Idén februárban a kormány egy határozattal közvetlenül osztotta szét a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójára emlékező "nemzeti összetartozás évére" szánt összesen 10,34 milliárd forintot. A kormányhatározattal 26 intézmény jutott pénzhez, s bár minden szervezetet megkerestünk, hogy megkérezzük, mire költik a támogatást, lapzártánkig csak 10 helyről válaszoltak a Magyar Narancs kérdéseire. Úgy tudjuk, voltak, akiket a minisztériumból utasítottak arra, hogy ne válaszoljanak.
Míg Schmidt Mária korábban kormánybiztosként komplett emlékévekért felelt, most az általa fémjelzett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványhoz (KKETTKK) a pénznek csak körülbelül a harmadát, 2,9 milliárd forintot helyezték ki. Bár a közalapítvány nem reagált a megkeresésünkre, eddig két darab, egyenként egyperces megemlékező szpotot, valamint egy Schmidt Mária és Tallai Gábor, a Terror Háza programigazgatója által írt ismeretterjesztő történelemfüzetet biztosan készítettek, illetve a Trianonra emlékező „Összetartoztunk, összetartozunk. Megfogyva bár, de törve nem!” feliratú óriásplakátokon is az alapítvány logója látható.
A legtöbb pénzt, valamivel több mint 3,3 milliárd forintot a 2011-ben létrehozott, elkülönített állami pénzalap, a határon túli magyarok támogatásait intéző Bethlen Gábor Alap (BGA) kapta, amely a Miniszterelnökséghez irányított minket a kérdéseinkkel. Ott azt közölték, az alap a vonatkozó kormányhatározat szerint 812 millió forintot „nemzetpolitikai célú támogatásként” különböző, a kormányhatározatban is nevesített határon túli magyar szervezetek között oszt szét, 100 milliót kap a korábbi években is rendszeresen ünnepségeket szervező Magyarság Háza, és 2,1 milliárdot a Határtalanul! Program, amelynek keretében magyarországi iskolák tanulói az állam támogatásával osztálykiránduláson vehetnek részt a szomszédos országok magyarlakta területein. 300 millió forintot „történészek nemzetpolitikai célú továbbképzésének támogatására” költenek.
Az emlékév költségeinek harmadik harmada változatosan oszlik meg főleg kulturális intézmények és tudományos intézetek között.
Kaptak pénzt a nagy országos múzeumok, de az alapítványi működtetésű várpalotai Trianon Múzeum is 220 millió forinthoz jutott az emlékév büdzséjéből.
A múzeumok mellett több kutatóintézet kapott még a forrásokból, köztük a tavaly létrehozott Magyarságkutató Intézet és a Szakály Sándor-féle Veritas Intézet, 280,7 millióhoz jutott.
Az állami előadó-művészeti szcéna (Művészetek Palotája, Magyar Állami Operaház, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Zeneakadémia) is kapott a támogatásokból, közülük a legtöbbet, 155,7 millió forintot a Budapesti Operettszínház, amely gálaestet tervezett határon túli szólisták bevonásával. Ezt a járvány miatt végül szabadtéren akarják megtartani.
A Nemzeti Színház bár csak 20,8 millió forinthoz jutott, igen komolyan veszi a feladatot: közlésük szerint egy kültéri, bronzba öntött terepasztal felállítását tervezik, illetve egy hozzá kapcsolódó okostelefonos applikációt, hogy így jelenítsék meg „a színházi Trianont”. Az emlékévhez kapcsolódva Kustán Melinda textiltervező egy új nagyfüggönyt is tervezett a színháznak, amely egy életfát ábrázol majd, és a történelmi Magyarország hatvan tájegységének mintakincseiből áll össze.
Jutott a pénzből a Központi Statisztikai Hivatalnak, a Hagyományok Házának, a Nemzeti Örökség Intézetének, és a Nemzeti Művelődési Intézetnek is.
További részletek a Trianon-emlékév költéseiről, az elkent évfordulóról és az elmúlt évek ünnepségeiről az e heti Magyar Narancsban olvashatók!
Magyar Narancs
Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?
