A stáb a portugál tengerparton vesztegel. A film fekete-fehér - lenne, ha forogna. De áll, mert elfogyott a pénz. A rendezõnek, ha folytatni akarja, pénzt kell szereznie. Amerikába utazik a producerhez, lelövik. Így álltak a dolgok Wim Wenders 1982-es filmjében, A dolgok állásában.
A stáb a korzikai tengerparton vesztegel. A film fekete-fehér - lenne, ha forogna. De áll, mert befagyott a pénz, miután az egyik társproducer öngyilkos lett. Az ideg-feszültség verekedéshez vezet a helyiek és néhány magyar között. A rendezõnek, ha folytatni akarja, pénzt kell szereznie. Így állnak a dolgok Tarr Béla 2005-ös filmjével, A londoni férfival.
H
"A dolgok állásában várnak a producerre, aki eltûnt. Mi már tudjuk, hol van. Párizsban, a Montmartre-i temetõben. Családi kriptában" - mondja Tarr Béla, immár itthon, a két éve, Téni Gáborral közösen alapított T. T. Filmmûhely (TTF) irodájában. A falon egy dunai építmény fotója: ennek mintájára, Rajk László terve alapján építették fel Bastia régi kikötõjében a váltóõrtornyot, a Georges Simenon regénye nyomán Krasznahorkai László által írott film nélkülözhetetlen "fõszereplõjét".
A rendezõ nem akar arról beszélni, hogyan és miért ölte meg magát a forgatás tervezett kez-detével szinte egy idõben, február 10-én, párizsi irodájában Humbert Balsan, aki egyszerre öt produkciót is vitt - de szerinte kizárt, hogy üzleti okból tette. A Libération címû francia napilap cikke szerint a cukorbetegség és depresszió kínozta producer utolsó napjait a pénzkeresés foglalta le. Augusztusban múlt ötvenéves. 1974 és 2003 között húsznál több filmben szerepelt, (társ)producerként jó ötven filmet jegyzett 1979 óta. A Libé' szerint zsonglõrködött anyagi lehetõségeivel. A számtalan esetben mûködõ módszer ezúttal, a hirtelen bekeményítõ korzikai partnereknél nem jött be. Balsan (pontosabban egyszemélyes cége, az Ognon Pictures és a Cinema Soleil) 34 százalékban volt benne az 5,3 millió eurós (egymilliárd forint fölötti) koprodukcióban. A TTF 43 százaléka mögött ez a második legnagyobb részesedés, amit a német Von Vietinghoff Filmproduction és CMW Film Company, valamint az angol Wind Fish Motion Pictures Ltd. 9, illetve 14 százaléka egészít ki - ezek mindegyike több forrásból ered. A hazai hozzájárulás legnagyobb részét a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) állja, amely három tételben összesen 400 millió forintot szavazott meg a produkciónak. S jóllehet A londoni férfi mögött olyan komoly európai intézmények sorakoztak fel, mint az Eurimages, az Arte Cinema és a Canal Plus, a legtöbbet mégis az MMKA tette bele - ezért sokkolta a stábot az MMKA március 11-i közleménye, miszerint a francia koproducer váratlan halála utáni helyzetben, az összes körülményt megvizsgálva megállapították, hogy "a produkció megvalósíthatatlanná vált".
H
E verdiktet a produkció szakmai ellenõrzését, átvilágítását követõen hozta meg az MMKA. A supervising csoportot irányító - s egyúttal az MMKA filmgyártó cégét, a Magyar Mozgókép Kft.-t vezetõ - Szakácsi Lajos februárban és márciusban is a helyszínen ellenõrizte a munkálatokat, vizsgálta át a számlákat, tárgyalt társproducerekkel. Most a papírjait böngészi, és igyekszik óvatosan fogalmazni. A döntést az MMKA kuratóriuma hozta, de természetesen vállalja, hogy ezt az általa készített jelentés alapozta meg. Hangsúlyozza, hogy az alapítvány beletette a produkcióba a megítélt összegeket, s ezeket már el is költötték a dísz-letekre és kilenc forgatási napra - pontosan ez indokolja azt, hogy a vészhelyzetben az MMKA nem akart befejezési garanciát vállalni A lon-doni férfira. E garanciát korábban személyes vagyona és az egyéb filmjeibõl várható haszon fejében vállalta Humbert Balsan, akinek halála után francia bankja leállította a kifizetéseket. Tarr Béla szerint ha Balsan A londoni férfi szerzõdéseit viszi be garanciaként a bankba, kisebb lenne a probléma.
