A magyar kormány 2014. március 14-én írta alá az Isztambuli Egyezményt, ami a nők elleni- és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célozza. Ratifikálnia viszont azóta sem sikerült, vagyis azóta sem tette a hazai jogrendszer részévé, s így nem vált számonkérhető normává.
Az Isztambuli Egyezmény ratifikációja ellen többféle narratívával állt már elő a Fidesz-KDNP. Míg a magyar kormány tagjai az aláírást követő években még arról beszéltek, hogy rendkívül idő- és pénzigényes folyamatról van szó. Az utóbbi években már egyre kritikusabb hangnemben szólaltak meg az ügyben. Pedig saját bevallásuk szerint ők igenis mindent megtesznek a nők, a gyerekek és a család védelméért.
| Mi az Isztambuli Egyezmény? Az Európa Tanács 2011-ben elfogadott Isztambuli Egyezménye a nők elleni- és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célozza. Az egyezmény célja azon szakpolitikák megreformálása, amelyek védelmet és segítséget nyújtanak a nőkkel szembeni erőszak áldozatainak. Emellett az érintett szervezetek és a bűnüldöző hatóságok támogatását és segítését célozza, azért, hogy hatékonyan együtt tudjanak működni a nőkkel szembeni erőszak megszüntetésére irányuló integrált megközelítés elfogadásában. Az Isztambuli Egyezmény több évtizedes bevált módszereken alapul, meghatározza a legfőbb beavatkozási területeket és feladatokat. Az Isztambuli Egyezmény teljes szövege itt olvasható el. |
Múltidéző
Civil nőjogi szervezetek évek óta sürgetik a 2014-ben aláírt egyezmény ratifikálását. Volt, mikor az országgyűlés szavazott is róla, de 2015-ben a Szelényi Zsuzsa által benyújtott javaslatot simán leszavazták. Ekkortájt a jobbikos – ma már a Fidesz-közeli Mi Hazánk Mozgalomban politizáló – Dúró Dóra is előszeretettel hangoztatta, hogy az Isztambuli Egyezmény “nem foglalkozik a családon belüli erőszak legelterjedtebb és legbrutálisabb formájával, az abortusszal”. Érdekes, hogy hasonló érvek a kormánypárti médiában is előkerültek.
| ||
Ebben az időben a Fidesz azt állította, azért nem szavazták meg az ellenzéki javaslatot a ratifikációról, mert az már akkor folyamatban volt, merthogy az Igazságügyi Bizottságban külön munkacsoport foglalkozott az előkészítésével. Azonban e munkacsoport tagjainak kilétére és pontos tevékenységére – már ha volt ilyen – nem derült fény, az állítólagos munkába az Isztambuli Egyezmény vonatkozó rendelkezéseivel ellentétesen pedig egyetlen áldozatvédő civil szervezetet sem vontak be.
Még 2015-ben Balog Zoltán miniszter országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a kapcsolati erőszak elleni hatékony fellépést elősegítő nemzeti stratégiai célok meghatározásáról. Azonban az akkori emberminiszter javaslata sem szemléletében, sem tartalmában nem volt összhangban az Isztambuli Egyezménnyel. Hogy csak egy példát említsünk, a kapcsolati erőszakot nem a nemi egyenlőtlenségek és hatalmi viszonyok, hanem életvezetési és párkapcsolati problémák megnyilvánulásának tekintette.
2016. márciusában a NANE, a PATENT, a Női Érdek, valamint 14 további civil szervezet petíciót indított a ratifikáció érdekében. Áprilisban, majd decemberben Szelényi Zsuzsanna, Szél Bernadett és Bangóné Borbély Ildikó újabb határozati javaslatot nyújtottak be, amit újra leszavaztak a kormánypárti politikusok. Ekkor hangoztatta Szél Bernadett azt a később valósnak bizonyuló feltételezést, mely szerint a kormány márpedig „ideológiai okokból” nem ratifikálja az egyezményt.
A nem az nem!
