A Fidesz szerint semmi szükség az Isztambuli Egyezmény ratifikációjára, mert mindent megtesznek a nők, a gyerekek és a család védelméért

  • CD
  • 2019. június 24.

Belpol

Akkor meg minek?!

Hétfőn a parlamentben interpelláció alkalmával érdeklődött Gurmai Zita (MSZP), mégis hogy áll épp az Isztambuli Egyezmény ratifikációjának kérdése.

A magyar kormány 2014. március 14-én írta alá az Isztambuli Egyezményt, de ratifikálnia azóta se sikerült. Feltárás, felmérés és egyéb időhúzó mellébeszélés címen a Fidesz-KDNP inkább nem tesz semmit.

Nők és gyermekek életét veszélyezteti a kormány

Szakadó esőben civilek és aktivisták követelték az Isztambuli Egyezmény ratifikálását a Kossuth téren. Az Európa Tanács 2011-ben elfogadott Isztambuli Egyezménye (IE) a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célozza. Magyarország 2014-ben aláírta az egyezményt, de ratifikálása elmaradt - hiába szorgalmazzák folyamatosan civil szervezetek és magánszemélyek egyaránt.

Illetve ez így nem igaz, a kormány mindenhez értő politikusai a nők elleni erőszak kérdésében kártékony módon rendre félremagyaráznak, tévhiteket terjesztenek széles körben, valamint rendszerint megkérdőjelezik a probléma valódiságát.

Hisz' ahogy az a Fidesz mai reakciója során is elhangzott: a magyar kormány mindent megtesz a nők, a gyerekek és a családok védelméért. Ez pedig ahogy Völner Pál Trócsányi László megbízásából fogalmazott, több mint amit az Isztambuli Egyezmény nyújthat.

Gurmai Zita több kérdést is feltéve próbált meg némi információhoz jutni. Arra volt kíváncsi például, hol tart az úgynevezett összkormányzati egyezmény a kérdés ügyében, vagy felmérték-e már az évek során, milyen források biztosítására van szükség, és azok rendelkezésre bocsáthatók-e.

Völner Pál bár úgy tett mintha a Fidesz-KDNP végtelenül elkötelezett lenne a kérdés ügyében, és csupán a kormányon kívüli okai lennének az évek óta tartó késlekedésnek. Végül (újra) csak hangot adott annak, hogy a helyzet márpedig az, hogy két sarkalatos kérdésben sem ért egyet a kormány az Isztambuli Egyezmény megfogalmazásával, annak vállalásaival.

Az egyik kérdéses része az egyezménynek, ki nem találná senki, a migrációval és a menekültekkel foglalkozó rész. Mely Völner megfogalmazása szerint szöges ellentétben áll a kormány politikájával. De ha ez még nem lenne elég, a gender, vagyis a társadalmi nem fogalmának használata is bántja a Fidesz szemét.

Márpedig azt nem engedheti meg a Fidesz-KDNP, hogy "lopakodva olyan elemeket emeljenek be a magyar jogrendbe", amit a kormánynak még csak véletlenül, esze ágában sem állna terjeszteni.

Így hát egészen egyértelmű, mikor fogja a magyar kormány ratifikálni az Isztambuli Egyezményt.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.