Mivel Gyurcsány Ferenc 1984-es főiskolai szakdolgozatáról egyelőre többet nem tudunk, a nevezetes értekezés előkerültéig (ha egyáltalán megvan valahol) csak egy dolog biztos: hitelt érdemlően bizonyítani sem a csalást, sem annak ellenkezőjét nem lehet. Ez nyilvánvalóan a vádaskodó félnek kedvez - ámbár a volt kormányfő mellett kiállókat is megerősítheti azon meggyőződésükben, hogy Gyurcsány ismét egy politikai lejárató kampány áldozata. "Nincsenek bizonyítékok, csupán sejtetések az ügyben. Ez a technika a középkort idézi, az pedig elképesztő, hogy a balliberális média átvette a vádaskodást - vág vissza Molnár Csaba azon kérdésünkre, mennyi esélyt lát arra, hogy Gyurcsány Ferenc egyértelműen cáfolja a vádat. - Nézze, ez az ügy azért indulhatott el, mert nem volt meg Gyurcsány szakdolgozata. Ebből a helyzetből nőtt ki az a riport, ezért gyártották le. Nekik sincsenek meg a bizonyítékaik, így nem is mutatják őket. Tisztázzuk: nem a volt miniszterelnök dolga lenne a bizonyítás, hanem azé, aki állít valamit." A dolgok jelenlegi állása szerint Szabó Zoltán is nehezen tud elképzelni olyan bizonyítékot, amelynek láttán belátná Gyurcsány vétkességét. Ennek elméleti esélyét a volt szocialista, ma már DK-s politikus sem tagadta, de szerinte az lenne az egyedül hiteles módszer, ha az egyetem bizonyítaná a plagizálást, ez azonban aligha történik meg, lévén hivatalosan nincs ott egyik dolgozat sem.
Molnár Csabával ellentétben Szabó Zoltán érdeklődésünkre hajlandó volt elgondolkodni azon, hogy mi lesz a párttal, ha - akár bizonyítás nélkül - Gyurcsányra véglegesen sikerül "ráégetni" a plágiumvádat. "Attól márpedig nem lehet szabadulni, hogy a DK Gyurcsány Ferenc pártja. Ha ő gyanúban marad, akkor baj van. Akkor változtatni kell, meg kell gondolni, mit teszünk. Ennyit tudok mondani." Egy vidéki, korábban szintén szocialista DK-képviselő még tovább megy: szerinte Gyurcsány az elején rosszul kezelte az ügyet, csak május elseje után tette helyére a dolgot, amikor "beleállt a szituációba. Ám ha kiderül, hogy a Feri plagizált, akkor szétrobban a DK, ez egyértelmű. Az, hogy ez az ősszel alakult szervezet mostanra érte el, hogy vidéken is van irodája, vannak saját telefonszámaink, azaz kezdünk olyanok lenni, mint egy rendes párt, az nagy eredmény. De ez Gyurcsány karizmájának köszönhető, nélküle nem tartanánk itt. Nélküle nem is lenne értelme."
Abban mindhárom megszólalónk egyetértett: ha a rágalom ténye bizonyosodna be - amire jelenleg épp olyan kevés esély van, mint a plágium bizonyítására -, az megerősítené a DK-t. Molnár Csaba felidézi Veres János és a HírTv perét, amelyben nemrég született első fokú ítélet (erről lásd bővebben Hazugság, steksz, sütőpor, Magyar Narancs, 2012. március 29.), megjegyezve, hogy noha Gyurcsány Ferenc is megteszi a szükséges feljelentéseket az ügyben, a pártnak okozott politikai "károkat" nem biztos, hogy évekkel később enyhíti egy a HírTv-t elmarasztaló verdikt.
A beszélgetésekből ugyanakkor az is kiderült, hogy a DK további lehetőségei, sőt a léte is alapvetően függ a plágiumvád kifutásától. Ha a Molnár említette eshetőség realizálódik (a HírTv lelepleződésével erősödik a DK), az ellenzéki térfél demokratikus szereplői a továbbiakban nem tehetnének úgy, mintha Gyurcsány és a pártja nem is létezne. Ha viszont a vád végérvényesen Gyurcsányra ragad (akár bizonyítják egyértelműen, akár - ami per pillanat valószínűbbnek tűnik - nem), az ellenzék (a demokratikus ellenzéki összefogás) egy-két százaléknyi voksveszteséggel bizonyosan kalkulálhat. A Gyurcsánnyal tartók számára az MSZP ugyanis nem a legerősebb ellenzéki párt, hanem elsősorban a homályos belső különalkuk pártja, a Puch Lászlók és Szekeres Imrék pártja; továbbá ha jobb véleményük volna mondjuk az LMP-ről, mint ami, már rég ott lennének. DK és Gyurcsány híján a párt támogatóinak automatikus átszavazása tehát korántsem magától értetődő - az csakis olyan előzetes megegyezés alapján biztosítható, amit egy létező DK kötne potenciális partnereivel.
Már viszi
Az, hogy az új szabályok szerint az egyfordulóssá változtatott országgyűlési választáson az egyéni mandátumhoz a relatív többség is elegendő, rendkívül fölértékel mindenfajta összefogást. A Fidesz 2010-es tarolása óta mindenki azt hajtogatja, hogy ellene egy igen széles választási koalíciónak lehet csak esélye. Gyurcsány szakdolgozatügyét éppen ezért érdemes innen is megnézni.
1994 után világossá vált, hogy országgyűlési választást nyerni a széleken lehet. (A "szél" ezúttal nem a szélsőséges szinonimája, hanem a bal- vagy a jobboldali érzelmű, de különféle okok miatt a nagy bal- vagy jobboldali pártra nem szavazó polgárok voksait összeszedő szervezetek gyűjtőneve.) 1994-ben azért nyert fölényesen az MSZP, mert a jobboldalra adott voksok jelentékeny hányada kárba veszett a külön-külön életképtelen formációk miatt. 2002-ben és 2006-ban, az egyensúly éveiben (amikor az MSZP és a Fidesz a választásokon nagyjából ugyanannyi listás szavazattal számolhatott) a két nagy párt mindent elkövetett, hogy különböző ellenoldali fantompártok felfuttatásával támogatókat piszkálhasson ki a rivális táborából. A Fidesz a nevükben szociáldemokrata vagy baloldali kötődésüket hangsúlyozó pártkezdeményeket karolta fel, míg a szocialisták például a Kereszténydemokratapártot (sic!). Más kérdés, hogy e formációk - elsőre is nyilvánvaló komolytalanságuk és átlátszó céljaik miatt - úgyszólván semmi hasznot nem hajtottak nagy testvéreiknek.
A dolgok jelenlegi állása szerint a DK (ha megérné) a következő választáson vagy bejutna, vagy - inkább - nem. E bizonytalanság miatt önállóan egyértelműen ártana a kormányváltó erők esetleges összefogásának, a szövetség részeként azonban egy-egy választókerületben híveinek voksai döntőek lehetnének a fideszes jelölt legyőzésében. Vagyis e 2-5 százaléknyi antifideszista választó elbizonytalanodása, elbizonytalanítása a végelszámolásnál akár mandátumokban is mérhető lehet, hiszen az ő minél teljesebb mozgósításukhoz szükség volna Gyurcsányra és a pártjára. (Ahogyan létező párt kellett annak idején az SZDSZ-szavazók aktivizálásához is.) Politikai, választási matematikai értelemben tehát ez a tétje annak, hogy a szakdolgozatügyben Gyurcsány vagy a HírTv (a Fidesz) állításai lesznek-e hihetőbbek.
