Mi lesz Tarr Béla új filmjével?: A korzikai férfi

  • Szõnyei Tamás
  • 2005. március 31.

Belpol

Nem sokkal a bastiai forgatás kezdete és a francia producer halála után a fõ finanszírozó Magyar Mozgókép Közalapítvány megvalósíthatatlannak ítélte A londoni férfi címû magyar-francia-német-brit koprodukciót. A mûvet azonban a rendezõ információja szerint a cannes-i filmfesztivál szervezõi szívesen látnák a 2006-os programban.

A stáb a portugál tengerparton vesztegel. A film fekete-fehér - lenne, ha forogna. De áll, mert elfogyott a pénz. A rendezõnek, ha folytatni akarja, pénzt kell szereznie. Amerikába utazik a producerhez, lelövik. Így álltak a dolgok Wim Wenders 1982-es filmjében, A dolgok állásában.

A stáb a korzikai tengerparton vesztegel. A film fekete-fehér - lenne, ha forogna. De áll, mert befagyott a pénz, miután az egyik társproducer öngyilkos lett. Az ideg-feszültség verekedéshez vezet a helyiek és néhány magyar között. A rendezõnek, ha folytatni akarja, pénzt kell szereznie. Így állnak a dolgok Tarr Béla 2005-ös filmjével, A londoni férfival.

H

"A dolgok állásában várnak a producerre, aki eltûnt. Mi már tudjuk, hol van. Párizsban, a Montmartre-i temetõben. Családi kriptában" - mondja Tarr Béla, immár itthon, a két éve, Téni Gáborral közösen alapított T. T. Filmmûhely (TTF) irodájában. A falon egy dunai építmény fotója: ennek mintájára, Rajk László terve alapján építették fel Bastia régi kikötõjében a váltóõrtornyot, a Georges Simenon regénye nyomán Krasznahorkai László által írott film nélkülözhetetlen "fõszereplõjét".

A rendezõ nem akar arról beszélni, hogyan és miért ölte meg magát a forgatás tervezett kez-detével szinte egy idõben, február 10-én, párizsi irodájában Humbert Balsan, aki egyszerre öt produkciót is vitt - de szerinte kizárt, hogy üzleti okból tette. A Libération címû francia napilap cikke szerint a cukorbetegség és depresszió kínozta producer utolsó napjait a pénzkeresés foglalta le. Augusztusban múlt ötvenéves. 1974 és 2003 között húsznál több filmben szerepelt, (társ)producerként jó ötven filmet jegyzett 1979 óta. A Libé' szerint zsonglõrködött anyagi lehetõségeivel. A számtalan esetben mûködõ módszer ezúttal, a hirtelen bekeményítõ korzikai partnereknél nem jött be. Balsan (pontosabban egyszemélyes cége, az Ognon Pictures és a Cinema Soleil) 34 százalékban volt benne az 5,3 millió eurós (egymilliárd forint fölötti) koprodukcióban. A TTF 43 százaléka mögött ez a második legnagyobb részesedés, amit a német Von Vietinghoff Filmproduction és CMW Film Company, valamint az angol Wind Fish Motion Pictures Ltd. 9, illetve 14 százaléka egészít ki - ezek mindegyike több forrásból ered. A hazai hozzájárulás legnagyobb részét a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) állja, amely három tételben összesen 400 millió forintot szavazott meg a produkciónak. S jóllehet A londoni férfi mögött olyan komoly európai intézmények sorakoztak fel, mint az Eurimages, az Arte Cinema és a Canal Plus, a legtöbbet mégis az MMKA tette bele - ezért sokkolta a stábot az MMKA március 11-i közleménye, miszerint a francia koproducer váratlan halála utáni helyzetben, az összes körülményt megvizsgálva megállapították, hogy "a produkció megvalósíthatatlanná vált".

H

E verdiktet a produkció szakmai ellenõrzését, átvilágítását követõen hozta meg az MMKA. A supervising csoportot irányító - s egyúttal az MMKA filmgyártó cégét, a Magyar Mozgókép Kft.-t vezetõ - Szakácsi Lajos februárban és márciusban is a helyszínen ellenõrizte a munkálatokat, vizsgálta át a számlákat, tárgyalt társproducerekkel. Most a papírjait böngészi, és igyekszik óvatosan fogalmazni. A döntést az MMKA kuratóriuma hozta, de természetesen vállalja, hogy ezt az általa készített jelentés alapozta meg. Hangsúlyozza, hogy az alapítvány beletette a produkcióba a megítélt összegeket, s ezeket már el is költötték a dísz-letekre és kilenc forgatási napra - pontosan ez indokolja azt, hogy a vészhelyzetben az MMKA nem akart befejezési garanciát vállalni A lon-doni férfira. E garanciát korábban személyes vagyona és az egyéb filmjeibõl várható haszon fejében vállalta Humbert Balsan, akinek halála után francia bankja leállította a kifizetéseket. Tarr Béla szerint ha Balsan A londoni férfi szerzõdéseit viszi be garanciaként a bankba, kisebb lenne a probléma.

