Mire költötte a kormány a Trianon-emlékév 10,3 milliárdját?

Belpol

A kormány mindent megtett annak érdekében, hogy politikai helyett kulturális vonalon tartsa a megemlékezéseket.

Idén februárban a kormány egy határozattal közvetlenül osztotta szét a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójára emlékező "nemzeti összetartozás évére" szánt összesen 10,34 milliárd forintot. A kormányhatározattal 26 intézmény jutott pénzhez, s bár minden szervezetet megkerestünk, hogy megkérezzük, mire költik a támogatást, lapzártánkig csak 10 helyről válaszoltak a Magyar Narancs kérdéseire. Úgy tudjuk, voltak, akiket a minisztériumból utasítottak arra, hogy ne válaszoljanak.

Míg Schmidt Mária korábban kormánybiztosként komplett emlékévekért felelt, most az általa fémjelzett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványhoz (KKETTKK) a pénznek csak körülbelül a harmadát, 2,9 milliárd forintot helyezték ki. Bár a közalapítvány nem reagált a megkeresésünkre, eddig két darab, egyenként egyperces megemlékező szpotot, valamint egy Schmidt Mária és Tallai Gábor, a Terror Háza programigazgatója által írt ismeretterjesztő történelemfüzetet biztosan készítettek, illetve a Trianonra emlékező „Összetartoztunk, összetartozunk. Megfogyva bár, de törve nem!” feliratú óriásplakátokon is az alapítvány logója látható.

A legtöbb pénzt, valamivel több mint 3,3 milliárd forintot a 2011-ben létrehozott, elkülönített állami pénzalap, a határon túli magyarok támogatásait intéző Bethlen Gábor Alap (BGA) kapta, amely a Miniszterelnökséghez irányított minket a kérdéseinkkel. Ott azt közölték, az alap a vonatkozó kormányhatározat szerint 812 millió forintot „nemzetpolitikai célú támogatásként” különböző, a kormányhatározatban is nevesített határon túli magyar szervezetek között oszt szét, 100 milliót kap a korábbi években is rendszeresen ünnepségeket szervező Magyarság Háza, és 2,1 milliárdot a Határtalanul! Program, amelynek keretében magyarországi iskolák tanulói az állam támogatásával osztálykiránduláson vehetnek részt a szomszédos országok magyarlakta területein. 300 millió forintot „történészek nemzetpolitikai célú továbbképzésének támogatására” költenek.

Az emlékév költségeinek harmadik harmada változatosan oszlik meg főleg kulturális intézmények és tudományos intézetek között.

Kaptak pénzt a nagy országos múzeumok, de az alapítványi működtetésű várpalotai Trianon Múzeum is 220 millió forinthoz jutott az emlékév büdzséjéből.

A múzeumok mellett több kutatóintézet kapott még a forrásokból, köztük a tavaly létrehozott Magyarságkutató Intézet és a Szakály Sándor-féle Veritas Intézet, 280,7 millióhoz jutott.

Az állami előadó-művészeti szcéna (Művészetek Palotája, Magyar Állami Operaház, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Zeneakadémia) is kapott a támogatásokból, közülük a legtöbbet, 155,7 millió forintot a Budapesti Operettszínház, amely gálaestet tervezett határon túli szólisták bevonásával. Ezt a járvány miatt végül szabadtéren akarják megtartani.

A Nemzeti Színház bár csak 20,8 millió forinthoz jutott, igen komolyan veszi a feladatot: közlésük szerint egy kültéri, bronzba öntött terepasztal felállítását tervezik, illetve egy hozzá kapcsolódó okostelefonos applikációt, hogy így jelenítsék meg „a színházi Trianont”. Az emlékévhez kapcsolódva Kustán Melinda textiltervező egy új nagyfüggönyt is tervezett a színháznak, amely egy életfát ábrázol majd, és a történelmi Magyarország hatvan tájegységének mintakincseiből áll össze.

Jutott a pénzből a Központi Statisztikai Hivatalnak, a Hagyományok Házának, a Nemzeti Örökség Intézetének, és a Nemzeti Művelődési Intézetnek is.

További részletek a Trianon-emlékév költéseiről, az elkent évfordulóról és az elmúlt évek ünnepségeiről az e heti Magyar Narancsban olvashatók!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.