A szerződések miatt a Pest Megyei Ügyészség 50 millió forintot meghaladó hűtlen kezelés gyanújával nyomozást indított a Horváth József által 2008. februártól 2010. decemberig vezetett céggel szemben. (Horváth és több kollégája pályafutása a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.-nél folytatódott, amely ellen - egy jobbikos képviselő feljelentése alapján - a napokban rendeltek el nyomozást, szintén nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával.) Az ügyészség jelenleg a begyűjtött dokumentumokat vizsgálja, nyár elején tanúkihallgatásokkal folytatódik a nyomozás - tudtuk meg a vádhatóságtól.
A vizsgálat alá vont számlák sorában egy gázmotor vásárlása a legnagyobb tétel. A szentendrei Városi Szolgáltató (VSZ) Zrt. költséghatékony szempontú átvilágítását végző Atticus Investments Zrt. anyaga szerint a gázmotor vásárlására, a szükséges szerződések megkötésére megfelelően átfogó jogi előkészítés, gazdaságossági hatásokkal is járó jogi körülmények mérlegelése nélkül került sor. A jelentés szerint a gázmotor vásárlásában feltűnő értékaránytalanság mutatkozik, méghozzá a város kárára.
Már Horváth volt a vezérigazgató, amikor 2008 júliusában a VSZ tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a gázmotorblokk megvételére. Ennek előzménye az a 2002. áprilisi szerződés, amelyet a VSZ az ETV Erőterv Rt.-vel mint hőszolgáltatóval kötött a városi szolgáltató Kálvária úti telephelyén létesítendő gázmotor-beruházásra. A szerződés 15 éves futamidejű, amelynek lejártakor a VSZ 100 ezer forint értéken megkapta volna a gázmotorblokk tulajdonjogát. A szolgáltató garantálja, hogy olyan felújítást végez, aminek következtében további 60 ezer üzemóráig működik a rendszer. (A gázmotor várhatóan idén, azaz tíz év alatt teljesít 60 ezer óra futamidőt.)
Felesleges, de kell
2002. május 30-án az Erőterv helyébe a Budapesti Erőmű (BE) Rt. lépett, amely a gázmotorblokkot 2006. szeptember 22-én eladta a QualiTeam Kft.-nek. A blokk a fentebb említett 2008-as közbeszerzés idejére a QualiTeamből kivált Energiablokk Kft.-nél kötött ki. Az év októberében a gázmotort a VSZ 323 millió forintért megvette az Energiablokktól. Az Energiablokk 2008-as üzleti évéről szóló adatok szerint a 323 millió forintért értékesített tárgyi eszköz nyilvántartási értéke 191,3 millió forint volt - a valós ár azonban az átvilágítás szerint ennél is alacsonyabb lehetett. "A szakmai szereplőktől kapott információk is megerősítik, hogy egy 6 éves, fenti felhasználású gázmotorblokk piaci értéke az újkori beruházási érték legfeljebb 2/3-ára tehető, mely 180 millió forintos értéket képvisel." Ez a városnak eddig tehát 143 millió forintos buktának tűnik. Egy 2008-ban keletkezett önkormányzati tanulmány és az Atticus Investment gyűjtése is azt igazolta, hogy akkoriban egy azonos teljesítményű vadiúj gázmotorblokk segédberendezésekkel együtt sem került többe 250-270 millió forintnál.
Szintén nem tűnnek utólag jó üzletnek a gázmotor karbantartásával, adminisztrációjával kapcsolatos szerződések: ezek összértéke meghaladta az évi 50 millió forintot. "A Heatinvest, a Cefam és a Nettcalor Kft. átalánydíjas szerződései, és azokon felüli egyedi megbízásai részben követhetetlen tényleges tartalommal, részben bizonyos pontokon átfedéssel működtek. A 2010-es vezetőváltás után (2010. decemberben Somogyi Zsolt vette át a cég vezetését - Zs. P.) a fenti költségek 40 százalékkal csökkentek" - értékel az átvilágítás. Azóta a Heatinvest 23 millió forintért látja el a feladatokat, míg 2010-ben a havi 1,7 millió forintos átalánydíjért havonta 1-3 alkalommal jelent meg. "A munkalapokból nem állapítható meg, de az egész napos elfoglaltság és többemberes munkavégzés esetén is irreálisan magasnak mondható a számlázott átalánydíj" - állapítja meg a jelentés, amely szerint a túlszámlázás gyanúját erősíti, hogy a Heatinvest szó nélkül ment bele addigi díja megfelezésébe, mi több, ezért az összegért a Cefam Kft. által ellátott havi 800 ezer forint értékű üzemeltetési feladatokat is abszolválja. Megjegyzendő, hogy e feladatok egy részét korábban a VSZ maga is el tudta látni.
Az átvilágítók a Cefam 800 ezer forintért végzett havi teljesítéséért sem voltak oda, megjegyezve, hogy "a számlák itt is üresen érkeztek". Jelentős értékaránytalanságot láttak abban is, hogy a Nettcalor Kft. havi nettó 900 ezer forintért végezte el közvetítőként az elszámolásokat a Mavirral, illetve a kapcsolattartást a Magyar Energia Hivatallal - egy közben feleslegessé vált tevékenységet.