Szakácsi Lajos szavaiból érzõdik, szeretné, ha a film elkészülne, hiszen a belefeccölt összeg megtérülésének is ez az egyetlen lehetõsége, de abba egyelõre nem akar belemenni, hogy - a szintén forgatás közben pénzszûkébe került Sorstalansághoz hasonlóan - netán ebben is szerepet vállalna a Magyar Mozgókép Kft. A film megvalósulásának esélyét növeli, hogy a legköltségesebb, s ezért jószerivel "megismételhetetlen" jeleneteket sikerült leforgatni - például a Magyarországról odaszállított öreg vonattal, amelyhez hoszszú vasúti sínpárt fektettek le a kikötõben, ahonnan a megkívánt látkép érdekében a forgatás idejére elküldtek vagy kétszáz vízi jármûvet, hogy aztán üres vízre érkezhessen meg a címszereplõt odaszállító és e célból átalakított máltai hajó. A londoni férfi kb. húsz százaléka már biztos helyen - filmen - van. "Amit sikerült megcsinálni, azzal, azt hiszem, hozzuk a formánkat" - mondja a rendezõ, aki a regényben szereplõ Dieppe-tõl kezdve végigjárta a kontinens kikötõit, míg végül Bastiában találta meg az igazit.

Az MMKA ellenõrei februárban folyamatos munkavégzésrõl számoltak be. Akkor még az Ognon Pictures "banki elõfinanszírozás útján vállalta, hogy a magyar koproduceri beszállás kivételével a még nem folyósított koproduceri hozzájárulásokat teljesíti". Az Ognon kb. egymillió eurót költött a filmre. E vállalás további teljesí-tését lehetetlenítette el a francia bank a cash-flow befagyasztásával. Március 4-én, miután a pénzforrás elapadása miatt leállt a forgatás, Párizsban a társproducerek - köztük az MMKA képviselõi - áttekintették a helyzetet. Itt döntés nem született, de pontokba szedték a legsürgõsebb teendõket, s tudomásul vették, hogy az Ognon Pictures "nem képes a film további folytatására". Ezután az MMKA elérte, hogy a "létfontosságú" képeket és jeleneteket további forgatási napokon rögzíthessék. "Mi a korzikai kivitelezõ céggel más alapokról kezdtünk tárgyalni, mint a produkció" - fogalmaz Szakácsi Lajos.

"Mindezért hihetetlenül nagy köszönettel tartozom nekik!" - írta az MMKA kuratóriumának címzett nyílt levelében Tarr Béla, aki elfogadja, hogy az MMKA nem hajlandó finanszírozni egy külföldi koproducer adósságát, de sérelmezi, hogy az alapítvány angol nyelvû közleménye az õ "kompromiszszumképtelenségére" hivatkozva megvalósíthatatlannak minõsítette a produkciót. "A kuratórium elsietetten jelentette ki, hogy ez megvalósíthatatlan - állítja a rendezõ. - Nem megvalósíthatatlan: õk nem akarnak ebben nagyobb felelõsséget vállalni, mint amennyit eddig vállaltak. Jogosan mondhatják, hogy az adott, törvényes keretek között ennyi, itt a határ. Ezért is írtam azt, hogy az MMKA-nak nem ígérnie, hanem követelnie kellett volna a koprodukciós szerzõdés végrehajtását minden partnertõl. Nincs konfliktusom az MMKA-val, csak azt kifogásolom, hogy fölösleges bizalmatlanságot keltenek velem és a produkcióval szemben."

A financiális és mûvészi szempontok ütközésének jellegzetes példája, hogy Szakácsi Lajos szerint a film gazdasági és gyártási helyzetét ismerve azt javasolták a rendezõnek, hogy bizonyos belsõ felvételeket (hotel, lakás, dohánybolt) ne Korzikán, hanem késõbb, itthon, tehát olcsóbban készítsenek el. Az ezt (is) tartalmazó, módosított gyártási terveket Tarr Béla elfogadhatatlannak találta, mert a fõszereplõ lakásából kilátás kell a tengerre.