Szakácsi Lajos szavaiból érzõdik, szeretné, ha a film elkészülne, hiszen a belefeccölt összeg megtérülésének is ez az egyetlen lehetõsége, de abba egyelõre nem akar belemenni, hogy - a szintén forgatás közben pénzszûkébe került Sorstalansághoz hasonlóan - netán ebben is szerepet vállalna a Magyar Mozgókép Kft. A film megvalósulásának esélyét növeli, hogy a legköltségesebb, s ezért jószerivel "megismételhetetlen" jeleneteket sikerült leforgatni - például a Magyarországról odaszállított öreg vonattal, amelyhez hoszszú vasúti sínpárt fektettek le a kikötõben, ahonnan a megkívánt látkép érdekében a forgatás idejére elküldtek vagy kétszáz vízi jármûvet, hogy aztán üres vízre érkezhessen meg a címszereplõt odaszállító és e célból átalakított máltai hajó. A londoni férfi kb. húsz százaléka már biztos helyen - filmen - van. "Amit sikerült megcsinálni, azzal, azt hiszem, hozzuk a formánkat" - mondja a rendezõ, aki a regényben szereplõ Dieppe-tõl kezdve végigjárta a kontinens kikötõit, míg végül Bastiában találta meg az igazit.
Az MMKA ellenõrei februárban folyamatos munkavégzésrõl számoltak be. Akkor még az Ognon Pictures "banki elõfinanszírozás útján vállalta, hogy a magyar koproduceri beszállás kivételével a még nem folyósított koproduceri hozzájárulásokat teljesíti". Az Ognon kb. egymillió eurót költött a filmre. E vállalás további teljesí-tését lehetetlenítette el a francia bank a cash-flow befagyasztásával. Március 4-én, miután a pénzforrás elapadása miatt leállt a forgatás, Párizsban a társproducerek - köztük az MMKA képviselõi - áttekintették a helyzetet. Itt döntés nem született, de pontokba szedték a legsürgõsebb teendõket, s tudomásul vették, hogy az Ognon Pictures "nem képes a film további folytatására". Ezután az MMKA elérte, hogy a "létfontosságú" képeket és jeleneteket további forgatási napokon rögzíthessék. "Mi a korzikai kivitelezõ céggel más alapokról kezdtünk tárgyalni, mint a produkció" - fogalmaz Szakácsi Lajos.
"Mindezért hihetetlenül nagy köszönettel tartozom nekik!" - írta az MMKA kuratóriumának címzett nyílt levelében Tarr Béla, aki elfogadja, hogy az MMKA nem hajlandó finanszírozni egy külföldi koproducer adósságát, de sérelmezi, hogy az alapítvány angol nyelvû közleménye az õ "kompromiszszumképtelenségére" hivatkozva megvalósíthatatlannak minõsítette a produkciót. "A kuratórium elsietetten jelentette ki, hogy ez megvalósíthatatlan - állítja a rendezõ. - Nem megvalósíthatatlan: õk nem akarnak ebben nagyobb felelõsséget vállalni, mint amennyit eddig vállaltak. Jogosan mondhatják, hogy az adott, törvényes keretek között ennyi, itt a határ. Ezért is írtam azt, hogy az MMKA-nak nem ígérnie, hanem követelnie kellett volna a koprodukciós szerzõdés végrehajtását minden partnertõl. Nincs konfliktusom az MMKA-val, csak azt kifogásolom, hogy fölösleges bizalmatlanságot keltenek velem és a produkcióval szemben."
A financiális és mûvészi szempontok ütközésének jellegzetes példája, hogy Szakácsi Lajos szerint a film gazdasági és gyártási helyzetét ismerve azt javasolták a rendezõnek, hogy bizonyos belsõ felvételeket (hotel, lakás, dohánybolt) ne Korzikán, hanem késõbb, itthon, tehát olcsóbban készítsenek el. Az ezt (is) tartalmazó, módosított gyártási terveket Tarr Béla elfogadhatatlannak találta, mert a fõszereplõ lakásából kilátás kell a tengerre.
S egyáltalán, mindenhonnan.
