Mire költötte a kormány a Trianon-emlékév 10,3 milliárdját?

Belpol

A kormány mindent megtett annak érdekében, hogy politikai helyett kulturális vonalon tartsa a megemlékezéseket.

Idén februárban a kormány egy határozattal közvetlenül osztotta szét a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójára emlékező "nemzeti összetartozás évére" szánt összesen 10,34 milliárd forintot. A kormányhatározattal 26 intézmény jutott pénzhez, s bár minden szervezetet megkerestünk, hogy megkérezzük, mire költik a támogatást, lapzártánkig csak 10 helyről válaszoltak a Magyar Narancs kérdéseire. Úgy tudjuk, voltak, akiket a minisztériumból utasítottak arra, hogy ne válaszoljanak.

Míg Schmidt Mária korábban kormánybiztosként komplett emlékévekért felelt, most az általa fémjelzett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványhoz (KKETTKK) a pénznek csak körülbelül a harmadát, 2,9 milliárd forintot helyezték ki. Bár a közalapítvány nem reagált a megkeresésünkre, eddig két darab, egyenként egyperces megemlékező szpotot, valamint egy Schmidt Mária és Tallai Gábor, a Terror Háza programigazgatója által írt ismeretterjesztő történelemfüzetet biztosan készítettek, illetve a Trianonra emlékező „Összetartoztunk, összetartozunk. Megfogyva bár, de törve nem!” feliratú óriásplakátokon is az alapítvány logója látható.

A legtöbb pénzt, valamivel több mint 3,3 milliárd forintot a 2011-ben létrehozott, elkülönített állami pénzalap, a határon túli magyarok támogatásait intéző Bethlen Gábor Alap (BGA) kapta, amely a Miniszterelnökséghez irányított minket a kérdéseinkkel. Ott azt közölték, az alap a vonatkozó kormányhatározat szerint 812 millió forintot „nemzetpolitikai célú támogatásként” különböző, a kormányhatározatban is nevesített határon túli magyar szervezetek között oszt szét, 100 milliót kap a korábbi években is rendszeresen ünnepségeket szervező Magyarság Háza, és 2,1 milliárdot a Határtalanul! Program, amelynek keretében magyarországi iskolák tanulói az állam támogatásával osztálykiránduláson vehetnek részt a szomszédos országok magyarlakta területein. 300 millió forintot „történészek nemzetpolitikai célú továbbképzésének támogatására” költenek.

Az emlékév költségeinek harmadik harmada változatosan oszlik meg főleg kulturális intézmények és tudományos intézetek között.

Kaptak pénzt a nagy országos múzeumok, de az alapítványi működtetésű várpalotai Trianon Múzeum is 220 millió forinthoz jutott az emlékév büdzséjéből.

A múzeumok mellett több kutatóintézet kapott még a forrásokból, köztük a tavaly létrehozott Magyarságkutató Intézet és a Szakály Sándor-féle Veritas Intézet, 280,7 millióhoz jutott.

Az állami előadó-művészeti szcéna (Művészetek Palotája, Magyar Állami Operaház, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Zeneakadémia) is kapott a támogatásokból, közülük a legtöbbet, 155,7 millió forintot a Budapesti Operettszínház, amely gálaestet tervezett határon túli szólisták bevonásával. Ezt a járvány miatt végül szabadtéren akarják megtartani.

A Nemzeti Színház bár csak 20,8 millió forinthoz jutott, igen komolyan veszi a feladatot: közlésük szerint egy kültéri, bronzba öntött terepasztal felállítását tervezik, illetve egy hozzá kapcsolódó okostelefonos applikációt, hogy így jelenítsék meg „a színházi Trianont”. Az emlékévhez kapcsolódva Kustán Melinda textiltervező egy új nagyfüggönyt is tervezett a színháznak, amely egy életfát ábrázol majd, és a történelmi Magyarország hatvan tájegységének mintakincseiből áll össze.

Jutott a pénzből a Központi Statisztikai Hivatalnak, a Hagyományok Házának, a Nemzeti Örökség Intézetének, és a Nemzeti Művelődési Intézetnek is.

További részletek a Trianon-emlékév költéseiről, az elkent évfordulóról és az elmúlt évek ünnepségeiről az e heti Magyar Narancsban olvashatók!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."