S egyáltalán, mindenhonnan.

"Ez a film arról szól, hogy a váltóõr fönn ül a tornyában. Lejön, bemegy a kocsmába. Amikor iszik, a háta mögött ott ez a torony. Amikor hazamegy, amikor elmegy a halpiacra, amikor fölmegy a lakásába, akkor is. Ebbõl a toronyból látja a gyilkosságot. Ez a torony mindig ott van. Amikor belsõben vagyunk, akkor is mindig kilátunk a toronyra és a tengerre. Ezt a tengeröböllel és körülötte hegyekkel bezárt geográfiát nem lehet díszletben fölvenni. A torony mindig beárnyékolja a váltóõrt, aki pedig onnan mindig mindent lát, és a torony is mindig mindenhonnan látszik. Nem egy ostoba bûntényrõl, hanem errõl szól a film. Ez izgat. Ez a szövete, ehhez nem lehet hozzányúlni. Ennek nincs alternatívája."

H

A londoni férfi elkészítésének legnagyobb kérdõjele, hogy ki lép Humbert Balsan helyére. S hogy az új delegált, azaz vezetõ producer közremûködésével miként juthat hozzá a film a még fel nem használt, habár papíron odaígért összegekhez. Szakácsi Lajos szerint pá-rizsi tárgyaló feleitõl "a mai napig nem érkezett erre válasz, a megoldási elképzelésekre pillanatnyilag egyik koprodukciós partner se reagált érdemben".

Tarr Béla - aki a hamarosan induló turistaszezon miatt õszig úgyse forgathatna Korzikán, ahol a díszlet raktárban várja, hogy újra összeszereljék - azt mondja: az elsõ teendõ kasszát csinálni, mi ment el, mi veszett kárba, mennyibõl lehet a filmet befejezni, és mennyi hiányzik ehhez. Miután Balsan halálával a produkció francia oldala billent meg, Tarr szerint elõször Franciaországban próbálják pótolni a kiesett összeget. "A legfontosabb, hogy ne legyen pánik, és az eddig megítélt támogatások megmaradjanak - mondja a rendezõ, akit a Magyar Rendezõk Céhe szolidaritá-sáról biztosított, külföldi partnerei pedig levélben erõsítették meg neki további részvételi szándékukat. - A koprodukció nem esett szét." A tárgyalásokról nem szolgálhat konk-rétumokkal, csak a fõbb szereplõk, Miroslav Krobot, Tilda Swinton, Derzsi János és a többiek elkötelezettségérõl, meg hogy Bastiának is érdeke, hogy ne egy hamvába holt produkció kötõdjön a városhoz.

Az, hogy az odaítélt és elköltött állami pénzbõl ne legyen termék, aligha megengedhetõ. Szakácsi Lajos szerint "a legnagyobb koprodukciós partner errõl nem mondhat le. Mindent el kell követnünk, hogy a film befejezõdjön, és forgalmazási bevételeket is várunk, hogy az MMKA által adott állami támogatás visszakerülhessen a magyar filmgyártásba."

A dolgok pillanatnyi MMKA-állása szerint azonban A londoni férfi nem megvalósítható. Jelenleg nincs döntés-elõkészítési javaslat a kuratórium elõtt.

Valami persze biztos lesz. A film.hu internetes honlapon ez ügyben folyó anonim szájmenés ízelítõt ad abból, milyen indulatokat kavar az, hogy Tarr Bélának - aki ráadásul tavaly januárban felelõssége teljes tudatában kijelentette, hogy az addigi csúszás miatt soha nem fogja már megrendezni A londoni férfit, majd mégis folytatta az elõkészítést, most pedig szintén felelõssége teljes tudatában nyilatkozza, hogy a befektetett magán- és közpénzek megvédése érdekében kö-telessége megcsinálni - ekkora összegek állhatnak rendelkezésére, miközben másoknak a töredéke se jut a közösbõl. Ha további forintokat tennének bele, mindez még mélyebb regiszteren folytatódna. Ha pedig A londoni férfi - Tarr eddigi legviszontagságosabban és messze a legdrágábban megvalósuló, mert költséges díszletépítéssel, francia árakon forgatott filmje - 2006. április végére elkészül, és utána tényleg eljut Cannes-ba, talán az lesz a kérdés, hogy mindez megérte-e.

Szõnyei Tamás

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.