Nemcsak a karbantartás költségét, hanem egyes alkatrészek árát is túlzottnak tartja a jelentés: például egy akkoriban 176 ezer forintért beszerzett légszűrőt sikerült 56 ezer forintért is megvenni. "A jelenlegi divízióvezető hasonlóan aránytalannak tartja az alkalmankénti 720 ezer forintos gyertyacsere költségeit, mely darabonként 60 ezer forintos árat jelent."
A fűtés mellett a hűtéssel sem járt jól Szentendre. A százmillió forint ráfordítással épített hűtőmű üzemeltetése évi 15 millió forint veszteséget okoz a társaságnak - nyereség helyett.
Lehűtik a kedélyeket
A hűtőmű a 2009-ben épített Szentendrei Vizes Nyolcas Uszoda és Szabadidőközpont hidegenergia-igényét biztosítja. Erre azonban csak májustól szeptemberig van szükség, az ez idő alatt eladott energia viszont nem fedezi az éves üzemeltetést sem. Ráadásul az energia szállítási költsége (szivattyúval) lényegében magasabb, mint az értékesített energia ára - a berendezés pedig üzemen kívüli állapotban is áramellátást igényel. Vagyis csupa ráfizetés az egész.
A komplexumot 2009 májusában adták át; decemberben, miután többségi tulajdont szerzett az önkormányzat a működtető cégben, felállították az ügyvezetést és a felügyelőbizottságot, és gazdálkodási hibák sorozatát tárták fel. A veszteséges működés veszélye egyébként már korábban ismert volt a polgármesteri hivatalban és a közműcégnél, a VSZ korábbi vezérigazgatója ugyanis évekkel azelőtt felhívta a polgármester figyelmét arra. (A Vizes Nyolcast üzemeltető Aquapalace Kft.-t 2006-ban a szentendrei önkormányzattal a Simon Péter érdekeltségében lévő QualiTeam Kft. alapította, amely a gázmotor tulajdonosa lett. A hvg.hu szerint a gázmotor-karbantartásba bevont Cefam 2004-ben QualiTeam Systems Kft. néven alakult, az egyik tulajdonosa 2008-ig Simon Péter volt, aki a lap szerint egyik ötletgazdája a visegrád-lepencei termálszállónak. Simon egy ideig vezette is azt a Thermal Hotel Visegrád Rt.-t, amelyben átmenetileg többségbe került a brókerbotrányból ismert Britton.) Mivel a beruházás teljes egészében lízingből valósult meg, már a kezdetekkor adott volt a negatív szaldó: mindezek alapján nem is csoda, hogy a bevétellel azonos mértékű, 15 millió forint veszteség keletkezett - állapítja meg a jelentés.
A hűtőmű karbantartására az Energ Zrt.-vel évi 4,5 millió forintra szerződtek, az átalánydíj azonban a következő évben havi 545 ezer forintra emelkedett. A szerződés mögötti teljesítményekről az átvizsgálás idején nem álltak rendelkezésre munkalapok. A 2010 novemberében érkezett új divízióvezető 2011. márciusig egy alkalommal látta a karbantartó cég képviselőjét. Elődje távozásával az irattárból jelentős mennyiségű dokumentum tűnt el, az új vezetés viszont 150 ezer forintra mérsékelte a havi díjat.
Az átvilágítók néhány hulladékgazdálkodási kiszervezést is ésszerűtlennek tartottak, például a 2009. december és 2010. november között nettó 30 millió forintot számlázott Laviti Kft. megbízását. A jelentés szerint miközben az ágazatban jellemzően tömegre és térfogatra fizetik az elvégzett munka értékét, a Lavitinál 8 ezer forintos óradíjat alkalmaztak. A Laviti 3 köbméteres autókat használt, miközben a VSZ ezt korábban 8-10 köbméteres tömörítős járművekkel végezte. Minden adatot összevetve a megbízott tonnánként 20 ezer forintos díjért dolgozott - amit az átvilágítók túlszámlázásnak vélelmeznek. Figyelemre méltó az a különböző időpontokban keletkezett, három teljesen megegyező mennyiségről kiállított számla, amelyeket teljesítési igazolások, fuvarlevelek, mérlegjegyek nélkül nyújtottak be. "A Laviti Kft. számláiról szinte általánosságban elmondható, hogy néhány kivételével a számlán kívül semmilyen egyéb, munkavégzést igazoló dokumentumot nem tartalmaz" - összegez a jelentés. Érdekes a cég nettó 3 millió forintról kiállított 2010. június 26-i "sarazási" számlája. Igaz, ezen legalább szerepelt néhány utcanév, nem úgy, mint a Dolova Kft. számláján, amely ugyanaznap 459 ezer forintért "sarazott": hogy hol, azt azóta se tudják. A Pilis-2003 Kft. 40 millió forintért benyújtott számláinál a kátyúzási, járda- és útburkolat-javítási teljesítések mellé az építési naplók másolatait csatolták - amiket azonban a VSZ részéről senki nem igazolt.
Az viszont pontosan tudható, hogy a szentendrei Városi Szolgáltató által megbízott, majd a tevékenységét hirtelen beszüntető Poti Bt. 5 ezer köbméter kevert hulladékot hagyott maga után: ennek a felszámolása körülbelül 30 millió forintba fog kerülni.
