Minden negyedik budapesti fideszes a kormányt okolja a válságért

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 10.

Belpol

A Medián és a 21 Kutatóközpont végzett felmérést, e szerint az ellenzéket hibáztatják a legkevésbé.

A budapestiek úgy érzik, hogy erősen meg fogják szenvedni a megszorításokat – derült ki a Medián és a 21 Ku­­tatóközpont július végén készített 1000 fős telefonos felméréséből, amit a Hvg.hu ismertetett. Minden második fővárosi lakos (57 százalék) arra számít, hogy a következő időszakban kevesebbet engedhet majd meg magának. A kutatás szerint a fővárosi lakosság harmada (34 százalék) attól is tart, hogy nem fogja tudni befizetni a rezsiszámláit.

A budapestiek saját 30 százalékának saját bevallása szerint fogyaszt átlag feletti mennyiségben áramot és 21 százaléka gázt, ők ezért arra számíthatnak, hogy érinteni fogja őket az új rezsiszabályozás.

Azzal, hogy a kormány az átlag felett fogyasztók számára növeli az áram- és gázárakat, a válaszadók 69 százaléka nem ért egyet. Az ellenzékiek 87 százaléka helyteleníti, de még a fővárosi fideszesek körében is csak csekély többségben vannak azok, akik egyetértenek az új szabályozással (49 százalék, szemben a 44 százaléknyi ellenzővel).

A válaszadók aleginkább a magyar kormányt és Oroszországot teszik felelőssé a kialakult válságért, az ötfokú skálán mindkettő 3,8 átlagpontot kapott.

A kormányt az ellenzéki válaszadók 94 százaléka tartja inkább vagy teljes mértékben felelősnek, de még a fideszesek közül is minden negyedik így gondolja. Oroszországról a kormánypártiak 53 százaléka gondolja úgy, hogy inkább vagy teljes mértékben felelős a kialakult helyzetért. A válaszadók összességében a magyar ellenzéket hibáztatják a legkevésbé, 2,8-as átlagpontszámmal.

A cikk szerint a budapestiek többsége úgy látja, hogy a kormány rosszul kezeli a válságot: ötfokú skálán 1-es osztályzatot 43 százalék, 2-est 11 százalék adott a kormánynak. A válságkezeléssel leginkább a nők, a 18–39 év közöttiek, illetve a felsőfokú végzettségűek elégedetlenek, s még a fővárosi fideszesek 22 százaléka is 1-est vagy 2-est adott a kormánynak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.