Minden negyedik budapesti fideszes a kormányt okolja a válságért

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 10.

Belpol

A Medián és a 21 Kutatóközpont végzett felmérést, e szerint az ellenzéket hibáztatják a legkevésbé.

A budapestiek úgy érzik, hogy erősen meg fogják szenvedni a megszorításokat – derült ki a Medián és a 21 Ku­­tatóközpont július végén készített 1000 fős telefonos felméréséből, amit a Hvg.hu ismertetett. Minden második fővárosi lakos (57 százalék) arra számít, hogy a következő időszakban kevesebbet engedhet majd meg magának. A kutatás szerint a fővárosi lakosság harmada (34 százalék) attól is tart, hogy nem fogja tudni befizetni a rezsiszámláit.

A budapestiek saját 30 százalékának saját bevallása szerint fogyaszt átlag feletti mennyiségben áramot és 21 százaléka gázt, ők ezért arra számíthatnak, hogy érinteni fogja őket az új rezsiszabályozás.

Azzal, hogy a kormány az átlag felett fogyasztók számára növeli az áram- és gázárakat, a válaszadók 69 százaléka nem ért egyet. Az ellenzékiek 87 százaléka helyteleníti, de még a fővárosi fideszesek körében is csak csekély többségben vannak azok, akik egyetértenek az új szabályozással (49 százalék, szemben a 44 százaléknyi ellenzővel).

A válaszadók aleginkább a magyar kormányt és Oroszországot teszik felelőssé a kialakult válságért, az ötfokú skálán mindkettő 3,8 átlagpontot kapott.

A kormányt az ellenzéki válaszadók 94 százaléka tartja inkább vagy teljes mértékben felelősnek, de még a fideszesek közül is minden negyedik így gondolja. Oroszországról a kormánypártiak 53 százaléka gondolja úgy, hogy inkább vagy teljes mértékben felelős a kialakult helyzetért. A válaszadók összességében a magyar ellenzéket hibáztatják a legkevésbé, 2,8-as átlagpontszámmal.

A cikk szerint a budapestiek többsége úgy látja, hogy a kormány rosszul kezeli a válságot: ötfokú skálán 1-es osztályzatot 43 százalék, 2-est 11 százalék adott a kormánynak. A válságkezeléssel leginkább a nők, a 18–39 év közöttiek, illetve a felsőfokú végzettségűek elégedetlenek, s még a fővárosi fideszesek 22 százaléka is 1-est vagy 2-est adott a kormánynak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.