint amit a koncesszorok eredetileg terveztek.

„A Nemzeti Koncessziós Iroda által előkészített új koncessziós szerződéstervezet orvosolta azon hiányosságokat, melyek a korábbi szerződésekben azonosításra kerültek. Az így előkészített szerződés valamennyi vizsgálati szempont alapján megfelelően képviseli a Magyar Állam érdekeit” – fogalmaz a közlemény. 

A DK a már megszületett döntéssel kapcsolatban közleményt juttatott el többek közt a narancs.hu-hoz is. Ebben az áll, hogy Rónai Sándor európai parlamenti képviselő levélben fordul az Európai Bizottság elnökéhez.  

„Miközben Orbán lopásai miatt nem kap az ország uniós támogatásokat, a magyar miniszterelnök képtelen leállni, most éppen az autópályák kezelését adták át 35 évre Mészáros Lőrincnek. A Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselőjeként ezért levélben fordulok Ursula von der Leyenhez, melyben arra kérem az Európai Bizottság elnökét, hogy vizsgálják ki az ügyet. Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy Orbánék simán előkészítik a terepet a további lopásokhoz is tizenévekre előre. A magyar autópályákat ugyanis uniós támogatások segítségével építették a magyar emberek hasznára, és nem azért, hogy egy felcsúti gázszerelő tulajdonába kerüljenek!” – érvel Rónai Sándor.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.