A Fidesz szerint semmi szükség az Isztambuli Egyezmény ratifikációjára, mert mindent megtesznek a nők, a gyerekek és a család védelméért

  • CD
  • 2019. június 24.

Belpol

Akkor meg minek?!

Hétfőn a parlamentben interpelláció alkalmával érdeklődött Gurmai Zita (MSZP), mégis hogy áll épp az Isztambuli Egyezmény ratifikációjának kérdése.

A magyar kormány 2014. március 14-én írta alá az Isztambuli Egyezményt, de ratifikálnia azóta se sikerült. Feltárás, felmérés és egyéb időhúzó mellébeszélés címen a Fidesz-KDNP inkább nem tesz semmit.

Nők és gyermekek életét veszélyezteti a kormány

Szakadó esőben civilek és aktivisták követelték az Isztambuli Egyezmény ratifikálását a Kossuth téren. Az Európa Tanács 2011-ben elfogadott Isztambuli Egyezménye (IE) a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célozza. Magyarország 2014-ben aláírta az egyezményt, de ratifikálása elmaradt - hiába szorgalmazzák folyamatosan civil szervezetek és magánszemélyek egyaránt.

Illetve ez így nem igaz, a kormány mindenhez értő politikusai a nők elleni erőszak kérdésében kártékony módon rendre félremagyaráznak, tévhiteket terjesztenek széles körben, valamint rendszerint megkérdőjelezik a probléma valódiságát.

Hisz' ahogy az a Fidesz mai reakciója során is elhangzott: a magyar kormány mindent megtesz a nők, a gyerekek és a családok védelméért. Ez pedig ahogy Völner Pál Trócsányi László megbízásából fogalmazott, több mint amit az Isztambuli Egyezmény nyújthat.

Gurmai Zita több kérdést is feltéve próbált meg némi információhoz jutni. Arra volt kíváncsi például, hol tart az úgynevezett összkormányzati egyezmény a kérdés ügyében, vagy felmérték-e már az évek során, milyen források biztosítására van szükség, és azok rendelkezésre bocsáthatók-e.

Völner Pál bár úgy tett mintha a Fidesz-KDNP végtelenül elkötelezett lenne a kérdés ügyében, és csupán a kormányon kívüli okai lennének az évek óta tartó késlekedésnek. Végül (újra) csak hangot adott annak, hogy a helyzet márpedig az, hogy két sarkalatos kérdésben sem ért egyet a kormány az Isztambuli Egyezmény megfogalmazásával, annak vállalásaival.

Az egyik kérdéses része az egyezménynek, ki nem találná senki, a migrációval és a menekültekkel foglalkozó rész. Mely Völner megfogalmazása szerint szöges ellentétben áll a kormány politikájával. De ha ez még nem lenne elég, a gender, vagyis a társadalmi nem fogalmának használata is bántja a Fidesz szemét.

Márpedig azt nem engedheti meg a Fidesz-KDNP, hogy "lopakodva olyan elemeket emeljenek be a magyar jogrendbe", amit a kormánynak még csak véletlenül, esze ágában sem állna terjeszteni.

Így hát egészen egyértelmű, mikor fogja a magyar kormány ratifikálni az Isztambuli Egyezményt.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.