"Ez a film arról szól, hogy a váltóõr fönn ül a tornyában. Lejön, bemegy a kocsmába. Amikor iszik, a háta mögött ott ez a torony. Amikor hazamegy, amikor elmegy a halpiacra, amikor fölmegy a lakásába, akkor is. Ebbõl a toronyból látja a gyilkosságot. Ez a torony mindig ott van. Amikor belsõben vagyunk, akkor is mindig kilátunk a toronyra és a tengerre. Ezt a tengeröböllel és körülötte hegyekkel bezárt geográfiát nem lehet díszletben fölvenni. A torony mindig beárnyékolja a váltóõrt, aki pedig onnan mindig mindent lát, és a torony is mindig mindenhonnan látszik. Nem egy ostoba bûntényrõl, hanem errõl szól a film. Ez izgat. Ez a szövete, ehhez nem lehet hozzányúlni. Ennek nincs alternatívája."
H
A londoni férfi elkészítésének legnagyobb kérdõjele, hogy ki lép Humbert Balsan helyére. S hogy az új delegált, azaz vezetõ producer közremûködésével miként juthat hozzá a film a még fel nem használt, habár papíron odaígért összegekhez. Szakácsi Lajos szerint pá-rizsi tárgyaló feleitõl "a mai napig nem érkezett erre válasz, a megoldási elképzelésekre pillanatnyilag egyik koprodukciós partner se reagált érdemben".
Tarr Béla - aki a hamarosan induló turistaszezon miatt õszig úgyse forgathatna Korzikán, ahol a díszlet raktárban várja, hogy újra összeszereljék - azt mondja: az elsõ teendõ kasszát csinálni, mi ment el, mi veszett kárba, mennyibõl lehet a filmet befejezni, és mennyi hiányzik ehhez. Miután Balsan halálával a produkció francia oldala billent meg, Tarr szerint elõször Franciaországban próbálják pótolni a kiesett összeget. "A legfontosabb, hogy ne legyen pánik, és az eddig megítélt támogatások megmaradjanak - mondja a rendezõ, akit a Magyar Rendezõk Céhe szolidaritá-sáról biztosított, külföldi partnerei pedig levélben erõsítették meg neki további részvételi szándékukat. - A koprodukció nem esett szét." A tárgyalásokról nem szolgálhat konk-rétumokkal, csak a fõbb szereplõk, Miroslav Krobot, Tilda Swinton, Derzsi János és a többiek elkötelezettségérõl, meg hogy Bastiának is érdeke, hogy ne egy hamvába holt produkció kötõdjön a városhoz.
Az, hogy az odaítélt és elköltött állami pénzbõl ne legyen termék, aligha megengedhetõ. Szakácsi Lajos szerint "a legnagyobb koprodukciós partner errõl nem mondhat le. Mindent el kell követnünk, hogy a film befejezõdjön, és forgalmazási bevételeket is várunk, hogy az MMKA által adott állami támogatás visszakerülhessen a magyar filmgyártásba."
A dolgok pillanatnyi MMKA-állása szerint azonban A londoni férfi nem megvalósítható. Jelenleg nincs döntés-elõkészítési javaslat a kuratórium elõtt.
Valami persze biztos lesz. A film.hu internetes honlapon ez ügyben folyó anonim szájmenés ízelítõt ad abból, milyen indulatokat kavar az, hogy Tarr Bélának - aki ráadásul tavaly januárban felelõssége teljes tudatában kijelentette, hogy az addigi csúszás miatt soha nem fogja már megrendezni A londoni férfit, majd mégis folytatta az elõkészítést, most pedig szintén felelõssége teljes tudatában nyilatkozza, hogy a befektetett magán- és közpénzek megvédése érdekében kö-telessége megcsinálni - ekkora összegek állhatnak rendelkezésére, miközben másoknak a töredéke se jut a közösbõl. Ha további forintokat tennének bele, mindez még mélyebb regiszteren folytatódna. Ha pedig A londoni férfi - Tarr eddigi legviszontagságosabban és messze a legdrágábban megvalósuló, mert költséges díszletépítéssel, francia árakon forgatott filmje - 2006. április végére elkészül, és utána tényleg eljut Cannes-ba, talán az lesz a kérdés, hogy mindez megérte-e.
Szõnyei Tamás
