Mi a baj a bárányhimlő elleni védőoltás tervezett szabályozásával?

Belpol

Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke elmagyarázza.

Szeptembertől kötelezővé és ingyenessé válik a bárányhimlő elleni védőoltás, aminek a szakma kifejezetten örül – annak viszont kevésbé, hogy a beadási időpontokról a kormány egyoldalúan, az érintett orvosok megkérdezése nélkül döntött. Jelen állás szerint a rendelkezés nem egyezik sem a nemzetközi, sem pedig a hazai szakmai ajánlásokkal. Aktuális lapszámunkban Póta Györgyöt kérdeztük a szabályozás körüli problémákról, a szomszédos országokban tomboló kanyarójárványról és az oltásellenességről.

Részlet az interjúból:

Magyar Narancs: A szakma rég­óta szerette volna, ha a bárányhimlő elleni oltás kötelezővé válna. Most ez megtörtént, azonban nem felhőtlen az öröm. Mi a baj a szabályozással?

Póta György: Hosszú évek óta küzdöttünk azért, hogy a bárányhimlő elleni oltás is kötelezővé váljon, szakmai javaslatokat is küldtünk a kormány részére. Éppen ezért örültünk, amikor Lázár János a tavalyi országgyűlési választások előtt bejelentette, hogy ez az oltás 2019-től kötelező lesz. Mivel a szakmában egyértelmű konszenzus van arról, hogy a bárányhimlő elleni oltást a meglévő oltási rendbe kell beilleszteni, vagy­is az eddigi kötelező oltásokkal egyszerre kell beadni, nem igazán értjük, hogy a most bejelentett szabályozás ettől miért tér el. Valamiért úgy kommunikálják ezt az egészet, mintha a bárányhimlő elleni egy új oltás lenne, amelynek új oltási időpontot kell találni, pedig ezt szakmailag semmi sem igazolja. Hosszú évek óta oltunk bárányhimlő ellen, az első oltást 15, a másodikat – mert kettő kell a teljes védelemhez – 18 hónapos korban adjuk. Jelen állás szerint azonban a kormány rendelkezése szerint a 13., illetve a 16. hónapban kell majd beadni. Ez a felállás nagyon romboló, és nem tudjuk, hogy ki és honnan vette.

false

 

Fotó: Németh Dániel

*

MN: A bárányhimlő elleni védőoltásra vonatkozó bejelentés során elhangzott a kormány részéről, hogy a magyar védőoltási rend példaértékű a világon.

PGY: Ez tényleg így van. A magyar oltási rend még a szocializmusból ránk maradt rendszer, amelynek lényege, hogy mindenki ingyen megkapja a legfontosabb védőoltásokat, ennek be­adását pedig maximálisan ellenőrzik, tehát ez alól nem mentesül senki. Láthatjuk, mi történik most azokban az országokban, ahol a kanyaró ellen nem kötelező oltani. Olyan helyeken is kitört a járvány, ahol egyébként az egészségügyi ellátás nem mondható rossznak, és itt most nem Ukrajnára gondolok, hanem például Olaszországra vagy az Egyesült Államokra. A minap olvastam, hogy a Karib-tengeren karantént rendeltek el egy hajón és nem engedték kikötni, mert az utasok között megjelent a kanyaró. Később kiderült, hogy a hajón szcientológusok voltak, akik megrögzött oltásellenesek.

További részletekért keresse az e heti Magyar Narancsot az újságárusoknál vagy fizessen elő online.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.