Az Európai Unió luxembourgi bírósága mai ítéletében kimondta, hogy a 2017-es magyar civiltörvény szembemegy az uniós joggal.
A "külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról" szóló jogszabály szerint "külföldről támogatott szervezetként" kell regisztrálnia magát minden olyan civil szervezetnek, amely a megelőző évben legalább 7,2 millió forint külföldi támogatást kapott. Illetve mégsem mindegyiknek, a törvény hatálya nem terjed ki a vallási szervezetekre, a nemzetiségi érdekképviseletet ellátó szervezetekre és (nem is annyira) meglepő módon a sportszervezetekre.
A luxembourgi bíróság szerint a külföldi támogatásra kirótt külön adminisztratív terhek sértik a tőke szabad áramlásának elvét, valamint korlátozzák az érintettek egyesülési szabadságát, illetve magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jogát.
"Az egyesülési szabadság azért sérül, mert a szabályozás azt a látszatot kelti, hogy a külföldi támogatás eleve valami gyanús dolog, ezáltal bizalmatlanságot szül a civil szervezetekkel szemben, ami megnehezítheti a működésüket, elriaszthatja támogatóikat" - mondja Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.
| ||
A potenciális adományozók magánélethez és adatvédelemhez való jogát pedig a szabályozás azon pontja sérti, amely szerint jelenteni kell a hatóságoknak az 500 ezer forint feletti adományozó magánszemélyek adatait.
Volt, aki bojkottálta
A külföldről támogatott szervezeteket 2017 óta egy meglehetősen eldugott honlapon, a Civil Információs Portálon listázza a kormány. A felsorolásba jónéhány közéletileg teljesen irreleváns tevékenységet végző szervezet is bekerült, például a Rex Kutyaotthon Alapítvány vagy a Rubik Kocka Speedsolving Egyesület.
A kormány célkeresztjében álló civilek közül ugyanakkor az Amnesty, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ a kezdetektől bojkottálta a törvényt, és nem regisztrálta magát külföldről támogatott szervezetként. "Nem mentünk bele az önstigmatizációba, nem akartunk megfelelni egy nyilvánvalóan alkotmányellenes és uniós jogba ütköző szabálynak" - mondja Vig Dávid, miközben kiemeli, hogy nyilvános beszámolóikból és jelentéseikből pontosan kiderül, mennyi támogatást kapnak külföldről.
A regisztrációt elmulasztó civileket a törvény alapján az ügyészség figyelmeztetheti, megbírságolhatja, végső esetben meg is szüntetheti, de tudomásunk szerint egyik bojkottáló szervezetnél sem alkalmaztak még szankciót. Aki regisztrál, annak elvben honlapján és kiadványain is fel kell tüntetnie a "külföldről támogatott" bélyeget, de arról sem érkeztek hírek, hogy a hatóságok ezt a szabályt szigorúan betartatták volna az elmúlt három évben.
Akkor mégis mi értelme volt az egésznek? Vig Dávid szerint a kormány szempontjából az lehetett a rendelkezés haszna, hogy a törvénnyel szembeni tiltakozás rengeteg erőforrást kötött le a civil szervezeteknél, és a bojkott kérdése valamennyire meg is osztotta őket. "Továbbá ha jogi következménye nem is lett a törvénynek, politika kommunikációs értelemben nagyon jól lehetett használni annak sugalmazására, hogy a külföldi támogatás rossz dolog, hogy a támogatottak külföldi érdekeket képviselnek. Ezzel legnagyobb értékünket kérdőjelezték meg: a függetlenségünket."
Beleszólhat az Alkotmánybíróság?
Az uniós bíróság előtti eljárást az Európai Bizottság kezdeményezte, érdekesség, hogy Svédország bekapcsolódott a Bizottság oldalán. A magyar kormánynak most összhangba kell hoznia a szabályozást az EU-s joggal, ha ezt nem teszi meg, a Bizottság újabb pert indíthat, amelynek súlyos összegű pénzbírság lehet a vége.
Vig Dávid úgy látja, négy elvi lehetőség áll a kormány előtt.
- A legtisztább és a civilek szempontjából legkedvezőbb az lenne, ha egyszerűen hatályon kívül helyezné a vitatott törvényt. Ez azonban hosszú évek civil- és Brüsszel-ellenes kommunikációja után arcvesztés lenne a kormánynak.
- Elképzelhető, hogy a jogszabály valamilyen módosításával próbálják majd kitrükközni az ítéletet, talán erre utalt Gulyás Gergely a mai kormányinfón, amikor azt mondta, hogy az EU Bíróságának az alapvető cél, az átláthatóság ellen nem volt kifogása.
- További lehetőség, hogy a kormány az Alkotmánybíróságra helyezi a döntés terhét. Ellenzéki képviselők indítványára ugyanis az Ab-n folyamatban van egy, a civiltörvény alkotmányellenességének megállapítására irányuló eljárás, ezt 2018-ban pont a luxembourgi per miatt függesztették fel, most viszont folytathatják. Ha az AB mondaná ki a törvény alkotmányellenességét, a kormánynak politikailag egyszerűbb lenne visszavonni azt.
- Persze az sem kizárt, hogy az AB rendben lévőnek találja a törvényt, ebben az esetben olyasféle patthelyzet állna elő, mint Németországban, ahol a helyi alkotmánybíróság az EU Bírósága ítéletét felülbírálva alkotmányellenesnek találta az Európai Központi Bank egy kötvényvásárlási programját.
