Mi a baj a bárányhimlő elleni védőoltás tervezett szabályozásával?

Belpol

Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke elmagyarázza.

Szeptembertől kötelezővé és ingyenessé válik a bárányhimlő elleni védőoltás, aminek a szakma kifejezetten örül – annak viszont kevésbé, hogy a beadási időpontokról a kormány egyoldalúan, az érintett orvosok megkérdezése nélkül döntött. Jelen állás szerint a rendelkezés nem egyezik sem a nemzetközi, sem pedig a hazai szakmai ajánlásokkal. Aktuális lapszámunkban Póta Györgyöt kérdeztük a szabályozás körüli problémákról, a szomszédos országokban tomboló kanyarójárványról és az oltásellenességről.

Részlet az interjúból:

Magyar Narancs: A szakma rég­óta szerette volna, ha a bárányhimlő elleni oltás kötelezővé válna. Most ez megtörtént, azonban nem felhőtlen az öröm. Mi a baj a szabályozással?

Póta György: Hosszú évek óta küzdöttünk azért, hogy a bárányhimlő elleni oltás is kötelezővé váljon, szakmai javaslatokat is küldtünk a kormány részére. Éppen ezért örültünk, amikor Lázár János a tavalyi országgyűlési választások előtt bejelentette, hogy ez az oltás 2019-től kötelező lesz. Mivel a szakmában egyértelmű konszenzus van arról, hogy a bárányhimlő elleni oltást a meglévő oltási rendbe kell beilleszteni, vagy­is az eddigi kötelező oltásokkal egyszerre kell beadni, nem igazán értjük, hogy a most bejelentett szabályozás ettől miért tér el. Valamiért úgy kommunikálják ezt az egészet, mintha a bárányhimlő elleni egy új oltás lenne, amelynek új oltási időpontot kell találni, pedig ezt szakmailag semmi sem igazolja. Hosszú évek óta oltunk bárányhimlő ellen, az első oltást 15, a másodikat – mert kettő kell a teljes védelemhez – 18 hónapos korban adjuk. Jelen állás szerint azonban a kormány rendelkezése szerint a 13., illetve a 16. hónapban kell majd beadni. Ez a felállás nagyon romboló, és nem tudjuk, hogy ki és honnan vette.

false

 

Fotó: Németh Dániel

*

MN: A bárányhimlő elleni védőoltásra vonatkozó bejelentés során elhangzott a kormány részéről, hogy a magyar védőoltási rend példaértékű a világon.

PGY: Ez tényleg így van. A magyar oltási rend még a szocializmusból ránk maradt rendszer, amelynek lényege, hogy mindenki ingyen megkapja a legfontosabb védőoltásokat, ennek be­adását pedig maximálisan ellenőrzik, tehát ez alól nem mentesül senki. Láthatjuk, mi történik most azokban az országokban, ahol a kanyaró ellen nem kötelező oltani. Olyan helyeken is kitört a járvány, ahol egyébként az egészségügyi ellátás nem mondható rossznak, és itt most nem Ukrajnára gondolok, hanem például Olaszországra vagy az Egyesült Államokra. A minap olvastam, hogy a Karib-tengeren karantént rendeltek el egy hajón és nem engedték kikötni, mert az utasok között megjelent a kanyaró. Később kiderült, hogy a hajón szcientológusok voltak, akik megrögzött oltásellenesek.

További részletekért keresse az e heti Magyar Narancsot az újságárusoknál vagy fizessen elő online.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.