Aztán 2017-ben Répássy Róbert az Igazságügyi Bizottság ülésén már arra hivatkozott, hogy "az egyezmény a gender ideológia trójai falovát jelentheti”. Ekkor a ratifikációról szóló javaslat már bizottsági szinten elakadt. Még az év májusában az Alapjogokért Központ „Nem a genderegyezményre” címmel adott ki közleményt, amelyben szintén a „társadalmi nem” fogalmának használatát emelték ki az Isztambuli Egyezmény egészéből.
Nem sokkal később jelentkezett összeesküvés-elméletével az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség is, amely a több nem közüli szabad választással és a transznemű emberekkel, nemátalakító műtétek iskolai oktatásával riogatott. Ekkortájt tehát világossá vált a kormány álláspontja az Isztambuli Egyezményről.
| ||
Szél Bernadett mindezek ellenére 2017-ben az akkori igazságügyi minisztert, Trócsányi Lászlót kérdezte, mikorra várható a nők elleni erőszak felszámolásáról szóló Isztambuli Egyezmény ratifikálása. Trócsányi írásbeli válaszában azt hangsúlyozta, hogy a két éves csúszás ellenére a kormány „fontos feladatának tartja az egyezmény ügyét”. Trócsányi a csúszást azzal indokolta, hogy „fel kell mérni a belső jogi környezetet annak érdekében, hogy ne legyen jogrendszerünkben olyan szabályozási elem, mely a nemzetközi egyezménnyel ellentétes”.
Tócsányit követve Varga Judit tavaly igazságügyi miniszteri meghallgatásán viszont konkrétan politikai hisztinek minősítette a nemzetközi szerződést.
Menekültek, gender, zéró tolerancia
Bár, mint ahogy azt Varga Judit igazságügyi miniszter néhány napja csilli-villi imázsfilmjében bejelentette, zéró toleranciát hirdetett az erőszakkal szemben. A miniszter a győri kettős gyerekgyilkosság után készült videójában azt is közölte, hogy a kormány nem ratifikálja az Isztambuli Egyezményt, mert az szerinte támogatja a migrációt, és egyebek mellett azt állítja, hogy "az emberek nem férfinak és nőnek születnek, hanem léteznek társadalmi nemek".
Varga Judit szerint a győri kettős gyerekgyilkosságnak semmi köze az Isztambuli Egyezményhez. Mármint annak a gyilkosságnak nincs a nők elleni erőszak felszámolását célzó egyezményhez semmi köze, amely során egy férfi 2016 májusában kalapáccsal és egy papírvágó szikével életveszélyes sérüléseket okozott a feleségének, ezért emberölés kísérlete és kiskorú veszélyeztetése miatt 2017 decemberében öt év fegyházra ítélték. Majd 2019 szeptember 11-én pártfogó felügyelet elrendelése mellett feltételesen szabadlábra helyezték. Ezt követően a férfi az első láthatás alkalmával megölte 10 éves fiát és 13 éves nevelt lányát, majd öngyilkosságot követett el.
Security Check Required
"Hiába jut lassan minden hétre egy tragédia, a kormány még mindig nem fogadta el a nők elleni és a családon belüli erőszak felszámolásáról szóló Isztambuli Egyezményt" – válaszolt a közösségi médiában Varga videójára Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője. A politikus közölte, a DK ismételten benyújtja a magyar parlamentnek az Isztambuli Egyezményt.
Ráadásul az Európai Parlament tavaly novemberben elsöprő többséggel fogadta el azt a nem törvényerejű állásfoglalást, amely felszólította a tagállami szakminisztereket tömörítő Tanácsot, hogy késedelem nélkül zárja le a nők elleni erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló Isztambuli Egyezmény uniós ratifikációs folyamatát.
Jelenleg hét EU-tagállam nem hagyta még jóvá a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és a megelőzésről szóló egyezményt: Magyarország mellett Bulgária, Csehország, az Egyesült Királyság, Lettország, Litvánia és Szlovákia sem ratifikálta az egyezményt.
